Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Megválasztották a Nemzeti Választási Bizottság 7 tagját

A bizottság tagjait 9 évre választotta meg kétharmados többséggel az Országgyűlés.
00:11 - Részletes vitákkal, az egyes szociális intézmények elektronikus engedélyezési eljárásával kapcsolatos törvények módosításáról szóló általános vitával, valamint napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament hétfői ülésnapja nem sokkal éjfél előtt.

A napirenden három részletes vita szerepelt, de a drogstratégiáról, illetve termőföldről szóló javaslatok vitájában nem alakult ki érdemi vita, a hegyközségekkel kapcsolatos javaslat vitájában pedig nem volt felszólaló.

Elektronikus úton engedélyeztetnék a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatókat

A kormány tervei szerint december elsejével a jelenlegi papíralapú engedélyezési folyamat helyett elektronikus rendszert vezetne be a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók esetében. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára hétfő éjjel a parlamentben elmondott expozéja szerint az új engedélyezési eljárásban elektronikus úton kell majd beadni a szükséges dokumentumokat, és a határozatot is elektronikus formában kapják meg az érintettek.

A lépés az államtitkár szerint elősegíti az adatok hatóságok közötti áramlását, gyorsítja az ügyintézést és biztosítja az adatok nyilvánosságát. Jelezte, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás során első fokon továbbra is a kormányhivatalok szakigazgatási szervei járnak el, másodfokon pedig a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal lesz az illetékes.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy mely adatok nyilvánosak, milyen személyes adatokat kell megadni a regiszterben, illetve azt is, hogy a nem nyilvános adatokhoz ki férhet majd hozzá. Ez év december elsejétől már csak ebben az új rendszerben lehetne engedélyt kiadni, míg a már meglévőket 2014. június 30-ig kell a regiszterben rögzíteni, július elsejével pedig bevezetik az elektronikus eljárási kötelezettséget.

Az általános vitában a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monika megismételte az előterjesztés főbb pontjait.

A szocialista Varga László jelezte, hogy már hónapokkal ezelőtt a Ház elé kellett volna terjeszteni egy átfogó javaslatot, és akkor az érintetteknek több idejük lenne az átállásra. Emiatt módosító javaslatában kezdeményezte, hogy január elsejétől vezessék be az új rendszert.

Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

Napirend utáni felszólalások

Az ülésnapot napirend utáni felszólalásokkal zárták. Balázs József (Fidesz) az új hegyközségi rendszerről beszélt, Bányai Gábor (Fidesz) az 55 éve mártírhalált halt Szobonya Zoltán ügyvédről, Jámbor Nándor (Jobbik) a pákozdi csatáról emlékezett meg. Suhajda Krisztián (Jobbik) a Vitézi Rend támogatására kérte a kormányt, Kiss Sándor (Jobbik) pedig a legfőbb ügyész 1992-es, a "guruló dollárok-ügyben" keletkezett egyik levelét olvasta fel Velünk élő történelmünk című felszólalásában.

Ujhelyi István a felszólalást követően nem sokkal éjfél előtt lezárta a hétfői ülésnap tárgyalását. A képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

20:13 - Két új jegyzőt, illetve a Nemzeti Választási Bizottság tagjait is megválasztotta hétfőn a parlament, majd a képviselők döntöttek a szabálysértési törvény módosításáról, illetve a Normafa Park fejlesztéséről is.

Megválasztották a Nemzeti Választási Bizottság hét új tagját

Az Országgyűlés kétharmados többséggel megválasztotta a Nemzeti Választási Bizottság hét, az államfő által jelölt tagját.

A parlament Bozsóki Évát és Sasvári Róbertet (akik az Országos Választási Bizottság tagjai voltak), valamint Boda Pált, Csenterics Ferencet, Fábián Adriánt, Patyi Andrást és Tóta Áronnét egy voksolással, 251 igen szavazattal, 43 ellenében, 4 tartózkodás mellett választotta meg.

Ezzel egy időben az Országos Választási Bizottság tagjainak mandátuma megszűnt.

A Nemzeti Választási Bizottságba a parlamenti frakciók is delegálhatnak tagot a választások kiírásáig, amikor mandátumuk megszűnik, a kampányidőszaktól ugyanis az országos listát állító pártok delegáltjai kerülhetnek be a testületbe.

Két új jegyzőt választottak

Jegyzővé választotta az Országgyűlés Osztolykán Ágnest (LMP) és Spaller Endrét (KDNP).

Osztolykán Ágnes a független Szilágyi Pétert váltja, míg Spaller Endre kereszténydemokrata párttársát, Vejkey Imrét.

Osztolykán Ágnes megválasztását a titkos szavazáson 229 képviselő támogatta, 63 ellenezte. Spaller Endrét 292 igen szavazattal, 9 ellenében választották jegyzővé.

Az LMP-ből kilépő és most az Együtt-PM szövetségben politizáló Szilágyi Péter egy hete azért mondott le posztjáról, mert az LMP-frakció szeptember 1-jei újraalakulásával feléledt a képviselőcsoport jegyzőjelölési joga, így az Országgyűlés a házbizottság egyhangú döntése alapján felmentését kezdeményezte volna.

A KDNP-s Vejkey Imrét június közepén választották meg jegyzőnek, posztjáról szeptember 19-i hatállyal távozott.

Újra megtiltható az utcán élés bizonyos közterületeken

Néhány nap múlva szabálysértésnek minősül majd az utcán élés a világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig ismét lehetőségük lesz arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű tartózkodás, vagyis hogy hajléktalanok éljenek ott.

A szabálysértési törvény erről szóló módosítását Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezésére fogadta el az Országgyűlés 240 igen szavazattal, 45 ellenében, 37 tartózkodás mellett.

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Idén márciusban azonban a parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést.

A záróvitában Vágó Sebestyén (Jobbik) elmondta, szerinte a rendészeti kényszerintézkedés nem megoldás azokkal a hajléktalanokkal szemben, akik a társadalmon kívül élnek, velük szemben újra be kellene vezetni a kényszergyógykezelést, mert így orvosi, rendészeti és szociális szakemberi felügyeletet is kaphatnának és esélyük lenne a reszocializációra.

Vágó Gábor (LMP) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel a legszegényebbeket sújtják és büntetni fogják a hajléktalanokat azért, mert az utcán élnek. Erre reagálva a fideszes Vas Imre azt mondta, nem fogják szankcionálni a hajléktalanságot. Hozzátette: a világörökségi helyszínek a "szankcionálható" közterületek közé tartoznak majd, és az önkormányzatok is kijelölhetnek olyan közterületeket, ahol tilos lesz életvitelszerűen tartózkodni.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 30. Fotó: MTI (galéria)


Elfogadták a Normafa Park fejlesztését megalapozó törvényt

Elfogadta a parlament a Normafa Park fejlesztését lehetővé tevő törvényt is. A 238 igen, 38 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály a kormány szándéka szerint megalapozza egy európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, de nem változtatja meg országos érvénnyel a természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályokat, csak kifejezetten a Normafa területére enged eltérést.

Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztőként jelezte: a területen olyan közparkot alakítanak ki a táj- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, amely egész évben biztosítja a Normafa kihasználtságának feltételeit; amelynek turisztikai szempontból egyedülálló a vonzereje, továbbá a vendéglátás és a szállodák fellendülésével erősíti a munkahelyteremtést és a belföldi turizmust. Az indítvány kiemelt fontosságúnak tartja azt is, hogy minden budapesti általános iskolásnak elérhető módon, akár iskolai keretek között lehetősége legyen megtanulni síelni.

Az indoklás szerint a Normafa környékén eddig érvényes természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok nem tették lehetővé a céloknak megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósítását; a szabályrendszerrel nem lehetett megszüntetni a terület jogszerűtlen használatát - például a downhill kerékpározást -, s a történelmi hagyományokhoz visszanyúló tényleges használat sem volt összhangban az országos jogszabályokkal.

A hatékonyabb uniós együttműködés érdekében racionalizáltak jogszabályokat

Jogharmonizációs célú változtatásokat fogadott el az úgynevezett belső piaci információs szoftverrendszer hatékonyabbá tétele érdekében az Országgyűlés. Az említett rendszert az Európai Bizottság fejlesztette és működteti, lényege pedig, hogy a tagállamok hatóságai az interneten keresztül gyorsabban és eredményesebben tudjanak együttműködni. Az előterjesztést egyhangúlag, 320 igen szavazattal fogadták el.

19:45 - Megválasztotta a Nemzeti Választási Bizottság hét tagját az Országgyűlés

Az Országgyűlés hétfőn kétharmados többséggel kilenc évre megválasztotta a Nemzeti Választási Bizottság hét, az államfő által jelölt tagját és a testület póttagjait.

A parlament Bozsóki Évát és Sasvári Róbertet (akik az Országos Választási Bizottság tagjai voltak), valamint Boda Pált, Csenterics Ferencet, Fábián Adriánt, Patyi Andrást és Tóta Áronnét egy voksolással, 251 igen szavazattal, 43 ellenében, 4 tartózkodás mellett választotta meg.

Az ellenzéki frakciók közül a Jobbik és az LMP nemmel szavazott, az MSZP nem vett részt a választásban, amely már az első körben eredményes volt. Ezzel egy időben az Országos Választási Bizottság tagjainak mandátuma megszűnt.

A megválasztott tagok és póttagok letették esküjüket.

A Nemzeti Választási Bizottság hétfő este tartja alakuló ülését, ahol megválasztják maguk közül a testület elnökét és elnökhelyettesét.

A Nemzeti Választási Bizottságba a parlamenti frakciók is delegálhatnak tagot a választások kiírásáig, amikor mandátumuk megszűnik, a kampányidőszaktól az országos listát állító pártok delegáltjai kerülhetnek be a testületbe. A pártok egyelőre nem hozták nyilvánosságra, kit jelölnek, de az MTI úgy tudja, a szocialisták várhatóan eddigi OVB-delegáltjukat, Litresits Andrást küldik a testületbe, ám hivatalos döntés még nincs.

Újdonság, hogy az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok delegáltjai is helyet kapnak a bizottságban, de ők csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak.

Az Országgyűlés megválasztotta az NVB póttagjait is a következő sorrendben: Rádi Péter, Bodnár Eszter, Lugossy-Sági Krisztina.

Áder János államfő a jelöltek múlt heti bemutatásakor Bozsóki Éváról azt mondta, a jelenlegi OVB tagjaként a kontinuitást és a nagy tapasztalaton nyugvó kiváló jogászi felkészültség értékeit képviseli, Tóta Áronnénak a megyei szintű közigazgatásban szerzett jártasságát értékelte, Bodnár Eszternek az alkotmányjog területén szerzett elméleti és oktatói gyakorlatát és a választásokkal kapcsolatban szerzett jártasságát, míg Lugossy-Sági Krisztinánál azt emelte ki, hogy részt vesz a Tisztességes Választásért Alapítvány munkájában.

Sasvári Róbertet, az OVB jelenlegi tagját átfogó jogalkalmazói tapasztalattal rendelkező jogásznak, Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát szerteágazó tudású, a hazai és külföldi tudományos tevékenységet végző szakembernek nevezte a köztársasági elnök.

Csenterics Ferencnek, a Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnökének több évtizedes ügyvédi gyakorlatát emelte ki, míg Boda Pálnál, a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság elnökénél azt jelezte az államfő, hogy szakterülete a magánjog tudománya.

Fábián Adriánt, a Pécsi Tudományegyetem dékánhelyettesét, az intézmény tanszékvezető tanárát említve arról beszélt a köztársasági elnök, hogy négy könyve és csaknem száz publikációja jelent meg a közigazgatási jog tárgykörében. Rádi Péter ügyvédről pedig azt mondta, hogy a szakember korábban a IX. kerületi választási bizottság tagja volt, ezt megelőzően a veresegyházi önkormányzat jogi bizottságának a munkáját segítette.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 30. Fotó: MTI (galéria)


19:28 - Újra megtiltható az utcán élés bizonyos közterületeken

Néhány nap múlva szabálysértésnek minősül majd az utcán élés a világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig ismét lehetőségük lesz arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű ott-tartózkodás, vagyis hogy hajléktalanok éljenek ott.

A szabálysértési törvény erről szóló módosítását Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezte, az Országgyűlés pedig hétfőn fogadta el 240 igen szavazattal, 45 ellenében, 37 tartózkodás mellett. Nemmel az MSZP és az LMP képviselői voksoltak, a Jobbik-frakció többsége - három nemmel szavazó kivételével - tartózkodott.

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Idén márciusban azonban a parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést.

Pintér Sándor áprilisban beterjesztett és hétfőn elfogadott törvényjavaslata értelmében - egy zárószavazás előtt jóváhagyott módosító indítvány szerint - a világörökségi területeken tilos lesz a hajléktalanoknak élniük. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok - Budapesten a fővárosi önkormányzat - felhatalmazást kapnak arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben jelöljék ki a közterület azon részeit, ahol jogellenes életvitelszerűen tartózkodni.

Budapesten főszabályként a fővárosi önkormányzatnak van rendeletalkotási joga. A szintén a hétfői zárószavazás előtt elfogadott módosítás értelmében azonban ha a kerületi önkormányzat kéri a tulajdonában lévő közterület kijelölését, a főváros azt köteles megtenni. Ugyanakkor a fővárosi önkormányzat kerületi javaslat hiányában is kijelölhet olyan közterületeket, ahol tilos életvitelszerűen tartózkodni, ám ehhez ki kell kérnie az érintett kerületi önkormányzat véleményét.

Aki megszegi az utcán élés tilalmát, és a hatóság képviselőjének - a rendőr, a járási hivatal ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr - felszólítása ellenére sem hagyja el a kijelölt területet, szabálysértést követ el, és közérdekű munkára kötelezhető. Ha az elkövető ennek elvégzését nem vállalja, pénzbírság lesz kiszabható.

Ha valakit a jogszabálysértést megelőző fél éven belül már kétszer jogerősen felelősségre vontak ilyen eset miatt, az ismételt szabálysértésért elzárással lehet büntetni.

A képviselők azzal is kiegészítették a szabálysértési törvényt, hogy aki közterületen a tulajdonos vagy a jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el.

Emellett a parlament a rendészeti bizottság előterjesztésére a jogosulatlan közterületi értékesítést is nevesítette a törvényben. Ez alapján szabálysértésnek minősül majd az, ha valaki jogosulatlanul árusít közterületen. Emiatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. A rendészeti bizottság azzal indokolta ezt a változtatást, hogy a tapasztalatok azt mutatják: az illegális közterületi árusítás visszaszorítására a helyi önkormányzatok által alkalmazott közigazgatási hatósági eljárás alkalmatlan.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.

18:04 - A Magyar Diáksport Szövetség kapcsán feltett kérdéssel zárult az azonnali kérdések sora hétfőn a parlamentben. A kérdések során egyebek között az önkormányzatok finanszírozásáról, a fiatalok nyelvtudásáról volt szó hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: miért kapott 2,2 milliárdot a Magyar Diáksport Szövetség?

A hétfői utolsó azonnali kérdést feltevő Varga László (MSZP) a sportfinanszírozás kapcsán azt mondta, hogy több tízmilliárdos költségvetési támogatásokból sokszor "luxusberuházásokat" valósítanak meg.

A konkrét témára áttérve közölte: alapvető sportcélokkal, például a mindennapos testnevelés bevezetésével egyet is lehet érteni. A képviselő szerint az már kérdéses, hogy ehhez valóban szükség volt-e arra, hogy a Magyar Diáksport Szövetség 2,2 milliárd forintért készítsen stratégiát.

Simicskó István válaszként emlékeztetett arra, hogy a szocialisták pártelnöke, Mesterházy Attila, sportminisztériumi államtitkárként, 2004-ben, még az olimpiai központok fejlesztéséről, a stadionrekonstrukciós program befejezéséről és további stadionok felújításának szükségességéről beszélt.

A sportért és ifjúságért felelős államtitkár arra is kitért, hogy a Magyar Diáksport Szövetség uniós pályázaton indult és nyert.

MSZP: a feladatfinanszírozás nem orvosolta az alulfinanszírozottságot

Pál Tibor arról beszélt, a költségvetés szerkezete azt mutatja: továbbra is normatív módon finanszírozzák az önkormányzatok működését. A feladatfinanszírozás ugyanakkor eddig sem orvosolta az alapproblémát az alulfinanszírozottságot. Hozzátette: a rendszer eddig több ponton is hibát mutatott, nincs tekintettel a helyi sajátosságokra, a településtípusok eltérő helyzetére, lehetőségeire, a fajlagos költségek különbözőségére. Azt kérdezte, várható-e változás a feladatfinanszírozás rendszerében jövőre?

Tállai András államtitkár válaszában kiemelte: az előző kormányok folyamatosan forrást vontak el az önkormányzati rendszertől, és a feladatokat nem tudták rendezni állam és önkormányzatok között, és végül eladósították a teljes rendszert. Felidézte az önkormányzati adósságkonszolidációt, a finanszírozás átalakítását, majd rögzítette: több területen pluszhoz jutottak az önkormányzatok, és a változtatások be fognak épülni a 2014-es költségvetésbe is, és egyetlen önkormányzatnak sem lesznek finanszírozási gondjai.

LMP: 2005 óta egyre kevesebb fiatal szerez nyelvvizsgát

Osztolykán Ágnes arról beszélt, hogy a nyelvismeret és elsősorban az angolé, napjainkban egyre inkább nélkülözhetetlen. Idézte Klinghammer Istvánt, aki szerint a felsőoktatás feladata a szaknyelv oktatása, ugyanakkor a közoktatás a fiatalok jelentős részét nem tudja felkészíteni még a középfokú nyelvvizsgára sem. Közlése szerint átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb nyelvórát kapnak a 18 éves, érettségiző diákok. Az a fiatal, akinek szülei a különórákat nem engedhetik meg, hátrányba kerül. Kitért arra is: 2005 óta egyre kevesebb fiatal szerez nyelvvizsgát, emellett a módszertannal is komoly problémák vannak. Azt kérdezte, hogyan kívánja a kormány ezt megoldani? Nyelvvizsga amnesztiát hirdetnek? Mikor és hogyan lesz lehetősége a fiataloknak, hogy érettségi előtt megszerezzék a szükséges nyelvtudást? - sorolta kérdéseit.

Hoffmann Rózsa államtitkár kiemelte: évtizedek óta visszatérő jelenség, hogy a nyelvvizsga megszerzése sokaknak gondot okoz. Egyetértett a felsőoktatási államtitkárral abban, hogy a közoktatásban kell az alapokat megteremteni.

Jelezte: 2012-13-ban a középiskolás érettségizők mintegy 50 százaléka szerzett nyelvvizsgát, ami jelentős eredmény a korábbi évekhez képest. A magyar közoktatás sokkal több órát fordít nyelvoktatásra, mint más európai országok - hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: féligazság, hogy a közoktatás nem tudja a fiatalokat a nyelvvizsgára felkészíteni.

A kérdéseket követően Novák Előd (Jobbik) kért szót ügyrendi kérdésben. Az ellenzéki képviselő a Legfelsőbb Bíróság egy 2010-es ítélete kapcsán arról beszélt, hogy a "cigánybűnözés" kifejezés használata megengedett és szerinte ezt meg kellene tanulnia az ülés levezető elnökeinek is.

A levezető elnök Latorcai János (KDNP) ezt követően megvonta a szót Novák Elődtől, mert szerinte a jobbikos politikus hozzászólása nem ügyrendi felszólalás volt.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 30. Fotó: MTI (galéria)


17:56 - A közös uniós agrárpolitikáról, a bajai időközi választásról és egy napenergia-pályázatról is beszéltek a képviselők a hétfői azonnali kérdések során a parlamentben.

A közös uniós agrárpolitikáról kérdezett a KDNP

Tarnai Richárd (KDNP) az Európai Unió agrárminisztereinek nyári, közös ülésen kapcsán azt kérdezte, hogy milyen magyar álláspont fog érvényesülni a közös agrárpolitika során.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár válaszként azt mondta, hogy a megállapodás nem végleges, de látható, hogy számos ponton sikerült a magyar mezőgazdasági termelők helyzetét erősítő intézkedéseket elfogadtatni. Az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer 2020-ig megvalósuló alkalmazási lehetősége mellett kiemelkedő jelentősége van, hogy a termeléshez kötött támogatások a jelenlegi 3,5 százalékról 13 százalékra fognak emelkedni - hangsúlyozta. Az uniós keret további két százalékkal növelhető a fehérjenövények termesztése érdekében - tette hozzá.

A generációváltás érdekében a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő, vagy bizonyos feltételekkel folytató, negyven évesnél fiatalabb termelők közvetlen támogatására is lehetőség lesz - közölte.

Politikusbűnözésről beszélt a Jobbik

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy a "politikusbűnözés törvényesített formái" közül eddig csak a politikusi álláshalmozás volt bevett gyakorlat. A fideszes Kubatov Gábor boszorkánykonyhájában viszont "addig kavartak, míg ki nem sütötték, a kampánycsend-sértés és a cigány szavazók tömeges szállításának tilalmát is el kell törölni, sőt azokat intézményesíteni kell" - jelentette ki.

A bajai időközi önkormányzati választások kapcsán a Jobbik feljelentést tett, mert kampánycsendsértés miatt meg kell ismételni a szavazást az egyik szavazókörben, ugyanis szervezetten szállították az embereket voksolni - közölte. Azt is kijelentette, hogy a "szocionistának itt nem nevezhető" szocialisták "importálták ezt a módszert" 2002-ben Magyarországra, de aztán a Fidesz "fejlesztette tovább a célzott mozgósítást".

Novák Előd feltette a kérdést, vajon hány képviselő ülhet a parlamentben, akik mandátumukat "cigány szavazók törvénytelen, de büntetlen" szállításának köszönhetik. Hozzátette: "a fehérgalléros cigánybűnözés képviselői ők, hiszen rendszerint a cigányvezetők szervezik meg a láncszavazást".

Latorcai János levezető elnök ezt követően figyelmeztette Novák Elődöt.

A válaszadó Navracsics Tibor hangsúlyozta, az ítélet egyetlen szóval nem mondta ki, hogy a Fidesz szállította volna szervezeten a szavazókat.

"A politikusbűnözés az ön definíciója szerint már létezik, hiszen ha jól emlékszem, akkor egy Zagyva György Gyula nevű képviselőtársuk azért jelentette be, hogy a következő választáson már nem indul, mert nem akar terhet jelenteni a pártjára a sok büntetőeljárás miatt, ami történt" - mondta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a jobbikos Pörzse Sándor egy újpesti lakás tulajdonosa és a fővárosi listáról került be, mégis felveszi a lakhatási támogatást.

Novák Előd viszontválaszában kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy jogszerűen használják a "cigánybűnözés" kifejezést.

Navracsics Tibor válaszként közölte: "mi még csak csak megvagyunk, mert mi munkaként hallgatjuk önt, az igazán nehéz helyzete annak lehet, aki az ön szerette vagy éppen barátja, akiknek a szabadidejükben kell hallgatniuk ezeket a rögeszméket". Hozzátette, Zagyva György Gyulát zaklatás miatt bűnösnek mondta ki a váci bíróság, majd a képviselőt jogosítvány nélkül, műszaki vizsga nélküli autóval kapták el Egerben. "Ha politikusbűnözésről beszélünk, szerintem hívjon össze egy frakcióülést és szűk körben beszélgessenek el egymás közt" - zárta szavait.

LMP: visszaélések történtek a napenergia-pályázatokkal

Vágó Gábor (LMP) az átlátszó.hu portálra hivatkozva azt mondta, hogy súlyos visszaélések történtek a napenergia pályázatok kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ). Megjegyezte, hogy a négymilliárd forintból kettő és felet "nulla árbevételű", alkalmazottak és szakemberek nélküli cégek kaptak, amelyeknek még referenciáik sem voltak. Az NFÜ-t felügyelő Lázár János már az ügy napvilágra kerülése után leállította a pályázat végrehajtását - mondta Vágó Gábor, aki feltette a kérdést, miért csak akkor történt a beavatkozás, amikor megjelent ez a hír?

A válaszadásra kijelölt Navracsics Tibor bejelentette, hogy a Miniszterelnökség válaszát olvassa fel, mert sem hatásköre, sem az egyes pályázatokra vonatkozó speciális tudása sincs az NFÜ-vel kapcsolatban. A miniszterelnök-helyettes elmondta, olyan tájékoztatást kapott, hogy a pályázat során téves adatokat küldtek meg több résztvevőnek is. A tévedést hetekkel azelőtt korrigálták, hogy az érintett cikk megjelent volna, de az NFÜ honlapján téves adatok jelentek meg - közölte.

Fidesz: megújul a geszti Tisza-kastély

Varga István (Fidesz) arról beszélt, hogy az első Orbán-kormány alatt felújították a Tisza család Geszten található kriptáját. A képviselő azt mondta, most örömmel olvasta a kormányhatározatot, amelyik alapján várhatóan a Tisza-kastély is régi fényében fog ragyogni.

A kormány fontosnak tartja a 20. század viszontagságos évtizedei által elfeledett és történeti súlyához képest méltatlanul háttérbe szorított gróf Tisza István emlékének és örökségének megőrzését - idézte a kormányhatározatot Fónagy János. A nemzeti fejlesztési minisztérium államtitkára azt mondta, a műszaki előkészítő munkák folynak, a költségvetési fedezet biztosítása pedig folyamatban van.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 30. Fotó: MTI (galéria)


17:02 - A SZERSA iskolájáról és a keleti nyitás lehetőségeiről is szó esett az interpellációk között, majd az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Jobbik: mit tesz a kormány a "normatívabűnözés" ellen?

Dúró Dóra (Jobbik) a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (SZERSA) által üzemeltetett iskola kapcsán kérdezett. Szerinte ez az intézmény "sosem működött szabályszerűen", és egy "pénzmosoda". Ismertette: 425 gyermek után igényelt az iskola állami normatívát, a rendszeresen iskolába járók száma azonban mindössze 40-50 fő körül mozgott. Hozzátette: bár egy éve eljárások vannak az intézmény ellen, de eredmény azóta sincs, a tanév pedig idén is megindult.

A jobbikos politikus szerint ez "normatívabűnözés", hiszen "éveken át százmilliókat kapott ez a bűnbanda az állam pénzéből".

Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár válaszában ismertette: egyrészt az államkincstár először a 2013 január-áprilisi időszakban ellenőrizte az intézmény működését és felfüggesztette annak finanszírozását. Ez ellen azonban az intézmény eredményesen fellebbezett. Ezt követően került sor a május-augusztusi időszak ellenőrzésére, valamint ezzel párhuzamosan egy törvényességi ellenőrzésre is a kormányhivatal részéről. Ezeknek egyelőre nincs jogerős eredménye, bár a kormányhivatal 2013 júniusában nem jogerősen az intézmény törlésére tett javaslatot.

Dúró Dóra nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 196 igen, 28 nem szavazattal és 3 tartózkodással megtette azt.

KDNP: siker a keleti nyitás

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy a magyar kormány helyesen döntött, amikor kiemelt figyelmet szentelt a keleti nyitás politikájának. Kiemelte, hogy Kína mellett Georgia, Azerbajdzsán és Kazahsztán is komolyabb szerepet kaphat a magyar külkereskedelmi forgalomból. Összességében a kormány olyan országokkal keresi a kapcsolatot, ahol korábban leépült a magyar jelenlét - mondta Firtl Mátyás. Milyen eredmények várhatóak az elkövetkező években? - kérdezte a kereszténydemokrata politikus.

Németh Zsolt a Külügyminisztérium (KüM) államtitkára válaszában a konzuli hivatalok nyitásait és újranyitásait emelte ki, mint a kedvező folyamatok egyik okát. Példaként említette Mumbait, Hongkongot, Santiago de Chile-t, Toronto-t és Melbourne-t. Emellett hangsúlyozta: Kína mellett India is kiemelt figyelmet kaphat, valamint a keleti nyitás mellett a déli nyitás is fontos a kormánynak Afrika és Dél-Amerika viszonylatában.

Firtl Mátyás elfogadta az államtitkári választ.

Az MSZP az idősek problémáiról beszélt

Az azonnali kérdésekre áttérve Nyakó István (MSZP) az idősek problémáiról beszélt. Szerinte számos szegény családban a nyugdíj az egyetlen kincs, amelyre számíthatnak. Kifogásolta, hogy nem emelik idén a nyugdíjat, és még a "sírvilágban is a szegénysor marad".

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az MSZP "már most hazudozik a nyugdíjasoknak". Azt mondta: év elején 5,2 százalékkal emelkedett a nyugdíj, miközben az infláció ennél lényegesen alacsonyabb, vagyis nem igaz, hogy nem emelkedik a járulék reálértéke.

A Jobbik szigorítaná a büntető törvénykönyvet

Mirkóczki Ádám (Jobbik) egy kisfiút, egy idős hölgyet valamint egy fiatalasszonyt ért támadásról szóló hírekre hívta fel a figyelmet. Szerinte szélesíteni kell a védtelen társadalmi helyzetűek védelmét, a gyermekek, az idősek és a nők védelmét, ehhez pártja a Btk.-t is szigorítaná. Elmondta: a jobbik politikai vitanapot kezdeményez a kérdésről.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta: a büntetési tételek növelésével és a büntethetőségi korhatár leszállításával kívánták eltántorítani az embereket a bűncselekményektől. Szerinte a jelenlegi törvény kellő szigorúságot jelent, ugyanakkor úgy vélte: egy törvény önmagában nem tudja megakadályozni a bűncselekmények elkövetését.

LMP: a kormány ellehetetleníti az alapítványi iskolákat

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a kormány a forrásokon keresztül és adminisztratív eszközökkel ellehetetleníti az alapítványi iskolákat. Az LMP kiáll a teljes iskolai hálózat majdnem 10 százalékát kiadó alapítványi iskolák mellett - mondta -, amelyek gyakran a speciális nevelési igényű gyermekeken segítenek.

Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, hogy a kormány is fontosnak tartja ezen iskolák működését. Hozzátette: minden pedagógusnak, így az alapítványi intézményekben oktatóknak is az állam kifizeti a bérét. Az állam ugyanakkor nem tudja teljes költségüket átvállalni - közölte.

A Fidesz az MSZP-t bírálta nyugdíjügyben

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) a nyugdíjak vásárló értékének megőrzésére kérdezett rá. Elképesztőnek nevezte, hogy a szocialisták a nyugdíjrendszer szétveréséről beszélnek, ugyanakkor elfelejtik, ők mit tettek a nyugdíjasokkal. Ezek között szólt arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetésekből a pénztárak "brókerei" mesés jövedelmekre tettek szert.

Soltész Miklós államtitkár azt mondta "nem csodálom, hogy vinnyognak a szocialisták nyugdíjügyben", majd sorolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel szerinte a baloldali politikusok a kormányzásuk alatt ártottak az időseknek. Hozzátette: idén emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, míg a baloldali kormányok ezt csökkentették.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 30. Fotó: MTI (galéria)


16:45 - A Csatáry-molinó ügyében kapott kérdést a legfőbb ügyész

A legfőbb ügyésznél kérdezett rá a Csatáry Lászlóval kapcsolatos molinó ügyében a nyomozás megszüntetésére Steiner Pál (MSZP) az Országgyűlés hétfői ülésén. A képviselő választ várt a többi közt arra: az ügyészség miért nem indított hivatalból eljárást.

Steiner Pál (MSZP) arra emlékeztetett, hogy bár a Ferencváros szurkolói "In Memoriam Csatáry László" molinót feszített ki, amely miatt a labdarúgó szövetség is 800 ezer forintos büntetéssel illette a csapatot megbotránkoztató transzparens kihelyezése és rasszista megnyilvánulás miatt, a rendőrség mégis megszüntette a nyomozást.

Felelevenítette azt is: az ügyben írásbeli kérdést intézett a legfőbb ügyészhez, aki feljelentésként értékelte a kérdést, így került az ügy az illetékes ügyészséghez, majd az illetékes rendőrséghez.

Kifogásolta, hogy a megszüntető döntést a sajtóban olvasta, az indoklást pedig nem ismeri. Azt kérdezte: miért nem indított az ügyészség hivatalból eljárást és miért minősítik a képviselői kérdést feljelentésnek? Arra is választ várt: mi lesz ezután a lelátókon?

Polt Péter legfőbb ügyész elmondta: a hivatalból való eljárás kötelezettsége az ügyésznek, ha tartalma szerint feljelentésről szóló levelet kap. A feljelentés-kiegészítés során dokumentumokat szereztek be - közölte, hozzátéve: az eset körülményeiből az derült ki, hogy a molinó 10 másodpercig volt kifeszítve, és nem kísérte olyan szurkolói magatartás, amely alkalmas lenne riadalomkeltésre.

Ezért állapította meg a bűncselekmény hiányát a rendőrség - fűzte hozzá, azzal együtt: nem tudja, hogy a képviselő erről miért csak a sajtóból értesült, a határozat szerint ugyanis erről Steiner Pált is értesíteni kellett volna.

A képviselő viszonválaszában azt mondta: a legfőbb ügyésznek nem ilyen választ kellett volna adnia. Szerinte Polt Péter kikerülte a választ, a szélsőségesekkel szembeni fellépésre jogosító politikai mandátum hiányában, mivel "az önt megválasztó kormánypártok számítanak a szélsőségesek szavazatára".

Polt Péter azt mondta erre: egyetlen mandátuma van, a törvény. Az ügyészség elrendelte a határozat hivatalból történő felülvizsgálatát, ezt meg fogja tenni - fűzte hozzá.

15:50 - A takarékpénztári integrációról, az áfacsökkentésről, a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötéséről és a rezsicsökkentésről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

A napirend elfogadása

A Fidesz javaslatára a nap folyamán szavaznak a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről. Szintén a kormánypárt kezdeményezésére döntenek a jobbikos Vona Gábor és Z. Kárpát Dániel kezdeményezte, a devizaalapú hitelek károsultjainak átfogó megsegítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatban vételéről. A Fidesz javaslatára a határozathozatalok után lefolytatják Németh Szilárd (Fidesz) által benyújtott, az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításáról szóló előterjesztés általános vitáját.

A Fidesz kezdeményezésére kedden második napirendi pontként megvitatják a szövetkezeti hitelintézetek integrációs alapjáról törvényjavaslatot.

Az MSZP és az Együtt-PM nem vesz részt a választási bizottság tagjainak megválasztásában

Nem vesznek részt a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak hétfői parlamenti megválasztásában az MSZP politikusai és az Együtt-PM szövetség független képviselői.

Erről Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes és Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa számolt be újságíróknak.

Azt mondták: nem értenek egyet azzal, hogy az "ismeretlen" - életrajzuk alapján a választási eljárással korábban többnyire nem foglalkozó - jelöltekről egy szavazással kell határozni. (Az államfő pénteken nevezte meg jelöltjeit a választási bizottságba. Megválasztásukhoz az első két fordulóban kétharmados többség szükséges, ám ha ez két alkalommal nem sikerül, a harmadik körben már elég a jelenlévő képviselők egyszerű többsége is.)

Tóbiás József azt is kifogásolta, hogy a tagok mandátuma kilenc évre szól és mindaddig meghosszabodik, amíg utódjukat nem választják meg.

Karácsony Gergely a névsort az eddigi Országos Választási Bizottság "lefejezéseként" értékelte, kiemelve, hogy még Bordás Vilmos eddigi OVB-elnök sem kerül be a testületbe, noha őt korábban a Fidesz delegálta.

A sajtótájékoztatón nem került szóba, de a parlamenti pártoknak hétfőtől lesz lehetőségük, hogy tagot jelöljenek a választási bizottságba. Az MTI értesülése szerint a szocialisták eddigi OVB-delegáltjukat, Litresits Andrást küldhetik a testületbe, de erről hivatalos döntés még nem született.

Karácsony Gergely arra szólított fel, hogy az új választási bizottság első ülésén tűzze napirendre a szavazók szállításának kérdését.

Kifejtette: a Kecskeméti Törvényszék döntése - amely alapján az egyik bajai szavazókörben meg kell ismételni az időközi önkormányzati választást - nemcsak kampánycsendsértést állapított meg, hanem azt is kimondta, hogy a szavazók szállítása súlyosan sérti a választási részvétel önkéntességét, ami az egyik választási alapelv.

Karácsony Gergely szerint az új választási bizottságnak ezzel megegyező állásfoglalást kellene kiadni, hogy a 2014-es választások "ne a bíróságon dőljenek el".

Újságírói kérdésre Karácsony Gergely azt mondta, személyes ízlésén "túlment" az, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom vasárnapi kormányellenes demonstrációján aktivisták ledöntöttek, majd feldaraboltak egy Orbán Viktor miniszterelnököt ábrázoló hungarocellszobrot. Jelezte azonban: a Szolidaritást azok a korábbi rendvédelmi dolgozók hozták létre, akiket az Orbán-kormány a leginkább megalázott, ezért megérti az indulatukat, és azon lesznek, hogy ezt az indulatot építő erővé formálják.

Egy újabb kérdésre hozzátette: a tüntetésen "nem minden úgy zajlott", ahogy azt várták, és amire az ott felszólaló Bajnai Gordon is számíthatott.

MSZP: miért volt szükség a takarékszövetkezeti integrációra

Tukacs István (MSZP) a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatban sorolta kérdéseit: miért volt szükség erre? Miért kellett megsérteni a tulajdonosok jogait? Mit csinál a Magyar Posta tulajdonosként a takarékbankban?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy míg kétmillió tagja volt a takarékszövetkezeteknek, az elmúlt hónapokban már csak 100 ezer. Azért volt sürgős a cselekvés, mert az elmúlt időszakban három szövetkezet dőlt be, amely a magyar betétbiztosítási alap közel kétharmadát elvitte - fejtette ki. A Posta részvételét annak országos hálózatával indokolta.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 188 igen, 65 nem szavazattal igen.

Jobbik: csökken-e a tűzifa és az alapvető élelmiszerek áfája?

Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy a baloldal bűne, hogy a közműcégeket privatizálta, a Fidesz sokáig tétlenül szemlélte ezeket az eseményeket. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy egyetért-e a kormány a Jobbik által régóta szorgalmazott áfacsökkentéssel az alapvető élelmiszerek és a tűzifa esetében.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy vélte, a képviselő megpróbálja összekeverni azt, amit a szocialisták és amit a jelenlegi kormány tett. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerárak 2012 augusztusához képest 2,7 százalékkal emelkedtek. Az áfacsökkentésről azt mondta, olyan lépést szabad csak támogatni, ami valóban eljut a fogyasztóhoz, ehhez végzik a szükséges számításokat. Hozzátette: a tűzifánál az áfacsökkentést az európai uniós szabályok nem teszik lehetővé, ezért hozták létre a szociális tűzifaprogramot.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 188 igen, 31 nem szavazattal és két tartózkodás mellett elfogadta.

LMP: több ezer kisvállalkozás húzhatja le a rolót

Vágó Gábor (LMP) szerint pénztárgépek online bekötése az adóhatósághoz többet árt mint használ, több ezer kisvállalkozásnak kell lehúznia a rolót. Mint mondta, az intézkedés adminisztratív terhekre való hatását nem is vizsgálták. Javasolta, a határidő meghosszabbítását, kezdeményezte, hogy az alanyi áfamentes vállalkozásoknak ne kelljen lecserélniük a pénztárgépet.

Cséfalvay Zoltán válaszában nem látott lehetőséget az alanyi adómentes vállalkozásoknál az intézkedés elhagyására, és a határidő kitolására sem, mert ezeknek a vállalkozásoknak érdekében állhat a bevételük eltitkolása. Közölte, a pénztárgépek piacán pedig erős verseny alakult ki.

Vágó Gábor a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 194 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.

Fidesz: mekkora megtakarítást jelent a novemberi rezsicsökkentés?

Németh Szilárd (Fidesz) felidézte, hogy 2010-ben magyar háztartások fizették a legnagyobb díjakat a közszolgáltatások után, a kormányváltás után először befagyasztották az árakat, majd 2012-ben csökkentették azokat. Ennek köszönhetően több százezer forint maradt a családoknál - tette hozzá. Azt kérdezte, hogy a novemberi rezsicsökkentés után mennyivel több pénz marad egy családnál.

Fónagy János államtitkár szerint a kormány számára a rezsicsökkentés alapvetően társadalompolitikai intézkedés annak érdekében, hogy segítsen a családoknak a megélhetési költségek csökkentésével. Példaként hozta fel, hogy egy átlagos, 2500 kilowatt villamos energiát fogyasztó háztartás 2012-ben havonta 10 500 forintot költött áramszámlára, idén év végére ez az összeg kétezer forinttal lesz kevesebb. Elmondta, egy 1500 köbméter földgázt fogyasztó háztartás 2012-ben havonta 18 ezer forintot költött gázszámlára, idén év végére 3700 forinttal lesz ez kevesebb.

A kormánypárti politikus a választ elfogadta.

MSZP: offshore cég újíthatott fel egy kormányhivatalt?

Lukács Zoltán (MSZP) szerint a Tatabányán a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal épületét hárommilliárd forintból egy ciprusi hátterű cég újította fel. Kifejtette: a beruházást a debreceni Mester-Építő Kft. nyerte, amelynek tulajdonosa Barna Gábor. A debreceni cég fő tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett cég, amelynek szintén Barna Gábor a tulajdonosa - mondta, hozzátéve, hogy szerinte egy offshore cégről van szó.

Fónagy János válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárás során a kft. nyilatkozott arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. A Mester-Építő Magyarországon adózik, a tulajdonos pedig nem vett ki osztalékot a cégből - ismertette.

Lukács Zoltán a választ nem fogadta el, a Ház azonban 198 igen, 58 nem szavazattal és két tartózkodás mellett elfogadta.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 30. Fotó: MTI (galéria)


14:47 - A földpályázatokról, a siketek világnapjáról, a nők jogairól, az E.On-nal kapcsolatos vizsgálóbizottságról, valamint a bajai választással kapcsolatos bírósági döntésről szóltak a hétfői napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben.

Az LMP a földbérlet pályázatait bírálta

Lengyel Szilvia (LMP) az állami földhaszonbérleti pályázatokat bíráló felszólalásában kijelentette: "a Fidesz folyton biztosra akar menni, bármit is csináljanak, annak mindig csalás lesz a vége". Szerinte a földpályázatokon is a törvényesség látszatával próbálják fölhöz juttatni a "csókosokat".

Bírálta a pályázati rendszert, mert szerinte háttérbe szorítja a közösség érdekét, az ökológiai szempontokat, és a lakosság nagy többségét cserben hagyja. Úgy vélte: emiatt a földosztás nem alkalmas a fiatalok helyben tartására.

Bitay Márton, a földprogramért felelős államtitkár azt mondta: a hortobágyi, valamint a Kiskunsági Nemzeti Parkban kiosztott földeknél 41 fiatal pályázó több mint 3000 hektárnyi földet nyert, minden harmadik fiatal gazda földöz jutott.

Közölte: a pályázati rendszer eredményeként a nyertesek 80 százaléka természetes személy. Hosszasan méltatta a nyerteseket, és beszélt arról is, miért juttatták nagy területekhez az állattartókat, akiknek erre a legeltetés miatt van szükségük.

A Fidesz a siketek világnapjára emlékezett

Tapolczai Gergely (Fidesz) a siketek világnapjáról emlékezett meg. Elmondta, ez alkalommal világszerte kampányolnak a halláskárosodottak, idén az esélyegyenlőség szlogennel. Említést tett az alaptörvényről, amely a magyar kultúra részeként rögzíti a jelnyelvet. Közölte: a kormány megemelte az országos szervezetek támogatását.

Soltész Miklós szociális államtitkár elmondta, hogy napjainkban már egyetemet is végezhetnek a súlyos hallássérültek. Hangsúlyozta: az elmúlt években számos lépés javította a fogyatékkal élők lehetőségeit. Beszélt a siketvakok közösségéről, amelyet, bár kevés tagot számlál, az Országgyűlés külön is támogatott.

A KDNP a nők jogainak védelmében szólalt fel

Harrach Péter (KDNP) a nők jogainak védelméről szóló felszólalása elején a baloldali kampány eddigi mélypontjának nevezte a "szobordöntögetést".
Azt mondta, a ellenzékiek egyik célcsoportja a női jogvédők, és a kormánypártiakat "nőgyűlölő tahóknak" igyekeznek bemutatni.

A keresztény tanításra hivatkozva közölte: az egyenjogúság mellett a különbözőséget is vallják, ez utóbbi az anyaság tiszteletében is megvalósul - fűzte hozzá. Az anyaságot a nő önmegvalósítása legbiztosabb útjának nevezte, és felsorolta azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek az anyává válást segítik.

Soltész Miklós államtitkár kifogásolta, hogy a baloldalról nem hallott bocsánatkérést a nőket és az anyákat gyalázó kijelentésekért, például Gyurcsány Ferenc "öregecskedő feleségekre" vonatkozó kijelentésiért.
A nőket támogató döntések közül kiemelte a 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét, a családi adókedvezményt és a foglalkoztatás bővítését, valamint az extra gyed bevezetését.

A Jobbik a közműcégekkel kapcsolatos vizsgálóbizottságról szólt
Vona Gábor (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy pártja már 2010-ben meg kívánta határozni a közműcégek árait, a szolgáltatások minőségét, amelyet nemzetbiztonsági kérdésnek tartottak. Azóta is támogatják az állami tulajdon megjelenését a energiaszektorban, valamint a rezsicsökkentést - hangsúlyozta , hozzátéve: az E.ON üzletág megvásárlása kapcsán az emberek és a társadalom érdeke mellett állnak ki, amikor vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, és nem az MSZP-vel fognak össze.

Szerinte mind az MSZP mind a Fidesz "eltaktikázta magát" ebben a kérdésben, és arra kérdezett rá: a Fidesz miért nem írta alá a létrehozás támogatását?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szerint a választás közeledte indokolja, hogy a Jobbik keresi a helyét és "próbája magyarázni az elmúlt néhány év bizonyítványát".

A kormány azért vásárolta vissza az E.ON gázüzletágát, mert az elmúlt 15 évben nem volt beleszólása az árakba és a gázellátásba, az ugyanis külföldiek tulajdonában volt - magyarázta.

A MSZP a bajai választás eredményéről beszélt

"Akik háborút vívnak, azoknak nincs idejük az építkezésre" - kezdte felszólalását Tóbiás József (MSZP), aki szerint a kormány képtelen békésen kormányozni az országot. Bírálta, hogy a Fidesz hétvégi kongresszusán nem volt téma "a reményvesztett milliók helyzete, azoké, akik egyre rosszabb mindennapokat élnek meg". Azt mondta: "Baján önök felrúgták a választási törvény legszentebb passzusát", a választás tisztaságát célzót - fogalmazott. Közölte: a választási szerveknek figyelembe kellene venni a bírósági döntést. Olyan eredménynek kell születnie, amelyet senki nem kérdőjelez meg - hangsúlyozta.

A következő választáson a kormányt leváltani fogjuk, nem ledönteni - tette hozzá, hangsúlyozva: mindaz, ami hétvégén történt Orbán Viktor szobrával, az vállalhatatlan a szocialisták számára.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára szerint a szocialisták szövetségese mind az í56-os mártírokat, mind a miniszterelnököt vállalhatatlan módon csúfolták meg a szobordöntéssel. Kevésnek tartotta az utólagos megnyilvánulást, szerinte a szocialisták tudták, hogy mi fog történni.

A bajai esetről szólva azt mondta, egyértelmű volt az állampolgárok döntése, nagy többségben a Fidesz jelöltjét támogatták. Emlékeztetett arra, hogy három hasonló panaszt korábban a Fidesz is benyújtott, a választási bizottság ezeket ugyanúgy elutasította, mint az ellenzéki beadványokat.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 30. Fotó: MTI (galéria)


Korábban

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) köztársasági elnök által javasolt tagjairól szavaz az Országgyűlés mai ülésén.

A Ház ülése 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációkkal, kérdésekkel és azonnali kérdésekkel folytatódik.

A határozathozatalok során szavazhatnak Áder János köztársasági elnök jelöltjeiről, akik az Országos Választási Bizottság (OVB) helyébe lépő NVB tagjai és póttagjai lehetnek.

Az államfő jelöltjei között van az OVB két korábbi tagja, Bozsóki Éva és Sasvári Róbert. Az NVB tagjának javasolta megválasztani továbbá a köztársasági elnök Tóta Áronné Zentai Ildikót, Patyi Andrást, Csenterics Ferencet, Boda Pált és Fábián Adriánt. Póttag lehet Bodnár Eszter, Lugossy-Sági Krisztina és Rádi Péter.

Az Országgyűlés a jogász végzettségű tagokat kétharmados többséggel választja meg, ám ha ez két alkalommal nem sikerül, a harmadik körben már elég a jelenlévő képviselők egyszerű többsége. A jelenlegi OVB-tagok mandátuma az NVB megalakulásával szűnik meg. Az NVB-be a pártok által delegált tagoknak a mandátuma az országgyűlési választások kiírásáig szól. A pártdelegált tagok mandátuma ekkor - az államfői bejelentéssel - megszűnik, és csak az Országgyűlés által választott hét tag dolgozhat tovább.

A bizottság létszáma a kampányidőszakban bővülhet majd ki újra az országos listát állítani tudó pártok, valamint az országos listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltjaival. Ez utóbbi változás a korábbi delegálási rendszerhez képest, és egyben azt is jelenti, hogy akár mind a 13 nemzetiség tagot küldhet az NVB-be. A nemzetiségi megbízottak azonban csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak.

Ugyancsak ma várható döntés a Normafára tervezett sportcentrum építését lehetővé tevő törvényről, valamint a szabálysértéseket érintő jogszabály-módosításokról.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szabálysértési törvény módosítása ellen tiltakoztak Budapesten

A kormány 3 éve nyíltan, törvényi szinten próbálja kiűzni a hajléktalan embereket a közterületekről… Tovább olvasom