Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Május 25-én lesz az EP-választás Magyarországon

Harmadik alkalommal szavazhatunk arról, kik képviseljék az országot az Európai Parlamentben.
Május 25-ére, vasárnapra tűzte ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök - közölte az államfő hivatala szombaton.

Már harmadik alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy Magyarország polgárai eldöntsék, a következő öt esztendőben kik képviseljék majd a politikai nemzetet az Európai Parlamentben. A szabad választás joga demokráciánk egyik legfontosabb alkotmányos pillére. Ez a jog ugyanakkor lehetőség is arra, hogy szavazatunkkal befolyásoljuk Európa jövőjét - olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján közzétett közleményben.

Áder János emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az unió országaiban május 22. és 25. között kell megtartani az európai parlamenti választást.

Az Európai Parlament, az immár nehézsúlyú játékos

Az európai parlamenti (EP-) választások sorában minden eddiginél fontosabb politikai esemény lesz az idén májusi, hiszen azt most bonyolítják le először a 2009 végén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szabályai szerint. A legfontosabb újítás az, hogy az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság elnökét az EP-választások kimenetelét figyelembe véve választják ki, és a tagállamok által javasolt személyt az EP választja meg.

Az unió jelenleg hatályos alapszerződése, vagyis a Lisszaboni Szerződés számos egyéb tekintetben is megnövelte az EP szerepét, és ma már elmondható, hogy a parlament, az unió egyetlen közvetlenül választott testülete csaknem minden jogalkotási területen egyenrangú tényező a tagállami kormányokat megjelenítő tanács mellett.

Természetesen így is alapvető különbség van egy parlamentáris demokráciának minősülő állam - akár szövetségi állam - és az Európai Unió között. Az előbbiben egyetlen intézmény, vagyis a parlament jelenti a törvényhozó hatalmat, az utóbbiban kettő, vagyis a parlament és a tanács. Az ügytípusok többségében e két intézménynek egyetértésre kell jutnia egymással ahhoz, hogy egy javaslat uniós jogszabállyá váljék. A Lisszaboni Szerződés ezen ügytípusok körét szélesítette ki, vagyis növelte a szakpolitikák azon körét, ahol az EP megkerülhetetlen tényező.

Ami a végrehajtó hatalmat illeti, a parlamenti demokráciák kormányainak uniós szinten az Európai Bizottság felel meg. Csakhogy a bizottság vezetőjét korábban kizárólag a tagállami vezetők választották ki, és az, hogy ki irányítsa ezt a több tízezer uniós bürokratából álló intézményt, lényegében független volt az EP-választások kimenetelétől. Parlamentáris demokráciának minősülő nemzetállamban olyan politikai színezetű lesz a kormány, amilyen a megválasztott parlamenti többség. Az EU-ban ezzel szemben korábban úgy jelölték ki az Európai Bizottság elnökét, hogy az egyes tagállamokban kormánytöbbséggel rendelkező vezetők egymás közt megállapodtak. Csak a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti erőviszonyok számítottak, az európai polgárok EP-választáson leadott szavazatai nem befolyásolták a dolog kimenetelét.

Annyiban most sem változik a helyzet, hogy az európai bizottsági elnök személyére most is a tagállami csúcsvezetők állítanak majd jelöltet. De a jelöltállításkor figyelembe kell venni azt, hogy a jelöltet a parlament többségének meg kell szavaznia, így a választások révén kialakuló EP-párterőviszonyokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az unió tehát ennyiben most jobban hasonlít egy demokratikus államra, mint korábban.

Ezt a lényegi változást ugyan alapjaiban nem érintő, ám a politikai kommunikációban kiemelt fontossággal kezelt kérdés az, hogy az egyes európai pártcsaládok ezúttal az EP-választások előtt meg is nevezték saját csúcsjelöltjüket - azt a személyt, akit sikeres választási szereplés esetén az Európai Bizottság elnökének a pozíciójába kívánnak juttatni. E csúcsjelöltek a kampányban mindenképpen a pártcsaládok - így a kereszténydemokraták, szocialisták, liberálisok, zöldek - zászlóvivői. Hogy aztán tényleg bizonyosan közülük kerül-e majd ki a bizottsági elnök, arról ma még megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint a választások utáni alkudozások során már nem lehet "ejteni" a korábban megnevezett csúcsjelöltet, mások viszont úgy vélik, hogy a politika ezen szintjén nincs automatizmus, mindenről és bárkiről lehet tárgyalni.

Elvben valóban nem kizárt, hogy a tagállamok csúcsvezetői nem hajlandóak egyöntetűen támogatni az EP-választáson győztes pártcsalád megnevezett csúcsjelöltjének személyét. A döntés joga a parlamenté, de a parlament csak arról szavazhat, akit javaslatként elé terjesztenek. Ma még nem látható, lesz-e ebből intézményközi presztízsharc a parlament és a tanács között.

A Lisszaboni Szerződés által bevezetett parlamenti jogkörbővítés az Európai Bizottság elnökének megválasztásán túl olyan területekre is kiterjedt, mint a parlament úgynevezett együttdöntési jogának bevezetése a mezőgazdasági politika és a polgári szabadságjogok témakörében. Ez az együttdöntési konstrukció működik a legtöbb szakpolitikai területen. Azt jelenti, hogy a tervezett szabályozás tartalmában és pontos szövegében egyetértésre kell jutnia a tanácsnak és a parlamentnek.

Az együttdöntési jogtól eltér a parlament egyetértési joga: ez azt jelenti, hogy a parlament nem alkudhat ki módosításokat az előterjesztés tartalmában, de az egészet - ha vállalja ennek felelősségét - szavazással elvetheti. Ez történt például, amikor a parlament megtagadta, hogy az EU a SWIFT hálózaton keresztül banki átutalási adatokat továbbítson az Egyesült Államoknak.

Továbbra is maradtak még ezen felül témakörök, ahol a parlamentnek döntési joga nincs, csupán konzultációs, véleményalkotási jogával élhet. Ilyen terület például az adóügy, a versenypolitika, az új euróövezeti tagok felvétele.

Ami a külügyeket illeti, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője köteles beszámolni a parlamentnek az időszerű kérdésekről, és a parlament azokban véleményt nyilváníthat. Az EP jóváhagyására van szükség új uniós tagország felvételéhez, valamint kereskedelmi és más nemzetközi szerződések megkötéséhez EU-n kívüli államokkal.

Pártcsaládok és nagyágyúk

Ez a választás most más, mint a többi - állítja az Európai Parlament (EP) sajtóosztálya a májusban tartandó EP-választásokról összeállított háttérdossziéjában. Van benne igazság, ez a kampány ugyanis - bár az EP maga ezt nem így fogalmazza meg - minden korábbinál jobban hasonlít majd az amerikai elnökválasztási kampányokhoz.

A lényeg, hogy az "európai pártcsalád" eddig igencsak fiktív fogalmát megszemélyesítik. Azt, ami szabatosan megfogalmazva a jobbközép, kereszténydemokrata irányultságú Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja közötti küzdelem az Európai Parlament képviselői mandátumaiból való minél nagyobb részesedésért, egyszerűbben úgy is mondhatjuk, hogy Jean-Claude Juncker és Martin Schulz harca. Ez a harc az európai végrehajtó intézményrendszer kulcspozíciójáért, az Európai Bizottság elnöki tisztségéért folyik. Távolról sem egy amerikai elnöki jogkör, de mindenképpen olyan szerep, amelyben - és sokan ezt tartják az eddigi európai válságkezelésből leszűrhető egyik fontos uniós tanulságnak - nem elég nagy formátumú személyiségnek lenni, annak is kell látszani.

Természetesen nem csak ez a két frakció létezik az EP-ben, de ez a kettő az, amelyik eddig is a két legnagyobb létszámú képviselőcsoportot adta, és a mostani közvélemény-kutatásoknak is az éllovasa - jelenleg statisztikai hibahatáron belülinek tekinthető különbséggel.

A harmadik helyen eddig a liberálisok voltak, a negyediken pedig a zöldpártiak. A friss felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a válság megtette a maga hatását: a liberális gazdaságfilozófia veszített vonzerejéből, és növekszik egyfelől az európai intézményekkel szemben mélységes ellenszenvet mutató radikális jobboldal, másfelől a szocialistáknál, szociáldemokratáknál jóval radikálisabb baloldal népszerűsége.

A néppártiak csúcsjelöltje, Juncker az egyik legtapasztaltabb európai politikus. Azon túl, hogy közel két évtizeden át volt Luxemburg kormányfője, hosszú évekig elnökölt az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek a testületében is. Nélküle az euró és az eurózóna nem lenne az, ami - és ez akár pozitív, akár negatív olvasatban is igaz.
Az európai szocialisták azt a német Schulzot tették meg csúcsjelöltjüknek, akinek semmilyen kormányzati tapasztalata nincs, ám aki sokak szemében példamutató európai politikusnak bizonyult azzal, ahogyan szocialista EP-frakcióvezetőből minden pártcsalád által elfogadott módon ténykedő, a parlament szerepének és általában az unió demokratikus jellegének növelésére törekvő EP-elnökké vált.

Az előjelek szerint erősen jellemzi majd a kampányt a Juncker-Schulz párharcban megszemélyesített versengés, így például a két politikai vezető között külön tévévitát is terveznek.

A liberálisok csúcsjelöltje Guy Verhofstadt flamand politikus, korábbi belga miniszterelnök, az eddigi liberális EP-frakcióvezető. Ő egyszer már komolyan szóba került az európai bizottsági elnöki posztra - akkor Tony Blair brit miniszterelnök zúzta szét ambícióit. Verhofstadt most olyan erőteljes retorikával képviseli a föderális Európa, az "Európai Egyesült Államok" létrehozásának eszméjét, hogy teljességgel kizárt az Európai Bizottság élére történő megválasztása, még abban az esetben is, ha a néppártiak és a szocialisták nem bírnának egymással, és valamiképpen tere nyílhatna egy nevető harmadiknak.

A zöldek egyszerre két csúcsjelöltet is megneveztek, a francia José Bové és a német Franziska Keller személyében. Mindketten EP-képviselők voltak eddig. Bové emellett mezőgazdasági kistermelő, az antiglobalizmus ismert aktivistája, Keller pedig - fiatal, mindössze 32 éves.

Az eddigi EP-ben hét frakció működött. A frakcióalakítás feltétele, hogy legalább 25 EP-képviselő álljon össze az uniós tagországok legkevesebb egynegyedéből, ami jelenleg hét tagállamot jelent. Akik nem tudnak frakciót alkotni, független képviselőként jóval hátrányosabb helyzetben vannak, mint a frakciótagok, mind a parlamenti tisztségek, megbízatások elnyerési esélye, mind a hozzászólás lehetősége tekintetében.

Az unióval foglalkozó elemzők érdeklődéssel várják, hogy a különböző országok "euroszkeptikusnak" mondott, többnyire a politikai paletta jobb szélén elhelyezkedő tényezői milyen arányban kerülnek majd be az új EP-be, ott ki kivel lesz és kivel nem lesz hajlandó összeállni - magyarán: létrejön-e az, ami eddig nem volt, az uniós kötelékek lazításán, sőt akár teljes szétzilálásán ügyködő EP-frakció.

A választás szabályai

A választást május 22. és 25. között bonyolítják le az EU tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon. Magyarországon választás csak vasárnap tartható, ezért május 25-én lesz a voksolás.

Az EP tagjainak választásán az a mintegy nyolcmillió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van. Vagyis az országgyűlési választással ellentétben nem voksolhatnak a magyarországi pártlistákra azok a határon túl élő magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Akiknek azonban közülük uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra voksolhatnak.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 74 ország 97 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 24-én, szombaton lesz a voksolást.

Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson.

A választópolgárok azonban az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat.

Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint nem választható az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik; a választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik.

Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével, ez jelenleg 22, de az idén már csak 21 képviselői helyre küldhet képviselőt Magyarország.

Az idei EP-választástól 12 uniós tagállam - köztük Magyarország - elveszít egy-egy mandátumot, Németország pedig hármat. Erre azért van szükség, hogy tartani lehessen az EP-nek a Lisszaboni Szerződésben meghatározott létszámát (751), és közben legyen helyük a tavaly júliusban az unió tagjává vált Horvátország képviselőinek. Horvátország csatlakozásával a strasbourgi parlament képviselőinek száma ideiglenesen 766-ra nőtt, ezt a létszámot kell 751-re csökkenteni.

Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.

A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde és így tovább. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.

Ezután meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.

Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

A választás szabályai

A választást május 22. és 25. között bonyolítják le az EU tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon. Magyarországon választás csak vasárnap tartható, ezért május 25-én lesz a voksolás.

Az EP tagjainak választásán az a mintegy nyolcmillió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van. Vagyis az országgyűlési választással ellentétben nem voksolhatnak a magyarországi pártlistákra azok a határon túl élő magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Akiknek azonban közülük uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra voksolhatnak.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem
Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 74 ország 97 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 24-én, szombaton lesz a voksolást.

Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson.

A választópolgárok azonban az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat.

Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint nem választható az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik; a választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik.

Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével, ez jelenleg 22, de az idén már csak 21 képviselői helyre küldhet képviselőt Magyarország.

Az idei EP-választástól 12 uniós tagállam - köztük Magyarország - elveszít egy-egy mandátumot, Németország pedig hármat. Erre azért van szükség, hogy tartani lehessen az EP-nek a Lisszaboni Szerződésben meghatározott létszámát (751), és közben legyen helyük a tavaly júliusban az unió tagjává vált Horvátország képviselőinek. Horvátország csatlakozásával a strasbourgi parlament képviselőinek száma ideiglenesen 766-ra nőtt, ezt a létszámot kell 751-re csökkenteni.

Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.

A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde és így tovább. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.

Ezután meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.

Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

Az EP-választás határidői, határnapjai

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők.

A mintegy nyolcmillió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak a március 28-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 7-éig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.

A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon (ez most április 6.) kezdődik, ez azt is jelenti, hogy az erre a célra felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

A választáson indulni szándékozó pártok április 7-étől kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától(NVI).

Az EP-választáson az a párt állíthat országos listát, amely a választás előtti 34. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást. A határidő azonban április 21-én, húsvéthétfőn járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, akkor a közigazgatási és igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg. Így tehát a dátumot a miniszteri rendelet tartalmazza majd.

Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelenteni addig az időpontig.

A választáson listát állító pártok delegáltakat küldhetnek a választási bizottságokba, a delegáltak bejelentésére május 9-éig van lehetőség.

Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (valamivel több mint százezer ilyenről tud az NVI) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, akkor május 9-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe.

A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 10-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

Ugyancsak május 15. a határideje a külképviseleti megfigyelők bejelentésének: a listát állító pártok megfigyelőket küldhetnek a külképviseletekre a szavazás törvényességének ellenőrzésére.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon, de az ország 97 külképviseletének valamelyikén szeretne voksolni, május 17-éig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 23-áig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

Az európai parlamenti választáson csak este 10 óra után kezdi közölni az előzetes tájékoztató adatokat a Nemzeti Választási Iroda, mert meg kell várnia, amíg minden uniós szavazókört bezárnak. Az EP-választásnál az az uniós előírás, hogy csak akkor hozható a voksolás eredménye nyilvánosságra, ha a 28 tagállam összes szavazókörében befejeződik a szavazás. Lengyelországban és a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken magyarországi idő szerint csak este 10 órakor fejeződik be a voksolás.

Ezért, bár a szavazóköröket Magyarországon már este 7 órakor bezárják, és elkezdik összeszámolni a voksokat, az NVI csak este 10 óra után kezdi majd közzétenni internetes oldalán (www.valasztas.hu) az EP-választás előzetes tájékoztató adatait.

Az este 10 órakor közölt tájékoztató adatok a szavazatösszesítés akkori állapotát mutatják majd meg. Így ha kevesen mennek el szavazni, akkor már viszonylag magas feldolgozottsági adatokat hozhat nyilvánosságra az NVI.

A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 29.) és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, várhatóan a szavazás utáni hatodik napon, május 31-én.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nőnapra készült a csempész több ezer hóvirággal

A román sofőr a 3921 védett növényt Olaszországba vitte volna. Tovább olvasom