Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 8°C | 22°C Még több cikk.

LMP: a Paksi Atomerőmű bővítése atomcsapás lenne a költségvetésre

A párt szerint a piacok nem fognak finanszírozni egy ilyen kétséges megtérülésű beruházást, így az állami szerepvállalásra is szükség lenne.
A Paksi Atomerőmű bővítése atomcsapás lenne a magyar költségvetésre - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, az LMP országgyűlési képviselője.

Az ellenzéki politikus szerint a döntés olyan fontosabb feladatoktól vonja el a pénzt, mint a megújuló energiaforrások, illetve az energiahatékonyság finanszírozása, vagy például a válságban lévő egészségügy.

Jávor Benedek emlékeztetett rá, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken, vagyis egy nappal a magyar adósság bóvli kategóriába sorolása után egy nappal jelentette be, hogy Magyarország egy 3 ezer milliárd forintos beruházás megkezdését tervezi.

Az LMP-s politikus szerint a piacok nem fognak finanszírozni egy ilyen kétséges megtérülésű beruházást, így az állami szerepvállalásra is szükség lenne. Jávor Benedek hozzátette: az atomerőmű bővítése óriási államadósságot hozna magával és évtizedekre előre felborítaná a magyar költségvetést.

Az ellenzéki politikus mítosznak nevezte az olcsó atomenergiát. Jávor Benedek szerint az így előállítható villamosenergia kilowattóránként 25 forintba kerülne, miközben az EU-ból 6-8 forinttal olcsóbban is be lehet szerezni az áramot.

Az LMP szerint az ország energetikai jövője a megújuló energiaforrások támogatása és energiahatékonysági intézkedések következetes végrehajtása.

Jávor Benedek szerint kérdéses, hogy szükség van-e egy olyan beruházásra, amely eladósítja az államot, magas a korrupciós kockázata és drága energiát állít elő.

Olvasóink írták

  • 1. lukrecia 2011. december 01. 14:21
    „A legolcsobb energia az atom . Lehet nelkule elni, sokkal dragabban. Bos nagymarost is lehet epiteni , de annak is van kockazata, h leallitjak a liberalisok, mert ok oroszo-bol akarjak magan szemelyen keresztul importalni az aramot.
    Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az elnéptelenedés szélén írta az első megújulóenergia-pályázatot, és jelenleg az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak. Az elszántság mellett a kedvező törvények is segítik őket. A kis bajor faluról, Wildpoldsriedről az utóbbi hónapokban több helyütt lehetett olvasni - részben azért, mert a fukusimai atomkatasztrófa után a polgármester világ körüli kampánykörútra indult a zöldenergia népszerűsítése érdekében. Ilyen lesz Németország tíz év múlva - így is beharangozhatnánk, hogy mi történik Wildpoldsriedben, de ez a jelmondat félrevezető. A mintafalut ugyanis nem állami utasításra és dotációval fejlesztették zöldenergia nagyhatalommá, mindez a helyi közösségnek köszönhető.
    1997-ben a falu frissen megválasztott önkormányzata komoly dilemma előtt állt: a települést a magas munkanélküliség miatt elnéptelenedés fenyegette. Az új polgármester előtt nemcsak a munkahelyteremtés feladata állt, hanem forrást kellett találnia a helyiek életkörülményeinek javítására és az elvándorlás elkerülése érdekében tervezett fejlesztésekhez, így a sportcsarnokhoz, a művelődési házhoz, a nyugdíjasotthonhoz és a szórakozóhelyhez; mindezt hitel felvétele nélkül.
     
    Tizennégy évvel később az immár harmadik ciklusát töltő polgármester, Arno Zengerle hosszú listát tud felmutatni: kilenc közösségi létesítményt avattak fel, köztük iskolát, fitnesztermet, faluházat. Most fejezik be az ötödik biogázüzemet, a hét szélgenerátor mellé megrendeltek még kettőt, már 42 épületet lát el az új távhőközpont, három törpe vízerőmű, árvízvédmű és ökológiai szennyvízülepítő épült, a közösségi épületeken kívül 190 magánház tetejét fedi napelem. Az összes egységet beszámítva a saját energiaszükségletük több mint háromszorosát (321 százalékát) termelik meg. A hajdani szerény agrárfalu mára energiaipari központtá vált. "A munkanélküliség olyan csekély mértékű, hogy nem is tudok százalékot mondani", felelte az [origo] kérdésére Susi Vogl, az önkormányzat munkatársa.
     A nap-, szél-, biogáz- és vízerőművekből származó elektromos áramot a tartományi elektromos műveknek (AÜW) értékesítik, ebből az idén négymillió euró bevételre számítanak a falubeliek. A nagyjából 2600 lelket számláló Wildpoldsriedben tehát minden lakosra évi 1500 euró jut, ami nagyjából fele az egyhavi német átlagfizetésnek. A magyar helyzetre lefordítva (októberi adat szerint 221 ezer forint a magyar átlagbér) ez annyit tesz, mintha egy hasonló méretű hazai községben 25 millió forintos tiszta hasznot termelne meg.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem javul a korrupciós helyzet Magyarországon

Hazánk jelenleg az 54. helyen áll a 183 országot vizsgáló korrupciós rangsorban. Tovább olvasom