Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

Holokauszt-emléknap: Orbán Viktor: a magyar zsidóság a magyar nemzet része

Magyarország célja, hogy egy egyre bizonytalanabb, békétlenebb világban a jövőben is a biztonság és a nyugalom országa maradjon minden polgára számára.

Az áldozatokra emlékeztek a Cipők a Duna-parton emlékműnél Budapesten


A "nyíltan náci" gondolatokat valló országgyűlési képviselők lemondatására szólította fel Vona Gábort, a Jobbik vezetőjét a Közép- és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének elnöke azon a megemlékezésen, amelyet a holokauszt-emléknap alkalmából rendeztek a Cipők a Duna-parton emlékműnél csütörtökön Budapesten.

Horovitz Tamás azt kérte, hogy a pártelnök mondassa le "a holokauszt-tagadó, cipőbe köpködő politikusait, és ne küldje vissza őket bűnbánó módon virágokkal bocsánatot kérni, hogy kiszolgáltassa vele saját érdekeit".

Hozzátette: törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy ne évülhessen el három év alatt a holokauszt tagadása, a sírok és emlékhelyek meggyalázásának bűntette.

A szónok hangsúlyozta, hogy nemcsak emlékezni jöttek, hanem új irányt mutatni, mert az elmúlt hetekben, hónapokban sorra jelentek meg hírek zsidó emberek emlékének meggyalázásáról, a holokauszt tényének tagadásáról, és közvélemény-kutatások tanúskodnak az antiszemitizmus erősödéséről. Felhívta a figyelmet a hatékony érdekképviselet szükségességére, amely megálljt parancsol az egyre növekvő antiszemitizmusnak, "a holokamuzóknak, a cipőbe köpködőknek, a náci tetoválást viselőknek".

"Azért vagyunk ma itt, hogy megmutassuk és hogy együtt kimondjuk: elég volt! (...) Azért vagyunk ma itt, hogy együtt mondjuk ki: nem akarunk félni a náci gondolatokat dédelgető politikai erőktől" - fogalmazott Horovitz Tamás.

"Ha nem tudjuk megvédeni halottaink emlékét, nem leszünk képesek megvédeni az élőket sem" - jelentette ki.

Zoltai Gusztáv holokauszt-túlélő, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi ügyvezető igazgatója azt mondta: 1944-45-ben a nácik és a nyilasok úgy gondolták, hogy a zsidók kiirtása meghozza nekik a békét, a gazdagság paradicsomi bőségét. Mindezt akkor, amikor Magyarország már elbukott, földjén szovjet katonák masíroztak, amerikai és angol repülőgépek bombázták.

Nőket, öregegeket, gyerekeket vezényeltek ki a gettóból, a védett házakból, kergették őket nyugatra és a Duna partra - emlékezett.

Túlélőként felidézte, milyen volt a torkot szorító félelem, az éhség, a reménytelenség, az álmok nélküli éjszakák rettegése; hogyan várták a hóhércsizmák koppanását. És nem segített az sem, aki korábban talán tapsolt a színésznek a nézőtéren, hálás volt az orvosnak a gyógyító kéz simogatásáért, aki tudta, mit ér a jó cipó - fogalmazott Zoltai Gusztáv, a többségi társadalom közönyösségére utalva.

Végül feltette a kérdést, hogy hol van az a "21. századi új nyilas", aki nemrég beleköpött az egyik vascipőbe és akinek a tapolcai választás nyomán az a képzete támadhat, hogy újrakezdhető a történelem?

"Hát nem jönnek, és nem győznek! Még akkor sem, ha most többen vannak. (...) Gyilkos ne legyen reményed!" - mondta Zoltai Gusztáv.

A rendezvény résztvevői - több százan - elmondták a zsidó halotti imát, a kaddist, valamint mécsesek gyújtásával és a Duna sodrására bízott papírhajókkal emlékeztek a holokauszt áldozataira, a folyóba lőtt emberekre.

Colleen Bell: a holokauszt volt az emberiség történetének legtragikusabb időszaka


Az emberiség történetének legtragikusabb időszakként emlékezett a holokausztra a népirtás emléknapján, csütörtökön Budapesten, a Páva utcai emlékközpontban az Amerikai Egyesült Államok nagykövete.

Colleen Bell úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az eseményekre, tanulni belőlük, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg még hasonló sem. Magyarország jelentős lépéseket tett, hogy szembenézzen történelme tragikus eseményeivel, benne a holokauszt során játszott tragikus szerepével - tette hozzá.

A diplomata megjegyezte, "mindannyian tehetünk többet, és többet is kell tennünk" a gyűlöletet és a tagadást hirdetőkkel szemben, akik megtagadnák Magyarország zsidó polgáraitól a jogot, hogy hallassák hangjukat, ha az ország történelméről van szó. Kódolt üzenetekkel és kettős beszéddel próbálják megszerezni a szélsőségesek, az antiszemiták szavazatát.

Hangsúlyozta: el kell ítélni a gyűlöletkeltést, valamint a zsidók és keresztények szembeállítására tett kísérleteket. Tartozunk ezzel a holokauszt áldozatainak éppúgy, mint azoknak, akik a gyűlölettől és előítéletektől mentes világ megteremtésén dolgoznak - mondta.

Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete emlékbeszédében arról szólt: előtte és utána is történtek népirtások, de a holokauszt egyetemességét az a megdöbbentő könnyedség, gyorsaság és az az ideológia adja, amivel jól képzett emberek véghez vitték ezt az embertelen tettet a technikailag fejlett Németországban.

Korunkban három módon lehet biztosítani, hogy az erkölcsi értékek megőrizzék alapvető fontosságukat: "oktatás, oktatás, oktatás" - fogalmazott a diplomata, tapsot váltva ki ezzel több száz tagú hallgatóságából.

Felelősségre, a társadalmi gyűlölet és erőszak elleni fellépésre tanít a Világ igazainak példája, akik nyíltan felléptek a rasszizmus, az idegengyűlölet, az üldöztetés ellen, és életük kockáztatásával mentették az üldözötteket.

"Felhívok mindenkit, hogy álljon ki az emberi szabadságok mellett, az antiszemitizmus ellen" - fogalmazott a megemlékezésen a nagykövet, aki szerint a párizsi példához hasonlóan Magyarországon is ki kell mondani: az ország zsidó lakosságát érő támadás a nemzet, az ország elleni támadás.

Takács Szabolcs Ferenc, európai uniós ügyekért felelős államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke hangsúlyozta: a más népek, nemzetek, vallások iránti tisztelet és tolerancia hiánya vezet a népirtáshoz. A tolerancia kultúrája viszont csak ott verhet gyökeret, ahol nincs igény és lehetőség az önkényre, az elnyomásra.

Hozzátette: a toleranciáról nem elég a magas politika szintjén beszélni, hanem tenni is kell érte: egyrészt a fiatal generáció oktatásával, másrészt emlékezéssel a legszélesebb társadalmi körökben.

Az IHRA 2000-ben a holokauszt történetének oktatására, emlékezetére és kutatására jött létre, azért, hogy az soha többé ne történhessen meg - idézte fel.

Takács Szabolcs Ferenc szólt arról is, hogy a magyar nemzet soha nem felejti, felejtheti el a holokausztot. A magyar állam intézményeinek aktív szerepvállalása a gettósításban és a deportálásban, valamint előzőleg a zsidóság jogfosztásában és meghurcolásában arra késztet, hogy "emlékezésünket önvizsgálattal és a jövőbe mutató, tudatosan vállalt felelősséggel mélyítsük el" - fogalmazott.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára felidézte, hogy az országgyűlés 2000-ben nyilvánította április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a zsidóság gettóba zárása.

A helyettes államtitkár Viktor Franklt, a koncentrációs tábort megjárt bécsi pszichiátert idézte: "végső soron nem az embernek kell megkérdeznie, mi az életének az értelme, hanem azt kell felismernie, hogy ő az, akit megkérdeztek". Az élet ezt a kérdést mindenkinek felteszi - hangsúlyozta. A holokauszt-emléknapon fontos hangosan is kimondani a kérdést, hogy mit teszünk a hetven évvel ezelőtt a vészkorszak és a második világháború okozta iszonyatos sebekkel?

A közös emlékezést és a gyászt, a kirekesztő eszmék és a gyűlöletkeltés minden formájának elutasítását, valamint az építkezést nevezte meg feladatként, majd kiemelte, ezért indított a kormány programot a zsinagógák és az elhagyott zsidó temetők rendbetételére, felújítására.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet az embermentőkre való emlékezés fontosságára is, példaként említve Almásy Tibor hadnagyot, idősebb Antall Józsefet és Apor Vilmos vértanú püspököt.

Adorjáni Dezső Zoltán, a kolozsvári evangélikus-lutheránus egyházközösség püspöke a józan és őszinte szembenézés, emlékezés fontosságáról beszélt. Vállalni kell az erkölcsi felelősséget a holokauszt során megöltekért, ugyanakkor bíznunk kell egy olyan világ eljövetelében, amelyben a kisebbségek nyelve, kultúrája, mássága "nem veszélyforrást, hanem értéket fog jelenteni a többség számára" - fogalmazott.

A közösségtudat fontosságát emelte ki Marius Bucur, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Történettudományi Karának dékánhelyettese, megjegyezve, hogy ennek hiánya is vezetett 1944-ben a tragédiához.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen a résztvevők mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékfalánál.

Orbán Viktor: a magyar zsidóság a magyar nemzet része



Magyarország célja, hogy egy egyre bizonytalanabb, békétlenebb világban a jövőben is a biztonság és a nyugalom országa maradjon minden polgára számára - fogalmaz Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján közzétett nyilatkozatában, amelyet sajtófőnöke, Havasi Bertalan juttatott el csütörtökön az MTI-nek.

"Alaptörvényünk szellemében újfent nyilvánvalóvá tesszük: a magyar zsidók közössége mindenkor számíthat Magyarország kormányának tiszteletére, barátságára, védelmére" - rögzítette Orbán Viktor, hozzátéve: a huszadik század történelmi viharai és erkölcsi megrendülése után új alapokra helyezett magyar alkotmányos berendezkedés garantálja, hogy a magyar zsidóság a magyar nemzet része.

Trócsányi: ma már vannak alkotmányos garanciák


Az igazságügyi miniszter szerint ma már vannak alkotmányos garanciák arra, hogy ne forduljon elő újra a holokauszt magyar tragédiája.

Trócsányi László csütörtökön Mádon, azon a megemlékezésen beszélt erről, amelyen a régió fejlődésében évszázadokon át jelentős szerepet játszó magyar zsidó közösség holokausztnak áldozatul esett tagjai előtt tisztelegtek a mádi zsinagógában.

A miniszter úgy fogalmazott: a második világháború idején Magyarország megtagadta a magyar zsidóktól a magyarságot, majd az emberséget és végül az életet is azzal, hogy kiszolgáltatta őket a náci halálgépezetnek.

"Erre a magyar tragédiára emlékezünk április 16-án" - tette hozzá. Hangsúlyozta: mindent meg kell tennünk ahhoz, hogy ez újra elő ne forduljon. "Egyrészt rendelkezésre állnak az alkotmányos keretek és a jog eszközei. Az új magyar alaptörvény értékválasztásának egyik kiindulópontja a nemzeti szocialista és a kommunista eszmék, illetve gyakorlattagadása" - mondta.

A miniszter mellett Ilan Mor izraeli nagykövet, Köves Slomó rabbi és Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke is részt vett a megemlékezésen.

Pálinkás József az európai történelem magyar szégyennapjáról beszélt


Pálinkás József szerint a holokauszt emléknapja "az európai történelem magyar szégyennapja", és el kell gondolkodni azon, milyen úton, milyen történések vezettek a szörnyűségekhez. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke erről csütörtökön Budapesten, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen beszélt.

Szerinte meg kell nézni, hogy elődeink a megkülönböztetéstől a gyűlölködéseken át hogyan jutottak el az ordas eszmékig, a gyilkos indulatig, a gyilkolásig, a népirtásban való közreműködésig. Szavai szerint lélekben megrendülve el kell jutni "a soha többé" érzéséig.

Azt is mondta, az emléknap nemcsak emlékezés az áldozatokra, hanem üzenet is a közömbösöknek, a gyáváknak, a társutasoknak és a tetteseknek, hogy nincs feledés, a megbocsátás pedig csak az áldozatok, a meggyötörtek joga lehet.

Arra hívta fel a figyelmet: Richter Gedeon többet tett a magyar nemzetért, mint "szájhősök, önző idióták és középszerű gyávák tíz- és százezrei". Mint mondta, a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjének embersége, jóra használt esze, gondolkodása, kreativitása, innovációja sok ezer magyar családnak biztosított megélhetést az elmúlt 110 évben, és ebben kevesek előzhetik meg.

Pálinkás József hangsúlyozta, az ipar és a szolgáltatások megváltozott környezetében a magyar kormány együtt kíván dolgozni Richter Gedeon mai követőivel, ez szavai szerint nem kis feladat lesz munkában, kreativitásban, tisztességben.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke beszédében kiemelte: a holokauszt idején a felvilágosultnak mondott emberiség értékei omlottak össze, ami hatmillió ember elpusztításához vezetett.

Nemzedékről nemzedékre el kell mondani azt a történetet, amelyet a világ holokausztként ismer - figyelmeztetett.

A Mazsihisz elnöke szólt arról is, hogy a holokauszt 70. évfordulójának a kormány egy egész emlékévet szánt. "Megrendítő kiállítások, maradandó emlékművek, értékes konferenciák, előadások és megemlékezések kövezték ki az emlékezés útját" - fogalmazott.

A Holokauszt70 kormányprogram okán szembesült az egész társadalom azzal az egyébiránt közismert ténnyel, hogy a hetven éve történteket Magyarország még nem dolgozta fel, és a sokak által emlegetett "kibeszéletlenség" a kormány programjának részleges sikertelenségéhez vezetett - mondta Heisler András, hozzátéve, talán éppen annak felismerése volt az emlékév legfontosabb tanulsága, hogy ez "a kibeszéletlenség" mérgezi a lelkeket.

Az emlékév tanulságait mindnyájunknak le kell vonni - hangsúlyozta a Mazsihisz elnöke, mert "aki nem hajlandó erre, az semmit, de semmit nem értett meg a holokausztból, és semmit nem értett meg abból, hogy a szavakkal mérgezni lehet". Mint ahogy azt sem fogja fel, hogy a gyűlölködés milyen szívósan rombolja a társadalom önvédelmi képességét - tette hozzá.

Politikai harcok és feleslegesen kiprovokált emlékezetpolitikai viták helyett "a jövőnkre, a közös jövőnkre kellene koncentrálnunk", amiben nincs helye szélsőséges gondolkodásnak - fogalmazott.

A Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: nyíltan antiszemita politikusokat vagy közszereplőket, írókat vagy művészeket akkor sem lehet elfogadni, ha közben ők bármilyen intellektuális értéket alkottak. Aki antiszemita nézetek vall, az kiírja magát az emberiség értékalkotó részéből - tette hozzá.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója köszöntötte az ünnepségen megjelent Richter Andreát, Richter Gedeon unokáját. Bogsch Erik ünnepi beszédében kiemelte: feladatuknak tekintik Richter Gedeon fantasztikus szellemiségének megőrzését és a tragikusan megszakadt életpályájának megfelelő folytatását.

Mint mondta, Richter Gedeon öröksége a függetlenségre alapuló hosszú távú stratégia, a nemzetközi szinten gondolkodás, az etikus üzleti magatartás és a társadalmi szerepvállalás, ezeket szem előtt tartva tudják Richter Gedeon szellemiségét továbbvinni, ami a társaság valamennyi munkavállalójának fontos.

Lázár: nem maradhatunk némák és tétlenek

Lázár János szerint ma Magyarországon nem maradhatunk némák és tétlenek az ordas eszmékkel szemben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről csütörtökön Budapesten, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen beszélt.

Kijelentette: azután, ami 1944 telén a pesti Duna-parton, vagy Auschwitzban történt, magyar nyelven nincs többé ártalmatlan zsidózás, ártalmatlan cigányozás, nincs többé ártalmatlan kirekesztés.

Lázár János azt mondta: "szemernyi engedményt sem tehetünk" azok utódainak, akik hetven éve a Duna-partra hurcolták honfitársainkat, illetve azoknak, "akik ma beleköpnek a meggyilkoltak után maradt, örökre elárvult cipőkbe".

Az ordas eszmék ellen nem létezik tabletta, az ilyen kórokozók ellen csak egy dolgot lehet tenni: a mai magyaroknak meg kell erősítenünk "a közös immunrendszerünket, hogy az még idejekorán felismerje és (...) legyőzze a fertőzéseket" - jelentette ki a miniszter.

Lázár János szerint a közelmúlt számos tünete arra figyelmeztet bennünket, hogy ma megint "nem lehetünk elégedettek a közös immunrendszerünkkel".

Ebben mindannyiunknak megvan a közös felelőssége: valakinek az, hogy megpróbálja kisebbíteni a bajt és megpróbálja bagatellizálni a tünetet. Van, akinek az a felelőssége, hogy állandóan túloz, minden nap farkast kiált - mondta.

Van, akinek a felelőssége abban áll, hogy rövidlátásból, vagy számításból hagyta, hogy a kirekesztők másnak mutassák magukat, mint amik valójában: eltakarják a tetoválásaikat és mást mondanak zárt körben, mint a nagy nyilvánosság előtt - tette hozzá.

A magyar nyilasok politikai utódaival szemben és a mai magyar nyilasokkal szemben gyakran az is nehezíti, nehezítheti a hatékony fellépést, hogy "nem tehetünk egyenlőségjelet a kirekesztő párt politikusai és a párt aktuális támogatói közé" - fogalmazott Lázár János, hozzátéve: tudjuk, hogy azok, akik ma ezt a pártot, "a mai nyilasokat" támogatják, "túlnyomórészt mégiscsak békés magyarok", akikben talán forr az indulat és az elégedetlenség, de nincs ártó szándékuk.

Azt mondta, egy párt megbélyegzése azonban őket is megbélyegezheti, márpedig egy demokratának ma nem lehet érdeke, hogy "a kirekesztők táborába lökjön olyanokat, akik valójában tisztességes magyarok".
Lázár János arra szólított fel, hogy leplezzék le "a közélet álarcot viselő szereplőit", hogy mindenki tisztában lehessen vele, kikkel áll szemben, még mielőtt rájuk bízná az ország és a saját jövőjét.

"Az a szebb jövő, amivel házalnak, valójában nem más, mint az ocsmány múlt" - jelentette ki.

Lázár János emlékező beszédében szólt arról is, hogy a magyar gyógyszeripar megalapítójának, Richter Gedeonnak a nevét minden magyar ismeri, történetét azonban nem.

Richter Gedeon igazi hazafi volt, példakép békében és háborúban. Nem azért kell emlékeznünk Richter Gedeon és sorstársai történetére, hogy nemzeti tragédiánk, a holokauszt emléknapján "átadjuk magunkat a szelíd gyásznak vagy az ünnepnapokra tartogatott kollektív bűntudatnak" - mondta.

Hozzátette, mindez szükséges, de nem elégséges, ennél többel tartozunk: ma, 2015-ben "jobb magyarnak kell lennünk". Ez a felelősségünk, amire Richter Gedeon életműve és tragikus halála egyaránt emlékeztet bennünket - mondta Lázár János.

Kijelentette: a nemzet több, mint puszta érdekszövetség, a nemzet valójában sorsközösség. "Összetartozunk jóban, rosszban, dicsőségben és gyászban, valamint büszkeségben és szégyenben is."

Korábban írtuk:

A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartandó megemlékezésen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója mond beszédet, majd a Nem tűntem el - Richter Gedeon című filmet vetítik.

A Dohány utcai zsinagóga melletti Emanuel-emlékfánál főhajtással, kövek elhelyezésével és imával emlékeznek a vészkorszak áldozataira.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban a megemlékezést Haraszti György, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumi elnöke nyitja meg, beszédet mond többek között Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete és Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete. Ezt visszaemlékezés követi, majd mécseseket gyújtanak az Áldozatok emlékfalánál.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mádon, a helyi zsinagógában tartandó eseményen részt vesz Trócsányi László igazságügyi miniszter, valamint Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A megemlékezést kezdeményező Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lázár: nagy szerelem van kibontakozóban Simicska és a Jobbik között

A miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést… Tovább olvasom