Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Martonyi: soha nem mondunk le a nemzetegyesítés gondolatáról

Martonyi János szerint "nem mondhatunk le és soha nem is fogunk lemondani a határon kívüli magyarsággal való egységről, a nemzetegyesítés gondolatáról". A külügyminiszter ezt akkor jelentette ki, amikor csütörtökön átadta a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést Halzl Józsefnek, Granasztói Györgynek és Schöpflin Györgynek.

A külügyminiszter arról beszélt, hogy a kitüntetett személyek életműve azt az egységet is jelképezi, hogy "soha nem láttunk ellentétet a nemzetpolitikánk, a közép-európai, szomszédpolitikánk és európai politikánk között". Mint mondta, ezek a politikák soha nem állíthatók egymással szembe, és a kitüntettek tevékenysége ezt példázza.

Megjegyezte, hogy Magyarországot a szomszédos országokkal sorsközösség fűzi egybe, és az, hogy Magyarország nem mond le a nemzetegyesítés gondolatáról, az "egy pillanatig nem állítható szembe" az ország európai integrációs politikájával.

Martonyi János méltatásában azt mondta, kivételes személyiségek kivételes életművéről van szó, amely sajátos egységet valósít meg a szakmai munka, a tudomány, az oktatás, a közéleti és politikai tevékenység között. Kijelentette, a Magyar Köztársaság külkapcsolatainak alakításában ilyen - a szellemi és gyakorlati tevékenységet is magukban foglaló - teljesítményekre, személyiségekre és életművekre van szükség.

A Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést 2004-ben alapították, minden évben a Lánchíd 1842. évi alapkő-letételi ünnepségének évfordulóján adják át. Olyan emberek kapják, akik hosszú időn keresztül részt vettek Magyarország külpolitikai érdekeinek érvényesítésében.

Halzl József - a Külügyminisztérium ismertetője szerint - sokat tett a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának erősítéséért; 1990 óta elnöke a Rákóczi Szövetségnek, amelynek az a célja, hogy segítse a határon túli magyar kisebbségek kulturális és érdekképviseleti tevékenységét. A szövetség támogatásával sok ifjúsági találkozót rendeztek a magyar és a többi, Kárpát-medencében élő nemzet fiataljainak részvételével. Halzl József a kilencvenes években a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójaként kezdeményezte a Centrel, azaz Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország Villamos Társaságainak Szövetségét.

Granasztói György történész csaknem félévszázados tudományos munkásságával és közéleti szerepvállalásával sokat tett a magyar-francia kapcsolatok elmélyítéséért. Tevékenységének elismeréseként több magas francia állami kitüntetésben részesült, a Francia Becsületrend lovagi fokozatát is megkapta. A rendszerváltozást követően NATO- és EU-nagykövet volt Brüsszelben, majd a Magyar Külügyi Intézet elődjét, a Teleki László Intézetet vezette. Az egyetemi oktatás mellett jelenleg a Magyar Szemle és a Hungarian Review folyóiratok kiadója.

Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő egyetemi professzorként több évtizeden át folytatott kutatást az európai nemzeti kisebbségekről, munkásságával előmozdította a kisebbségi kérdés jelentőségének elismerését. Európai parlamenti képviselőként segítette a felkészülést magyar EU-elnökségre, és jelentős mértékben hozzájárult a magyar elnökség politikai és szakmai sikeréhez. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották 2004-ben, majd 2009-ben újraválasztották, tagja az EP alkotmányügyi bizottságának, valamint a nyugat-balkáni ügyek delegációjának.

Az utóbbi években több közéleti személyiség kapta meg az elismerést, a kitüntetettek között volt Jeszenszky Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt külügyminiszter, Fasang Árpád, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának volt főtitkára, Szenczy Sándor, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetője, továbbá Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója, Valki László nemzetközi jogász, az ELTE egyetemi tanára és Charles Gati politológus, az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzora.

Olvasóink írták

  • 1. igazságkereső 2011. augusztus 25. 19:26
    „Tisztelt külügyminiszter úr! Teljesen egyetértek Önnel, nagyon jó a törekvés! Csak épp a sorrendet kellene esetleg megfordítani, azaz a nemzetet előbb nálunk Magyarországon kellene egyesíteni,mert valószínű,hogy kevés olyan ország van mint a mienk, amelyben olyan széthúzások vannak,amilyet talán nagyon kevesen láttak!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Önkormányzati törvény: Az MSZP érdemi egyeztetést sürget

A párt négypárti egyeztetést sürget a törvényjavaslat benyújtása előtt. Tovább olvasom