Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Külföldi sajtó Magyarországról: "Magyarország nem a diktatúra felé vezető úton jár"

Európa számos vezető lapja mellett Amerika is foglalkozik a az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálatával. A megítélések eltérőek.
Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó döntéseivel vezércikkben is foglalkozott csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap és a Financial Times Deutschland című üzleti lap, a brüsszeli döntésekről írt a Handelsblatt című üzleti újság és   a Die Welt című konzervatív lap is.  

A Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarázat címmel közölt   kommentárt az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó   döntéseiről. Georg Paul Hefty ebben kifejtette, "akármilyen hangos   is a Brüsszelből hallatszó dobszó, egy valamit világosan leszögezett az EU a szerződésszegési eljárás részleteinek megnevezésével: Magyarország nem a diktatúra felé vezető úton jár". A brüsszeli bizottság kifogásolja a jegybank és az adatvédelmi hatóság jogállását, valamint a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítást, de nem bírálja az új alkotmányt egészében véve vagy a miniszterelnök hatalmi helyzetét. Hefty kifejtette: a budapesti politikusok még nem tanulták meg "a régi demokráciákban már begyakorolt bűvészmutatványt a mindenütt áttünedező politikai befolyással és az intézmények kőbe vésett függetlenségével". Egyetlen német kormány sem tartózkodott attól, hogy egy bizalmasával töltse be "a példásan független" német jegybank vezetőjének tisztségét, de az ilyen esetekben "egy nagy tekintélyű kancellár asszony mindig nagyobb megértésre talál, mint egy kis országban rendezett választás győztese, akit túlságosan nagy hatalma miatt nem kedvelnek."

A Financial Times Deutschland a címoldalán számolt be az EB döntéseiről Brüsszel előveszi Magyarországot címmel. A lap kiemeli: az EB figyelmeztetett, hogy 3 ügyben szerződésszegési eljárást indíthat Magyarország ellen, ugyanakkor reméli, hogy elkerülhető a bonyolult és hosszadalmas eljárás. Az EB igyekszik kihasználni Magyarország "pénzügyi kényszerhelyzetét, hogy legalább a jegybank függetlenségére vonatkozó követelésének érvényt szerezzen" a kilátásba helyezett eljárás nélkül - áll Claus Hecking és Mark Schrörs brüsszeli és Nils Kreimeier berlini tudósító cikkében, amely szerint úgy tűnik, hogy a nyomásgyakorlás hatásos, hiszen a miniszterelnök a szóvivője útján szerdán nem zárta ki a jegybankról szóló jogszabály módosítását. "Az azonban kérdéses, hogy mennyire hiteles ez az engedékenység" - tették hozzá.


Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) csütörtökön meghallgatja Françoise Le Bailnak, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatójának a beszámolóját a magyarországi helyzetről és a brüsszeli testület ezzel kapcsolatos kezdeményezéseiről.

Mint az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott: végső szakaszba jutott, de még nem zárult le teljesen az az elemzés, amelynek keretében az Európai Bizottság a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket veti össze az Európai Unió jogi előírásaival. Így egyelőre nem tudható bizonyosan, hogy Le Bail csütörtök délután már az elemzések végső következtetéseivel tudja-e megismertetni az EP-képviselőket.

Az EP egyes frakcióinak hivatalos álláspontja viszont már most ismeretes. A liberálisok és a zöldek olyan eljárás megindítását javasolják Magyarország ellen, amely - az EU-alapszerződés 7. cikke alapján - akár bizonyos tagsági jogok felfüggesztéséhez is vezethetne, az alapvető uniós értékek magyarországi sérelmére hivatkozva. A szocialista frakció - szintén élesen bírálva a magyarországi folyamatokat - azt kezdeményezte, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az EP strasbourgi plenáris ülésén számoljon be az uniós végrehajtó testület tervezett lépéseiről. A legnagyobb létszámú, vagyis a jobbközép néppárti frakció - amelyhez a Fidesz-KDNP is tartozik - olyan közleményt tett közzé, miszerint támogatni fogja az Európai Bizottság azon ajánlásait, amelyek biztosítják, hogy Magyarország teljes mértékben eleget tegyen az Európai Unió jogi előírásainak.

Guy Verhofstadt liberális EP-frakcióvezető kedden este egy pártrendezvényen úgy nyilatkozott, hogy "a magyar válság éppen olyan fontos, mint az euró válsága", mert "mindkettő az unió hitelességét érinti a polgárok szemében".

Rebecca Harms, a zöldpárti EP-frakció társelnöke a múlt pénteken közölte az MTI-vel: nem ért egyet a Legyen Más a Politika (LMP) azon kérésével, hogy vonják vissza a Magyarország elleni eljárásra vonatkozó kezdeményezést. A magyar kormányzat - fejtette ki - pénzügyi támogatást, vagyis a szolidaritás kinyilvánítását kéri a nemzetközi közösségtől. A szolidaritás elve viszont a közös, demokratikus értékek tiszteletben tartásának a követelményét is magában foglalja - szögezte le Harms.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője nem helyeselte a liberális-zöldpárti javaslatot. Arra hivatkozott, hogy az uniós eljárás Magyarországra nézve gazdasági következmények veszélyével is járhat.
A magyar néppárti EP-képviselőcsoport egy korábbi közleményében úgy foglalt állást, hogy a Magyarország elleni kezdeményezéssel az európai baloldal ismételten teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényeket, hiszen a magyar kormány többször kifejezte nyitottságát az Európai Bizottság által esetlegesen kifogásolt kérdésekben való egyeztetésre.

Doris Pack, a néppárti EP-frakció német elnökségi tagja az MTI-nek nyilatkozva a minap azt mondta: ő maga nem tudja megítélni, megalapozottak-e a magyar jogalkotással szembeni vádak, ezért teljes mértékben az Európai Bizottság értékítéletére hagyatkozik. Úgy fogalmazott, hogy az EU-alapszerződés 7. cikke "hatalmas kalapács, amelyet okosan kell használni".

"Jól emlékszem, hogy az európai szocialisták használni akarták Ausztria ellen, amelyet akkor néppártiak vezettek, de soha nem használták ennél rosszabb helyzetben Szlovákia ellen, amelyet akkor szocialisták vezettek" - jelentette ki, hangot adva azon véleményének, hogy a szocialisták reakcióit nem annyira az objektív tények, hanem a pártérdekek mozgatják.

Erhard Busek volt osztrák alkancellár kommentárját közölte a magyarországi helyzetről csütörtökön a Die Presse című osztrák lap, míg a Der Standard című liberális bécsi újság az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálatáról, a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap az IMF-fel kezdett tárgyalásokról, a Human Life International (HLI) nevű, amerikai székhelyű katolikus szervezet a honlapján kitartásra buzdította a magyar kormányt.

Erhard Busek, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) korábbi minisztere szerint az osztrák és a magyar politikai felelősöket egyaránt "rendre kell utasítani". Busek szerint a magyarországi események aggodalomra adnak okot a demokrácia és a jogállam helyzetét illetően.

A svájci Neue Zürcher Zeitung beszámolt arról, hogy Magyarország előfeltételek nélküli tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutalappal. A lap kitért a tervezettnél nagyobb költségvetési hiányra, valamint Járai Zsigmond lemondására is, és felidézte, hogy harmadikként a Fitsch is megvonta a befektetői ajánlású devizaadós-besorolást Magyarországtól.
A Rambler, az egyik legnagyobb oroszországi portál csütörtökön egy ukrán portál alapján Magyarország szembemegy Európával és a határok felülvizsgálatára vágyik szomszédaival címmel közölt írást, amelyszerint az új magyar alapokmányban "közvetlen utalás" van a határok revíziójára a szomszédos országokkal. Ennek alapját a Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és a Kárpátalján élő jelentős számú magyar kisebbségek jelentenék. Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére ugyanis már "nagy igyekezettel" osztogatnak magyar útleveleket ezeknek a kisebbségeknek. Magyarország most már azzal fenyegetőzik, hogy hivatalosan megvédi őket - fogalmazott a szerző. "Tárgyilagosan szólva mindez már történelmi revánskísérletnek látszik" - olvasható a cikkben, amely felidézte, hogy Magyarország két világháborúban is vereséget szenvedett, területét megnyirbálták.

Le Monde és a Le Figaro című francia napilapok csütörtökön a deficiteljárással kapcsolatos brüsszeli bejelentéssel foglalkoztak, a LíExpress című politikai hetilap Viktor imperátor címmel háromoldalas budapesti képes riportot közölt.

A konzervatív Le Figaro szerint az Európai Bizottság megtette "az első politikai lépést az ügyetlen magyar miniszterelnökkel szemben", ami a "nyitánya lehet egy olyan erőjátéknak, amely gyorsan mozgósíthatja az európai fővárosokat és képviselőket Strasbourgban". Olli Rehn pénzügyi biztos bejelentése csak "a figyelmeztető lövése volt egy, - úgy tűnik - előre eltervezett kampánynak az egykori antikommunista hős félresiklásával szemben". A lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy az Európai Unió eddig - csak félszavakkal - a sajtó és az ellenzék megregulázását hányta a budapesti vezető szemére. Az EU-t azonban most már nyugtalanítja az is, hogy Orbán Viktor pártembereket helyezett a függetlennek tartott intézmények élére, s Brüsszel attól is tart, hogy "egy nap arra ébred, hogy egy Hugo Chávezt vagy egy Aljakszandr Lukasenkát talál a Duna-parton" - hangsúlyozta a lap.

A liberális Le Monde is azt hangsúlyozta, hogy Brüsszelből az első fellépés a magyar kormánnyal szemben költségvetési és pénzügyi kérdésekben történt, amit sajnálnak azok, akik azt szerették volna, ha a szerződések védelmezőjeként az Európai Bizottság inkább a demokratikus elvekért emel szót. Jean-Pierre Stroobants, a lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy Orbán eddig süketnek mutatkozott, amikor Brüsszel a leginkább vitatott - az igazságszolgáltatást, a médiát vagy a személyes adatok védelmét érintő - intézkedések revíziójára kérte, "nem is beszélve a szomszédos országokban élő magyaroknak adott jogokról". A lap szerint az Európai Bizottság ezekben a kérdésekben egyelőre még húzza az időt, de valójában már végzett a magyar jogszabályok elemzésével. Amennyiben Orbán nem hajlandó továbbra sem változtatni az álláspontján, elképzelhető, hogy Magyarországnak január 17-től más szankciókkal is szembe kell néznie. Az viszont egy hosszadalmas és bonyolult folyamatot indítana el, amelyhez valamennyi tagállam belegyezésére szükség lenne - mutatott rá a Le Monde.

A LíExpress budapesti riportja szerint Orbán Viktor lassanként minden hatalmi ágat maga alá rendel, s miközben "demokratúra" jön létre Európa szívében, az egyéb gondokkal küszködő uniós országok késlekednek a fellépéssel.

The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE), a The Economist című brit, valamint a Sme című szlovák napilap is magyarországgal foglalkozott, míg a BBC videoriportot közölt.

A The Wall Street Journal európai kiadása szerint az Európai Bizottság szerdai bejelentései azt jelzik, hogy tovább romlott az EU és Magyarország viszonya. A lap EU-s tisztségviselőktől úgy értesült, hogy a brüsszeli bizottság megítélése szerint a bírák kötelező nyugdíjazási határidejének 70-ről 62 évre történő leszállítása sérti az életkor alapján való diszkrimináció uniós tilalmát. Az EU valószínűleg megtámadja azt a törvényt is, amely "a bírák és ügyészek kiválasztásának lehetőségét egyetlen hivatal kezében összpontosítja", valamint az adatvédelmi és a jegybanktörvényt - írta EU-forrásra hivatkozva a WSJE. "A központi bank függetlensége szentségnek számít az EU (alap)szerződésében" - jegyezte meg a lap.

A tekintélyes gazdasági-politikai folyóirat közép-kelet-európai blogrovatában (Eastern Approaches) megjelent cikk felidézi, hogy Brüsszel jogi eljárásokat is kilátásba helyezett egyes sarkalatos törvények miatt, emellett Magyarország Olli Rehn pénzügyi és gazdasági ügyekben felelős bizottsági alelnöktől is megrovást kapott az államháztartási hiány leszorítására tett, ám elégtelennek ítélt intézkedések miatt.

A BBC Megkérdőjeleződött a magyar demokrácia és jólét címmel tette közzé Paul Mason, a brit műsorszolgáltató gazdasági szerkesztőjének helyszíni videós riportját. Mason szerint a válság a hatodik évébe lépett Magyarországon, a forint az összeomlás szélén áll, az embereknek pedig rá kell jönniük, hogy "a kormány, amelyet a problémák megoldására választottak meg, Európa páriájává válik". A BBC szerkesztője ismertette az Orbán-kormány néhány fontosabb törvénymódosítását, hangsúlyozva, hogy "a múlt héten több tízezer magyar vonult utcára, hogy - szavaikkal élve - Orbán alkotmányos puccsa ellen tüntessen". A brit újságíró rámutatott, hogy a magyarok "Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan alacsonyabb gazdasági növekedéssel és adósságválsággal szembesülnek, de lényegi különbség, hogy a Duna partján már kipróbálták a szakértői kormányt", amire az előző választásokon a válasz a "jobbra tolódás" volt. Bár az új nemzedék "nem ismerte a kommunizmust, kezd közeli ismeretségbe kerülni a gazdasági nacionalizmussal. Az ígéret úgy szólt, hogy az Európai Unió garantálni fogja a liberális és szociális értékeket, a demokráciát és a jólétet. Most ezek mindegyike megkérdőjeleződött" - zárta budapesti riportját Mason.

A Sme című szlovák liberális napilap Don-kanyarban című csütörtöki kommentárja szerint Orbán Viktornak ma nincs más választása, mint 110 százalékra teljesíteni az IMF és az EU követelményeit, mert ellenkező esetben Magyarország júniusig csődbe megy. A lap úgy látja: Orbán Viktor másfél éves nemzeti felszabadító harca ezzel a magyar történelem olyan eseményei mellé sorakozna fel, mint Mohács, Trianon és a Don-kanyar. "Nem objektív módon, de a Fidesz (és a Jobbik) választóinak szemében. Orbánt most nem foglalkoztatja az a kérdés, hogy politikailag könnyebb-e túlélni az államcsődöt vagy a totális programkapitulációt. Azonban előbb vagy utóbb felteszi magának (e kérdést)" - írja Peter Schutz. A szerző rámutat: Orbán a hősből, aki megígérte nemzete kivezetését a rossz piacok igája alól, az IMF-EU protektorátusának kormányzója válna. "Parlamenti kétharmad ide vagy oda, ha az alap és az unió elrendelik a további, most már a rendszert érintő megszorításokat, amelyek minden réteg életszínvonalát érinteni fogják, a 12 vagy 16 éves hatalomról szóló álomnak vége lesz. A csőd utáni jövőkép biztosan nem vidámabb" - véli Schutz. Megállapítja, hogy az IMF és az EU nagyon határozott, s Christina Lagarde és Olli Rehn kijelentései azt jelzik, hogy Magyarországból példát akarnak statuálni azon ügyfelek számára, akik nem akarnak szót fogadni. Schutz szerint Orbán erre a leckére nagyon alkalmas személy. "A pénzügyi hiány mellett ugyanis demokráciahiányt is produkált - szintén elég magasat - tehát az emlékeztetőben elszámoltathatják nemcsak a jegybankról és a stabilitásról szóló törvényekről, hanem a médiatörvényekről, a bíróságokról és más hasonlókról is" - véli a cikkíró.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fapados lesz az idei filmszemle, díjakat sem adnak

Február 2. és 5. között rendezik meg a 43. Magyar Filmszemlét a budapesti Uránia Nemzeti… Tovább olvasom