34: Tényekre könnyebb rákérdezni bármilyen vizsgán, mert az ilyen válaszok tisztábban mérhetőek és pontozhatóak. Igen, meg kell tanulni, hogy mikor volt az egri vár ostroma, éppen őgy, ahogyan meg kell tanulni, hogy mit mond ki pontosan a cosinus tétel és hogyan kell gyököt vonni. Ezek az alapok. De ha nem érti meg egy ember a matematikai gondolkodást, vagy nem érti meg azt, hogy nem az számít elsődlegesen, hogy hány db ágyú vett részt az isaszegi csatában, hanem az, hogy miért történt, akkor szerintem mindkét tárgyból hiába magol.
És matekból is lehet magolni. Néha muszáj. Sőt, még technikából is. Amit azonban az ember bemagol, az nemigen épül belülre, arra nem lehet támaszkodni később az életben, az csak (egy rövid ideig) a memória kapacitását terheli. Felnőtt fejjel nem emlékszem arra, hogy mennyi volt Románia 1986-os nyersvastermelése, de azt kiválóan tudom kmatoztatni, hogy megértettem, hogyan alakulnak ki a cyrrusok, mi a lényege a napfogyatkozásnak és miért jön létre a kettős… Tovább olvasom »
34: Tényekre könnyebb rákérdezni bármilyen vizsgán, mert az ilyen válaszok tisztábban mérhetőek és pontozhatóak. Igen, meg kell tanulni, hogy mikor volt az egri vár ostroma, éppen őgy, ahogyan meg kell tanulni, hogy mit mond ki pontosan a cosinus tétel és hogyan kell gyököt vonni. Ezek az alapok. De ha nem érti meg egy ember a matematikai gondolkodást, vagy nem érti meg azt, hogy nem az számít elsődlegesen, hogy hány db ágyú vett részt az isaszegi csatában, hanem az, hogy miért történt, akkor szerintem mindkét tárgyból hiába magol.
És matekból is lehet magolni. Néha muszáj. Sőt, még technikából is. Amit azonban az ember bemagol, az nemigen épül belülre, arra nem lehet támaszkodni később az életben, az csak (egy rövid ideig) a memória kapacitását terheli. Felnőtt fejjel nem emlékszem arra, hogy mennyi volt Románia 1986-os nyersvastermelése, de azt kiválóan tudom kmatoztatni, hogy megértettem, hogyan alakulnak ki a cyrrusok, mi a lényege a napfogyatkozásnak és miért jön létre a kettős szivárvány jelensége.
Nem az számít, hogy Thomas Mann, Jókai, Vörösmarty vagy Karinthy, esetleg Theodor Fontane pontosan mikor élt és halt meg (de ha érdekel, megjegyzed elsőre vagy másodikra, vagy megnézed a lexionban), a tanár úgyis elmondja vagy hatszor, feleltetéskor még hatvanhatszor elmondatja. Akinek ragad, annak tapad, akinek nem, mit számít? Csak addig számít, amíg a jegyhez nagyon muszáj tudni.
A gondolkodásmódja, az, amit ábrázolni akar, amit láttatni akar, az számít igazán. És az, ahogyan az ember lelkélbe észrevétlenül belopódzik az az egyetemes, mindig érvényes tiszta erkölcsrend, értékrend, amire szilárdan lehet támaszkododni bármely bajban később, és ami képes felülírni bármely rossz, életellenes, negatív vagy élehetetlen, merev szülői szuperegós parancsot. Magyarul: segítenek leválni a szülőkről. Segítenek életképes felnőtté érni. A humán tudományoknak szerintem ez az igazi nagy kincse.
Mint ahogyan pl. földrajzból: be lehet és biztosan ma is be kell magolni egy csomó alapdolgot, de többre megy az ember azzal, ha megérti a szél felszínformáló erejének lényegét, mint azzal, ha tudja - egy rövid ideig -, hogy Magyarország bauxittermelése 1985-ben tonnára pontonsan mennyi volt. Többre megy azzal, ha megérti a tájoló műküdési elvét, mint azzal, hogy bemagolja ezt vagy azt az adatot. Egy szinten magolni muszáj, de ha a tanítás lényege egy tanár fejében csak a magolás, csak a lexikális tudást díjazza, azzal baj van. Az nem jó tanár. Szerintem. :)
Szép napot! :)
33. Az oké, csak történelemből soha nem azt kérdezik vizsgán, hogy nekem mi a véleményem például az egri vár ostromáról. :-) Hanem azt, hogy mikor történt. Az pedig magolós! Ha viszont matekból megérted azt a néhány alap dolgot, amit egyébként a definíció bemagolása nélkül, pusztán logikára támaszkodva is el tudsz sajátítani, akkor már egy érettségid biztosan megvan. Az, hogy ez társadalmi előítélet lenne, jó nagy marhaság. Lehet, hogy csak ÉN gondolom így. :-)
-9°C
Hozzászólok! 
