Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 4°C | 8°C Még több cikk.

Mol-INA-ügy: megkapta a KIM Hernádi elfogatóparancsát

A horvát külügyminiszter szerint együttműködésre és párbeszédre van szükség az ügyben.
Nagyot esett az INA árfolyama a horvát tőzsdén

Jelentősen, 7,27 százalékkal esett a Mol-érdekeltségű INA olajtársaság árfolyama a zágrábi értéktőzsdén pénteken.

Az INA árfolyama 2012. augusztus 1-je óta legalacsonyabb szintjén, 3820,28 kunán (1 kuna mintegy 39 forint) zárt a hét utolsó kereskedési napján. Az INA részvényára pénteken a harmadik egymást követő napon zárt csökkenéssel, vesztesége a héten 9,69 százalék volt.

A zágrábi értéktőzsde irányadó Crobex indexe 0,76 százalékkal 1804,94 pontra gyengült pénteken.

Horvát miniszterelnök: Orbán Viktor szavait nem zsarolásként kell felfogni

A horvát miniszterelnök szerint nem zsarolásként kell felfogni Orbán Viktor pénteki nyilatkozatát, miszerint Horvátország és Magyarország számoljon el egymással korrekt módon. Zoran Milanovic hozzátette: ez egyszerűen nem reális, "vádakról ugyanis nem lehet tárgyalni".

A horvát kormányfőt boszniai útján kérdezték újságírók a Mollal és a magyar kormánnyal kialakult konfliktushelyzetről. Milanovic elmondta, hogy olvasta Orbán Viktor pénteki interjújának átiratát, de nem tud ebben az ügyben egyezkedni.

"Jogállam vagyunk, és az államügyész független" - idézte a horvát miniszterelnök szavait internetes oldalán a Jutarnji List című zágrábi napilap.

Megérkezett az előírt formában a KIM-be az európai elfogatóparancs

Az előírt formában is megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba (KIM) az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen - közölte a szaktárca Facebook-oldalán pénteken délután.

A KIM délelőtt az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a horvátok nem megfelelő nyelven küldték meg a dokumentumokat. Az elfogatóparancs horvát nyelven íródott, miközben hivatalosan a magyar, az angol, a német és a francia az elfogadott.

Amint megérkezik a javított változat, az a Fővárosi Törvényszékhez kerül - tették hozzá.

Mesterházy: a kormány rossz választ adott az ügyre

Az MSZP elnöke szerint a kormány kapkodó, rossz választ adott a Mol-INA-ügyben, és a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekszik, amikor arra biztatja a Molt, hogy adja el részesedését a horvát olajtársaságban.

Mesterházy Attila pénteken azt mondta az MTI-nek: a magyar hatóságok a Mol-INA-ügyben lefolytattak egy vizsgálatot, azóta új körülmény nem vetődött fel, így az MSZP ezt egy lezárt jogi ügynek tekinti.

Az MSZP elnöke közölte, ugyanakkor a kabinet hibát követ el, amikor kormányhatározattal próbál belenyúlni egy tőzsdei cég stratégiájába. Hozzátette: az Orbán-kormány szembemegy a nemzeti érdekkel, amikor azt mondja, a Mol adja el részesedését a horvát olajcégben, ez ugyanis a magyar vállalat régiós vezető szerepét veszélyezteti.

Az MSZP álláspontja, hogy a Molnak meg kell tartania részesedését az INA-ban - jelentette ki Mesterházy Attila.

Bajnai Gordon: a kormánynak visszafogottságra és határozottra van szükség

Gordon szerint a Mol-INA ügyben a magyar kormánynak a magyar érdekek szempontjából határozottságra, Magyarország szövetségesei és hosszú távú stratégiája szempontjából pedig visszafogottságra van szüksége. Erről az Együtt-PM választási szövetség vezetője kérdésre válaszolva beszélt pénteken egy más témában tartott sajtótájékoztatóján.

Véleménye szerint több ügy is keveredik jelenleg a Mol és az INA közötti konfliktusban. Egyrészt Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgatót személyében támadja a horvát ügyészség, de ezzel kapcsolatban a magyar hatóságok egy eljárást követően megállapították, hogy nem történt sem Hernádi Zsolt, sem más magyar magánszemély esetében bűncselekmény. Bajnai Gordon szerint ehhez az érvényes jogi állásponthoz kell ragaszkodni.

A második egy gazdasági kérdés, hogy a Mol mit kezdjen az INA-ban birtokolt részesedésével, amely óriási része a Mol befektetéseinek és óriási bevételi forrás a Molnak. Szerinte éppen ezért ez nem a kormányzat dolga, hanem gazdasági célszerűség kérdése. Úgy vélte: a Molnak - a cég igazgatóságának és közgyűlésének - kell meghoznia ezt a döntést alapos üzleti mérlegelés alapján. Úgy vélte: a Mol szempontjából nagyon jelentős stratégiaváltást jelentene ha az INA-részesedését eladná, ezért ezt "érdemes alaposan megfontolni".

Emellett kiemelte azt is: Magyarországnak régi, erős, történelmi szövetségese Horvátország, és ezt a viszonyt meg kell becsülni. Szerinte ezért van szükség a visszafogottság és a határozottság egyidejű érvényesítésére.

Ügyészség: volt nyomozás Hernádi ügyében

A Legfőbb Ügyészség pénteken cáfolta a horvát társszerv állítását, miszerint nem volt nyomozás a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében Magyarországon.

A Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást lefolytatta Hernádi Zsolt ügyében, és megállapította, hogy sem a Mol elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette - közölte a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája pénteken az MTI megkeresésére.

A horvát főügyészség (DORH) csütörtöki nyilatkozatában azt írta: nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mol elnök-vezérigazgatója ellen folyó nyomozás, mivel "az említett ügyben" Hernádi Zsolt ellen Magyarországon még nem folytattak eljárást.

A horvát hatóság honlapján megjelent közlés szerint a Horvát Köztársaság soha nem vádolta meg Hernádi Zsoltot a magyar hatóságoknál, ezért Magyarország felelős szervei nem is folytattak eljárást ellene, így nem is lehet szó arról, hogy az ügyben már született volna ítélet.

A Legfőbb Ügyészség ezzel szemben azt közölte, hogy "ugyanezen vesztegetési ügyben, ugyanazon tényállásra és tények alapján - tekintettel arra, hogy a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt - a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást lefolytatta, annak alapján megállapította, hogy sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette". Hozzátették: a nyomozás teljes iratanyagát elküldték a horvát ügyészségnek.

A horvát rendőrség kedden elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, majd szerda délután Horvátország kérésére felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára a neve. A Mol elnök-vezérigazgatóját azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is cáfolta ezt.

A magyar kabinet szerdán felkérte a Mol menedzsmentjét a magyar olajtársaság portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére, valamint arra utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.

Magyar nagykövet: Horvátország kampányt folytat a Mol ellen

Horvátország kampányt folytat a Mol ellen címmel jelent meg interjú pénteken Iván Gáborral, Magyarország zágrábi nagykövetével a Vecernji List című zágrábi napilapban.

A lap kérdésére válaszolva a nagykövet közli, hogy a magyar kormány felkérést küldött és nem utasítást adott a Molnak, amikor a magyar állam képviseletében, a vállalat legnagyobb tulajdonosaként egyebek mellett arra kérte fel a menedzsmentet, vizsgálja felül a társaság portfólióját, adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére.

"A kormány eddig nem avatkozott bele abba a politikai kampányba, amely 2010 óta folyik a Mol ellen. Értékeljük azt, hogy a jelenlegi (horvát) kormány alatt kampány szinte nem folyik, eltekintve Slavko Linic pénzügyminiszter szerencsétlen kijelentésétől, amikor azt mondta, hogy a Mol rossz partner, és egy rossz partnert le lehet cserélni" - mondta a diplomata.

Iván Gábor szerint amikor politikai kampányról van szó, a magyar fél nem gondolja feltétlenül azt, hogy ezt a horvát kormány teszi, hanem olyan emberek is, akiknek politikai befolyásuk van, és nem érdekeltek a Mollal fenntartandó jó partneri viszonyban.

A nagykövet úgy látja, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök nem ért egyet a Mol ellen folytatott kampánnyal, és minapi nyilatkozatából egyértelmű, hogy a megegyezés mellett száll síkra. "Szintén értékeljük, hogy azt mondta, Magyarország tette a legtöbbet Horvátországért az elmúlt húsz évben. A miniszterelnök kijelentését komolyan vesszük, ennek számunkra nagyobb súlya van, mint a Mol ellen folytatott kampánynak" - mondta a magyar nagykövet.

A diplomata szerint a magyar kormány üzenete "politikai és diplomáciai", és - mint fogalmazott - "messze van a háborútól". Martonyi János külügyminiszter távolmaradása a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumról ennek az üzenetnek a része. "Három év után elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor világosan és egyértelműen közzé kell tennünk álláspontunkat" - tette hozzá.

A magyar nagykövet sérelmezte, hogy a horvát sajtóban nagy nyomást gyakorolnak a tárgyalófelekre, különösen a Molra, és Horvátországban feljelentést tettek az INA igazgatóságának (magyar) elnöke, a Mol szóvivője, és a Mol igazgatóságának mind a 11 tagja ellen, ami - mint mondta - "némiképp furcsa".

"Az igazságszolgáltatást függetlennek tartjuk, de mégiscsak van egy olyan benyomásunk, hogy az üzleti tárgyalásokon kívül fokozódik a nyomás" - mondta a nagykövet, és felhívta a figyelmet arra, hogy miközben folynak a horvát kormány és a Mol közötti tárgyalások, eljárások vannak folyamatban a Mol igazgatóságának minden egyes tagja ellen, és a magyar vállalat igazgatóságának alelnökét, Csányi Sándort a tárgyalások megkezdésének napján hívják be Zágrábban informális beszélgetésre a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) utasítására.

Iván Gábor nemleges választ adott arra a kérésére, hogy Magyarország politikai nyomást gyakorol-e a bíróságra azzal, hogy nemzeti érdekekre való hivatkozással nem adja ki Hernádi Zsoltot. Rámutat arra, hogy a kiadatás megtagadása a főügyész döntése volt, aki alapos vizsgálatot rendelt el és folytatott le. "Hernádi Zsolt együttműködött és tanúvallomást adott. Rögzítették, és a nyomozás eredményét tartalmazó más dokumentumokkal együtt megküldték Horvátországnak" - mondta a diplomata. Hozzátette, hogy az elmúlt három év kampánya során többször azonosították a Molt a magyarokkal, illetve a magyar kormánnyal.

"Türelmesek voltunk, de ez nem mehet így tovább" - szögezte le Iván Gábor. Budapest szerinte a kétoldalú együttműködésben számít Horvátországra az energiapolitikai együttműködés terén, de ami a Mol körül folyik, kétséget ébreszt, hogy létezik-e ilyen politikai akarat Zágrábban.
"A mi politikai üzenetünk nem zárja ki az INA és a Mol közötti megegyezés lehetőségét" - fejezte be az interjút a magyar nagykövet.

Horvát lapok: elveszítette-e a horvát kormány az
elővásárlási jogát?

A horvátországi lapok továbbra is részletesen foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy a Mol esetlegesen eladná az INA horvát olajipari vállalatban lévő részesedését. A találgatások a horvát kormány elővásárlási jogának elvesztésétől a nemzetközi kölcsönig és egy lehetséges új partner bevonásáig terjednek.

A Vecernji List című zágrábi lap pénteki cikkében arra a következtetésre jutott, hogy ha a Mol valóban eladná az INA-részvényeket - a lehetőséget ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglebegtette -, akkor egy újabb hosszú és bonyolult jogi vita alakulhatna ki a magyar olajtársaság és a horvát kormány között.

A cikk szerint az INA két főrészvényesének kapcsolatát ebben a pillanatban két kulcsdokumentum határozza meg: a részvényesi megállapodásról szóló szerződés és a gáz-keretszerződés. Az első dokumentummal a két oldal jogait és kötelezettségeit, valamint az INA irányítási struktúráját határozták meg, a másodikban pedig azokat a feltételeket fektették le, amelyek alapján Horvátország kivezeti az INA-ból a gázkereskedelmi üzletágat, valamint, hogy milyen elvek alapján folytatja Zágráb az INA által kitermelt gáz felvásárlását.

Mindkét szerződést 2009. január 30-án írták alá, a gázszerződésnek pedig van egy kiegészítése is, amelyet ugyanazon év decemberében kötöttek. A szerződés eredeti előírásai alapján a Molnak jelentős korlátozásai voltak az INA-részvényekkel kapcsolatban. Meghatároztak például öt évre egy úgynevezett lock-up időszakot, amely során a Mol a horvát kormány beleegyezése nélkül nem adhatta el, nem ruházhatta át, nem zálogosíthatta el az INA részvényeit, és semmilyen módon nem válhatott meg azoktól. A Mol tulajdonosi szerkezetének változása esetén Horvátországnak elővásárlási joga lenne, mégpedig olyan áron, amilyet egy nemzetközi revizor állapít meg. Emellett a szerződés érvényességének teljes ideje alatt a horvát kormánynak elővásárlási joga van, ha a Mol úgy dönt, hogy INA-részvényeit a tőzsdén kívül akarja egy harmadik félre átruházni. Ennek feltétele, hogy a kormány ugyanakkora összeget köteles fizetni ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyet a harmadik fél kínál.

A Mol tehát 2014. január 30-ig egyáltalán nem adhatná el az INA-ban lévő részesedését a horvát kormány beleegyezése nélkül - fogalmazott a Vecernji List -, ezt követően pedig köteles lenne Zágrábnak felkínálni - azzal a feltétellel, hogy keressenek másik vevőt. A problémát az jelenti, hogy ezeket a jogokat a horvát kormány elveszíti, amennyiben nem teljesíti a gáz-keretszerződésben foglaltakat. Horvátország pedig ezeket még nem teljesítette, a gázüzletág átvétele ugyanis körülbelül 3 milliárd kunás kiadást jelentene az államnak, ennyit kellene kifizetnie az INA-nak a meg nem valósított haszon miatt, mert nem vette át az üzletágat 2009. december 31-ig, mint ahogy az a szerződésben szerepelt. Magyarország erre a tényre építi azt az állítását, miszerint Horvátország elveszítette elővásárlási jogát. A zágrábi bíróság viszont a Mol-INA-üggyel kapcsolatos elsőfokú ítéletében megállapította, hogy mindkét szerződést törvénytelen körülmények között kötötték. Amennyiben jogerőssé válik az ítélet, a horvát kormány a szerződések megsemmisítését is kérheti - írta a horvát lap.

A Vecernji List szerint ez a bonyolult helyzet hosszú bírósági procedúrává válhat, ezért nehéz elhinni, hogy bármelyik komoly cég is kész lenne megvásárolni a Mol INA-részesedését, és úgy belépni a vállalatba, hogy előtte nem született megállapodás a horvát kormánnyal. Ezért a Mol INA-részvényeinek eladása egy "ellenséges" befektető számára nem meggyőző - fogalmazott a lap.

A Jutarnji List pedig meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a horvát államnak nincs pénze az INA-részvények kivásárlására, mivel csütörtökig ez a lehetőség fel sem merült. Ezért Zágráb most arra vár, hogy kiderüljön, mennyire komolyak a magyar fél eladási szándékai. Nem hivatalosan a horvát kormányban olyan vélemények is megfogalmazódtak - jelentette az újság -, hogy az lenne a legjobb, ha az állam előbb megvásárolná a részvényeket, majd két éven belül eladná egy új stratégiai partnernek.

A probléma viszont az, hogy Horvátországnak erre nincs pénze, ezért újabb kölcsönöket kellene felvennie, és nőne az államadósság, amit az Európai Bizottság nem nézne jó szemmel - fogalmazott a Jutarnji List. Lehetséges megoldásként ezért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), vagy az Európai Beruházási Bankkal (EIB) való megállapodást emlegetik. Eszerint a horvát kormány tőlük kapna kölcsönt azzal a feltétellel, hogy két éven belül új stratégiai partnert talál, eladja az INA-t, és visszaadja a kölcsönt. Ehhez az Európai Bizottságtól is engedélyt kérnének.

A találgatások mellett a Jutarnji List beszámolt arról, hogy Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter közzétett egy pályázatot, amely a Mollal folyó tárgyalások konzulenseinek alkalmazására vonatkozik. Vrdoljak vezeti horvát oldalról a megbeszéléseket a magyar olajipari céggel, a kiválasztandó szakértő megbízása pedig az ő és kollégája, Mladen Pejnovic felkészítésére szólna. A pályázat szövege szerint 10 millió kuna megbízási összegért a teljes tárgyalási folyamatra fel kellene készíteni a két politikust, emellett teljes jogi támogatást és a tárgyalások időkeretét is ki kellene dolgoznia a leendő tanácsadónak. A megbízatás legalább kilenc hónapra szól, amelyet három hónapos elemzési időszak előz meg.

A Mol és a horvát kormány tárgyalásai szeptember közepén kezdődtek. A felek akkor abban állapodtak meg, hogy havonta találkoznak, és legfontosabb feladatuk a részvényesi szerződés módosítása és a közös célok megállapítása lesz.

Megérkezett a KIM-be az európai elfogatóparancs Hernádi ellen

Megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, de nem az előírt formában - közölte a szaktárca Facebook-oldalán.

A rövid bejegyzésben a minisztérium annyit tudatott, hogy várják a javított változatot.

Isola Anna, Navracsics Tibor miniszter sajtóreferense az MTI-nek pénteken azt mondta, hogy a horvátok nem megfelelő nyelven küldték meg a dokumentumokat. Az elfogatóparancs horvát nyelven íródott, miközben hivatalosan a magyar, az angol, a német és a francia az elfogadott. Amint megérkezik a javított változat, a Fővárosi Törvényszékhez kerül az elfogatóparancs - tette hozzá.

A horvát rendőrség kedden adott ki európai elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, majd szerda délután Horvátország kérésére felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára a neve. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pedig arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar rendőrség megkapta a horvát szervek megkeresését Hernádi Zsolt ügyében, azt a szokásos eljárásnak megfelelően továbbította az igazságügyi tárcához.

Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.

A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, valamint a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.

Mol-INA-ügy: a horvát külügyminiszter szerint együttműködésre és párbeszédre van szükség

Horvátország és Magyarország érdekeit egyaránt szolgálja az, hogy együttműködéssel és párbeszéddel rendeződjék az INA és a Mol körül kialakult helyzet - közölte Vesna Pusic horvát külügyminiszter, reagálva arra, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter lemondta részvételét a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumon.

A horvát sajtó idézte pénteken Vesna Pusicot, aki szerint Martonyi János "a magyar kormány döntése alapján" mondta le a részvételét, és úgy tűnik, hogy a kabinet döntését a horvát hatóságok által Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen kiadott európai elfogatási parancs indokolta.

"Bírósági ügyről van szó, amely régebben tart, mint ennek a kormánynak a mandátuma" - mondta a horvát külügyminiszter, és hozzátette, hogy "az ügy az igazságszolgáltatási testületek kezében van, és most már az európai igazságügyi együttműködés keretein belül is".

Vesna Pusic szerint nem lenne szabad, hogy ennek bármi köze legyen a horvát-magyar kapcsolatokhoz, sem pedig a Mol és Horvátország tárgyalásaihoz. A horvát külügyminiszter szerint Horvátország nem látja kárát annak, hogy Martonyi János lemondta részvételét a dubrovniki fórumon.

"Nem értem, hogy ez miért menne Horvátország rovására. A magyar fél döntött erről, bár szerettem volna, ha ezt nem teszi. Ha fordított lenne a helyzet, úgy gondolom, hogy mi mindenképpen szerettünk volna részt venni (egy ilyen rendezvényen)" - mondta Pusic. Felhívta a figyelmet arra, hogy Orsat Miljenic horvát miniszter jelenleg részt vesz az igazságügyi miniszterek magyarországi találkozóján.

"Úgy gondolom, hogy ez teljesen helyénvaló" - mondta a horvát külügyminiszter, aki rámutatott arra, hogy pénteken találkozik Budvában egy szeminárium alkalmával a magyar külügyminiszterrel.

"Holnap (pénteken) beszélni fogunk minden témában. Nem fogunk foglalkozni a Mol és Horvátország kapcsolatával, de tárgyalni fogunk a Horvátország és Magyarország között kialakult jelenlegi helyzetről" - mondta Pusic, aki szerint teljes mértékben a két ország érdekeit szolgálja az együttműködés és a párbeszéd, és a kelleténél jobban kiéleződött helyzet rendezése.

A horvát rendőrség kedden elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen. A Mol elnök-vezérigazgatóját azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is cáfolta ezt.

A magyar kabinet szerdán felkérte a Mol menedzsmentjét a magyar olajtársaság portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére, valamint arra utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.

Olvasóink írták

  • 8. NP1 2013. október 05. 12:00
    „Ebben az egészben számomra Orbánék kommunikációja az ami szánalmas.
    Gazdaságon kívüli eszközök alkalmazásával vádolják a horvátokat. Ők!
    A nyugdíjpénztárak lenyúlása, a közműcégek einstandja, a trafikmutyi után még van bőr a képükön fölháborodni.”
  • 7. Admin07 2013. október 05. 08:48
    „Az ilyen méretű üzletek esetében nem kell csodálkozni, ha vesztegetés történt. Ráadásul ez Magyarországon teljesen megszokott. Ki kapja egy komoly állami megrendelést? Hernádinak már 1,5 éve lett volna arra, hogy kimenjen Zágrábba és tisztázza az ügyet. Nem fog elmenni, tudja, hogy lecsukják! Magyarországon biztonságban van. Itt maximum a makói szalámitolvaj vonul börtönbe!”
  • 6. nospel42 2013. október 05. 08:39
    „Biztos vagyok benne, hogy H-t kirabolták, és ellopták valamelyik személyazonosító okmányát is.A tettes pedig úgy gondolta, itt az alkalom, hogy megvesztegessen egy horvát politikust.Amikor átadta a kenőpénzt, felmutatta a lopott igazolványt, hogy később egy velejéig ártatlan embert gyanúsíthassanak.
    H nemsokára Zágrábba utazik, hogy bebizonyítsa, ugyanazok állhatnak a háttérben, akik annak idején Joszip Tot és Kaya Ibrahim okmányait is ellopták.”
  • 5. majzik 2013. október 05. 04:24
    „Helyes ! Joav Blumm és Dániel Péter ?”
  • 4. Power 2013. október 04. 20:28
    „Móricz Zsigmond: Rokonok”
  • 3. lukrecia 2013. október 04. 19:07
    „Ezen a szinten mar minden megtortenhet----ett. Annak a 2-3 millird Ft "vesztegetesi penznek" meg nyomanak kell lennie. Milyen erdekes a vilag---- ket orszag ugyeszsege szoges ellentetben latja a tortenteket. Egy kis ember t , ezek vegkepp nem neznek semmibe ?????”
  • 2. történész 2013. október 04. 17:31
    „1. pachakuti 2013.10.04. 15:47
    Ahoz nem kell nagy ész csak akarat.Én úgy gondolom,hogy a horvátoknál is van nagy nagy korrupció és az erősebb bezárja a neki ártót,vagy ellent mondót.Csak egy példát hozok fel,teszem azt te 100 Ft-ért eladsz nekem egy kiló almát. Két okból is bevarratnak
    1. valakik szerint áron alul adtad el
    2. valakik szerint árdrágítást követtél és becsaptál.
    Valójában aki tesz egy árajánlatot ha valaki megakarja támadni azt bátran megtudja tenni.Az olajért,gázér fél Közel -kelet lángokban áll, nálunk sokkal erősebb államok bírják a harcolást akkor min csodálkozunk.A részvényekért a mostani nagy muftinak ígért valaki nagy pénzt -lehet-így ráhajt,hogy visszavegye és sajna az eszközök tárháza igen széles erre a célra.Öt év múlva lehet,hogy a mostani bevarrót fogják bevarni...”
  • 1. pachakuti 2013. október 04. 15:47
    „Azt, hogy vesztegetett-e Hernádi, mi soha nem fogjuk megtudni mert jól bevált magyar szokás szerint 80 évre titkosítják, az elnök-vezérigazgató urat pedig egy másik, valószínűleg még zsírosabb állással jutalmazzák. Azon azért érdemes elgondolkodnunk, hogy az üzletfelét, a volt horvát minisztert odahaza már be is varrták.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Kaposvári Egyetem ragaszkodik az öltözködési előírásokhoz

Külföldön is óriási nyilvánosságot kapott az egyetem rektorának verdiktje - a színészhallgatók egy… Tovább olvasom