Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Nem lesz újra sorkatonai szolgálat

Az MSZP a sorkatonai szolgáltattal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, Simicskó István államtitkár ugyanakkor kijelentette: a kormánynak nem áll szándékában visszaállítani a sorkatonai szolgálatot.
13:40 - Hadkötelesek nyilvántartása
A Jobbik és az LMP vezérszónokai is támogathatónak nevezték a hadkötelesek nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatot az előterjesztés csütörtöki általános vitája során. Az MSZP a sorkatonai szolgáltattal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, Simicskó István államtitkár ugyanakkor kijelentette, hogy a kormánynak nem áll szándékában visszaállítani a sorkatonai szolgálatot.

Jobbik: a hadseregnek minden támadást el kell hárítania
A korábbi vezérszónokokhoz hasonlóan Mirkóczki Ádám (Jobbik) is a javaslat mellett foglalt állást. A tervezetről beszélve pártja fontos alapvetésének nevezte, hogy a honvédséget napjaink kihívásainak megfelelően korszerűsítsék. Kijelentette, hogy ők minden erejükkel hozzájárulnak egy olyan hadsereg kialakításához, amelyik képes az ország védelmét ellátni és bármely azt fenyegető támadást elhárítani.
A képviselő úgy fogalmazott, hogy a javaslat egységes és átlátható, a jogszabály a katonai igazgatást a közigazgatás szerves részének tekinti és ennek megfelelően jól osztja ki az érintett szervezetek feladatait.
A katonai igazgatási szervek esetében alapvetően jónak nevezte a lefektetett rendszert, de a jövőbeni gördülékeny feladatellátás érdekében fejlesztéseket javasolt.
Kérte azt is, hogy a megjelenési kötelezettség elmulasztása mellett további esetekben is lehessen szankciókat alkalmazni. Végül azt ajánlotta, hogy a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők esetében találjanak egy olyan megoldást, amelyik a jelenlegi teljes titoktartás helyett - békeidőben - valamilyen módon lehetőséget ad a közvélemény tájékoztatására.

Az LMP a sorkötelezettség visszaállítása ellen szólalt fel
Dorosz Dávid (LMP) felszólalása elején kijelentette, hogy az LMP sem most sem a jövőben nem fogja támogatni a sorkötelezettség visszaállítását. Hozzátette, hogy ezzel az elmúlt napok sajtóhíreire reagált, mert egyébként erre vonatkozó szándékot nem látnak a tervezetben.
A képviselő alapvetően egyetértett a törvényjavaslat céljával és irányával, a szabályozásban viszont talált néhány, az adatvédelemhez kapcsolódó hiányosságot és hibát. Ezek kiküszöbölésének érdekében módosító javaslatokkal készülnek majd és ha ezeket elfogadják, akkor az LMP támogatni fogja a javaslatot - tette hozzá.

Vadai Ágnes pontosítaná a hadkötelezettségről szóló fogalmakat
Vadai Ágnes független képviselő a többi között az előterjesztés pontatlan megfogalmazásait bírálta a hadkötelezettség egyes formáival kapcsolatban, hogy tisztázódjon, tervezi-e a kormány a sorkötelezettség visszaállítását. Emellett több információt vár a kormánytól a Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnoksággal kapcsolatban - jelezte. Mint mondta, nem világos, hogy a több szervezet összevonásával létrejövő parancsnokság milyen költségekkel működik majd, és hány embert igényel a fenntartása.
A politikus érdemi válaszokat várt arra a kérdésre is, hogy a békeidőben készített nyilvántartásokban szereplő adatok változásait hogyan gyűjtik majd.
Felszólalását követően vita alakult ki a hadkötelezettséggel kapcsolatban, amelyben kormánypárti politikusok cáfolták, hogy visszaállítanák a sorkötelezettséget.

A Jobbik programjával harmonizál az előterjesztés
A jobbikos Jámbor Nándor azt mondta, hogy a törvényjavaslat harmonizál a pártja programjával, ezért frakciója támogatja azt. A képviselő hosszasan ismertette a Magyar Honvédség átalakításának történetét a szovjet csapatok kivonulásától kezdődően, és azt mondta: a törvényjavaslat támaszkodik az eddigi haderőreformokra, és helyes következtetéseket von le az elkövetett hibákból.
A képviselő - mint mondta - bízik abban, hogy a honvédség anyagi és erkölcsi megerősítése nem csak a honvédelmi miniszter törekvése, hanem az egész kormányé.

MSZP: valóban ok van az aggodalomra
Juhász Ferenc (MSZP) szerint azok a magatartási formák és üzenetek, amelyek a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos kérdéseket övezték, valóban okot adnak az aggodalomra. A politikus ugyanakkor úgy vélte: ha nyílt és őszinte deklaráció hangzik el arra, hogy ezt nem valósítja meg a kormányzat, akkor az üdvözlendő.
A korábbi szocialista honvédelmi miniszter fontosnak tartja emellett a honvédelmi tárca becsületének megvédését.

Simicskó: a kormánynak nem áll szándékában visszaállítani a sorkatonai szolgálatot
Simicskó István, a felszólalásokra adott válaszában hangsúlyozta: a Fidesznek, a KDNP-nek és a kormánynak nem áll szándékában visszaállítani a sorkatonai szolgálatot, de nyilvántartással rendelkezni kell a magyar állampolgárok biztonsága érdekében. Ezeket a feladatokat pedig békeidőben kell elvégezni - tette hozzá.
Kijelentette: a jelenlegi javaslat békeidőben plusz kötelezettségéket nem állapít meg az állampolgárok részére, egyedül az államra és az állami szervekre hárul több feladat. Alaptalanok azok a félelmek, hogy a kormány a sorkatonaság fenyegetettségének, sorozásnak, összeírásnak akarná kitenni az állampolgárokat - szögezte le.
Mint mondta, 2004-ben az akkori kormány választási kampányt épített a sorkatonai szolgálat eltörlésére, ugyanakkor az ennek nyomán hatályba lépett törvény nagy hiányossága éppen az volt, hogy nem hozta létre a potenciális hadkötelesek naprakész adatbázisát.
Közölte: a potenciális hadköteleseknek számítanak a 18-40 év közötti magyar lakóhellyel rendelkező férfiak, ugyanakkor az adatbázis kiépítése arra is lehetőséget ad, hogy ebből a körből az egészségügyi problémákkal küszködő személyeket ne terheljék még akkor sem feleslegesen a hadkötelezettséggel, ha a rendkívüli állapot alakul ki.

Az államtitkár válasza után az elnöklő Latorcai János a vitát elnapolta.

13:10 - Hadkötelesek nyilvántartása
A haza védelmének hatékonyabb ellátása érdekében szükség van a hadköteles magyar állampolgárok naprakész nyilvántartásának megalkotására - hangsúlyozta Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a hadkötelesek nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában csütörtökön a parlamentben. A javaslatot az MSZP is támogathatónak tartja.

Simicskó István: szükség van a hatkötelesek nyilvántartására
A haza védelmének sok tényezője van, ilyen a honvédség létszáma, felszereltsége, morálja, hadrafoghatósága, az állampolgárok áldozatkészségének erőssége és a NATO szövetségi rendszere, ugyanakkor nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy szükség van a hatékonyság növelése érdekében a hadköteles magyar állampolgárok ésszerű, naprakész, pontos nyilvántartásának megalkotására - mondta az államtitkár a javaslat a céljáról.
Simicskó István hangsúlyozta, hogy a javaslat elkülöníti a békében is kezelhető adatok körét a kizárólag a hadkötelezettség bevezetése után kezelhető adatoktól. Mint mondta, az állampolgárok békeidőben adatszolgáltatásra nem kötelezhetőek, csak a hadkötelezettség bevezetése után tartoznak adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséggel, ilyen értelemben nem változik a régi szabályozás.
Hozzátette: a katonai nyilvántartási rendszer időbeli és tárgyi hatálya kiterjed többek között rendkívüli állapotra, a szükségállapotra, a megelőző védelmi helyzetre és a váratlan támadásra.
Elmondta azt is, hogy az egészségügyi alkalmasságra vonatkozóan a javaslat a tartalékos kategóriákkal összefüggő adatbázis összeállítása érdekében más adatbázisokból vett adatok átvételére alapoz. A javaslat emellett meghatározza a különböző katonai igazolványok, honvédségi szolgálati igazolványok adattartalmát.
Simicskó István utalt arra, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004-es törvény béke idejére megszüntette a hadkötelezettséget, azonban lehetőséget teremtett arra, hogy rendkívüli állapotban automatikusan, megelőző védelmi helyzet idején pedig az Országgyűlés döntésétől függően újra bevezetésre kerüljön. Mint mondta, a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény és az annak alapján kiadásra kerülő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011-es törvény ezt a rendszert fenntartotta, emellett azonban ösztönözni kívánta a békeidejű önkéntes tartalékos katonai szolgálat vállalását, ezért kimondja, hogy Magyarország önkéntes tartalékos rendszert tart fenn.
Az előterjesztés hivatalos címe: az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról, a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló törvényjavaslat.

Fidesz: Magyarország önkéntes, tartalékos rendszert tart fent
Borbély Lénárd, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy az alaptörvény és a honvédelemről szóló törvény is kimondja, Magyarország önkéntes tartalékos rendszert tart fent. A honvédelmi törvény emellett tovább részletezi az önkéntes tartalékosi rendszer felépítését. Hangsúlyozta, hogy külön kell majd szabályozni a hadköteles nyilvántartásra és a katonai igazgatás szervezetére vonatkozó szabályokat.
A politikus javaslat alapelvének nevezte, hogy a lehető legteljesebb mértékben tehermentesítsék az állampolgárokat. Hozzátette, hogy az elképzelés alapján a hadkötelezettség bevezetését követően is csak azoknak kellene adatokat szolgáltatniuk, akiket a honvédség erre felszólít, míg az állampolgároknak csak az adatszolgáltatás után keletkezik bejelentési kötelezettségük. Kiemelte, hogy a javaslat ezáltal teljes mértékben eleget tesz a személyes adatok védelméről szóló jogszabálynak.
Kitért arra is, hogy a hadkötelezettséget csak megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot esetén lehet bevezetni. Emellett viszont ki kell alakítani egy olyan nyilvántartási rendszert, amiben szerepel minden olyan Magyarországon élő nagykorú, magyar állampolgárságú férfi, hogy annak alapján végre lehessen hajtani a sorozást - jelezte.

A javaslat alapvetően átveszi a korábbi szabályozást

Juhász Ferenc, az MSZP vezérszónoka, aki támogathatónak nevezte a javaslatot, azt mondta hogy a törvény alapvetően örökli, illetve átveszi a korábbi szabályozást.
Értéknek nevezte a sorkötelezettség eltörlését és hangsúlyozta, hogy jelenleg a honvédelmi kötelezettségnek három, egymástól jól elkülöníthető formája van. Ezek közül az egyik a hadkötelezettség, a másik a honvédelmi munkakötelezettség míg harmadik a polgári védelmi kötelezettség. A munkakötelezettség kapcsán kiemelte, hogy konfliktushelyzetben az ország minden polgárát feladatok terhelik. Hozzátette, hogy emellett van egy, a munkagépeket vagy egyéb eszközöket birtokló gazdálkodókra vonatkozó előírás is, amelyik alapján konfliktushelyzetben ezeket az eszközöket az állam felhasználhatja.
Hangsúlyozta, hogy békeidőszakban ezeknek a feladatoknak az egyikét sem kell ellátnia senkinek, de a minősített időszakokban például árvíz, konfliktushelyzet vagy akár háború esetén viszont akár az összes honvédelmi kötelezettséget alkalmazni kell.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy a tervezet által kiépített intézményrendszer képes ellátni a rá háruló feladatokat.

12:00 - Ellenzék: átláthatatlan, nem elég szigorú, növeli a terheteket a javaslat
Az MSZP és a Jobbik vezérszónoki felszólalásával, majd képviselői hozzászólásokkal folytatódott az Országgyűlésben csütörtökön a csőd- és felszámolási eljárásokat módosító törvényjavaslat általános vitája, amelyben a szocialisták átláthatatlan salátatörvényként jellemezték az előterjesztést, a Jobbik pedig a szigorúságát kevesellte.

MSZP: átláthatatlan salátatörvény
Steiner Pál (MSZP) szerint a beterjesztett javaslat egy átláthatatlan salátatörvény, hiszen összesen 9 jogszabályt módosít, ráadásul szerinte vannak benne olyan szabályok, amelyeknek semmi közük a csődeljáráshoz. Nem "foltozgatni kellene" a jelenlegi szabályokat, hanem egy teljesen új jogszabályt kellene készíteni - mondta.
Steiner Pál hozzátette: a javaslatban túl sok a "gumiszabály", amit a jogalkalmazó saját érdekei szerint értelmezhet. Összességében az MSZP szerint a kormány által tervezett szigorítás pont fordítva sikerült: a hitelezők jogainak erősödnek és a javaslat az adósokkal szemben lép fel túlzott szigorral és preventív szándékkal. Úgy látja, a törvény nem vállalkozóbarát, mivel indokolatlan megtorlásokat tesz lehetővé az adósokkal szemben a bírságok emelésével.
Végül ez ellenzéki politikus kritizálta, hogy - mint mondta - a kormány nem kérdezte meg az érintett szervezeteket.

Jobbik: a javaslat nem elég szigorú
Lenhardt Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy a csődeljárásról szóló törvény módosítása remek alkalom lenne a törvénysértő gyakorlatok felszámolására, ehhez azonban a javaslatban foglalt szabályoknál szigorúbb és drasztikusabb intézkedések kellenének. Szerinte "szó sincs indokolatlan megtorlásról", hanem éppen ellenkezőleg: sokkal erősebb szankciórendszerrel kellene fellépni a törvényesség védelme érdekében, hogy a hatóságok ki tudják szűrni a "csalárdságokat". Szigorú büntetőtételekre és bírságokra lenne szükség, amelyek elriasztják azokat a vállalkozókat, akik törvénytelen célokkal alakítanak cégeket Magyarországon, működésük során megkárosítva hazai vállalkozásokat - képviselte.
Az előterjesztésben foglaltaknál szigorúbban, minimum 500 ezer, maximum 2,5 millió forint megfizetésével büntetné azokat, akik megtévesztő adatokkal hátráltatják az eljárásokat. Hatékonyabb fellépést sürgetett az államot megkárosító offshore cégekkel szemben, valamint vitatta a vagyonfelügyelő díjazására megállapított értékhatárokat. A javaslat szerint ez 1 milliárd forintig 0,75 százalék, az a feletti összeg esetében pedig annak 0,25 százaléka. Mint mondta, az összeget 12 millió forintban kellene maximálni.
Üdvözölte, hogy keresetben támadhatók meg az adós azon jognyilatkozatai, amelyek a vagyon csökkentését palástolják, ám a politikus szerint még mindig túl sok kibúvóra ad lehetőséget a javaslat.
Szerinte a bankok túlvédettségét biztosítja - és a pénzintézetek lobbi-tevékenységének eredménye -, hogy a zálogjoggal bejegyzett ingatlanok, telephelyek felszámolásakor a felszámoló díjának megfizetése után rögtön a bankokat kell kiegyenlíteni, míg az állam számára fontos adók és más köztartozások a sorban csak az ötödik helyen állnak.
Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt is bírálta, hogy a csődtörvény módosítása által 200 ezer forintos követelés alatt nem lehet felszámolási eljárást kezdeményezni. A képviselő a kft.-k tagjainak háttérfelelősségét is törvényben rögzítené, mert állítása szerint a korlátolt felelősségű társaságoknak valójában semmilyen felelősségük nincs.

Vadai Ágnes: a javaslat növeli a terheket csökkentés helyett
Vadai Ágnes független képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) tagja elsőként arról beszélt, hogy követhetetlen az a törvénymennyiség , amit a kormány beterjeszt az Országgyűlés elé és ennek kezelése és megértése "láthatóan a kormánynak is problémát okoz".
Az ellenzéki politikus szerint a paragrafusok számához képest elenyésző a DK által támogatható részek száma, a javaslat szerintük sok esetben növeli az adminisztrációs terheket, ahelyett, hogy csökkentené. Emellett az ellenzéki politikus nem látja indokoltnak a javaslat sürgősségét sem, szerinte gazdasági válság idején kiszámíthatatlan hatású és terheket növelő törvények helyett inkább adminisztrációt csökkentő és a vállalkozások helyzetét könnyítő javaslatokat kellene beterjeszteni. A Demokratikus Koalíció képviselői nem támogatják a javaslatot - jelezte.

LMP: a gazdasági tevékenységet csak törvény szabályozza!

Az LMP-s Schiffer András kifogásolta, hogy az előterjesztés szerint nemcsak törvény, hanem kormányrendelet is előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek milyen társasági formában végezhetők.
A képviselő üdvözölte, hogy erősödik a hitelezővédelem, mint mondta, ez által a "Kaja Ibrahimok kevésbé tudnak lavírozni". Ugyanakkor nem értett egyet egyes információk a cégközlönyben való kétszeri közzétételi kötelezettségével, ehhez szerinte konkrét érdek nem fűződik.
Kifogásolta azt is, hogy a hitelezőket nem illeti meg tárgyi illeték-feljegyzési jog.
Schiffer András fontos célnak nevezte, hogy mindenki hozzáférjen a céginformációkhoz, ezért ezt ingyenessé tenné, és letörné azon lobbicsoportok körét, akik a céginformációkon próbálnak nyerészkedni.

Répássy Róbert a vitában elhangzottakra válaszolva visszautasította Lenhardt Balázs azon mondatát, mely szerint a leghatékonyabb, ha az emberek saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást. Hozzátette: megkésett lelkiismeret-furdalás a jobbikos képviselő részéről, ahogyan a bankokat ostorozta, mert ő egy bank nagyvállalati hitelezési tanácsadója volt, ezért nehéz lehet neki arról beszélni, hogy a kormány behódolt a pénzintézeteknek. Gaudi-Nagy Tamás erre reagálva azt kiabálta: "Szégyelljétek magatokat!".

Az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.


10:10 - Csőd- és felszámolási eljárások
A csőd- és a felszámolási eljárásokban tapasztalt visszaélések megakadályozását és a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja az igazságügyi államtitkár közlése szerint az a több jogszabály módosítását kezdeményező törvényjavaslat, amelyet csütörtökön reggel kezdett tárgyalni az Országgyűlés.

Répássy: a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatos visszaélések ellen lép fel a kormány
Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára expozéjában hangsúlyozta: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés célja a fizetésképtelenségi és cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések visszaszorítása, a cégek működésének, tulajdonosi hátterének átláthatóbbá tétele.
Mint mondta, a javaslat ahhoz akar hozzájárulni, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt, a hitelezőket és az államot károsító magatartások visszaszoruljanak, és jogilag felelősségre vonhatók legyenek a cégek azon vezető tisztségviselői és tulajdonosai, akik mulasztásaikkal vagy fedezetelvonó intézkedéseikkel hozzájárulnak a hitelezők megkárosításához. Mint mondta, az új rendelkezések védik az eljárás alá került adós vagyonát, erősítik a csődeljárás adósságrendező funkcióját, támogatják az adós csődeljárásra való felkészülését, és a vállalkozás üzemszerű működését a csődeljárás alatt. Ugyanakkor - folytatta - a jogszabály-módosítások azt meg akarják akadályozni, hogy az adósok a moratórium időtartamát időhúzásra vagy a tartozások kifizetése alóli kibúvásra használják fel.
Hangsúlyozta: azt is meg kell akadályozni, hogy az adós egyes baráti hitelezői csoportokkal összejátszva a többi hitelezőre tisztességtelen feltételeket kényszerítsen, azaz az adósságok rendezésekor kirívóan nagy engedményeket tartalmazzon a csődegyezség.
Répássy Róbert beszámolt arról is, hogy a javaslat bevezet egy új elemet, a kényszertörlési eljárást, amely azt teszi lehetővé, hogy a kiüresedett, vagyontalan, munkavállalókkal nem rendelkező vállalkozásokat egyszerűen, újabb bírósági eljárás nélkül lehessen megszüntetni.

Fidesz: adósok és hitelezők védelme egyszerre érvényesülhet
Horváth Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a törvényjavaslat része a kormány igazságszolgáltatási reformintézkedéseinek, amelyek célja, hogy a bírósági eljárások ésszerű időn belül, felesleges adminisztráció nélkül befejeződjenek.
A javaslat céljának azt nevezte, hogy a gazdasági életben a csőd- és felszámolási eljárás alatt tapasztalt visszaéléseket meg lehessen szüntetni, és az új rendelkezésekkel ne lehessen visszaélni, valamint az adósok és hitelezők védelme egyszerre érvényesüljön.
Szerinte a javaslat célkitűzései alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a bírósági eljárások adminisztrációja csökkenjen, hatékonysága növekedjen és a gazdasági környezet megtisztuljon.

KDNP: fel kell lépni a csalárd módon eljáró cégvezetők ellen!
Latorcai János, a KDNP vezérszónoka elmondta: 2004-ben a fizetésképtelenségi eljárások száma 12 ezer volt, 2006-ban már 15 ezer, 2008-ban meghaladta 21 ezret, 2009 végére pedig megközelítette a 30 ezret. Eközben nagymértékben nőtt a felszámolási eljárások és végelszámolások száma is, ugyanakkor évről évre csökkent a túlélést biztosító csődeljárások száma - tette hozzá a kormánypárti politikus, aki szerint emiatt joggal vetődött fel, hogy tenni kell valamit ezen a téren, hatékonyabbá, költségkímélőbbé kell tenni az eljárásokat.
Hangsúlyozta: a javaslat célja, hogy megelőzze a csődeljárás során tapasztalható visszaéléseket, megvédje a munkahelyeket és a hitelezőket. Fontosnak nevezte, hogy a javaslat erősíti a bíróság bírságoló jogkörét és bővíti a csalárd módon eljáró vezetők elleni jogi fellépés lehetőségét. Szintén jelentősnek nevezte, hogy a javaslat külön elemet, a kényszertörlési eljárást vezet be a kiüresedett vállalkozások egyszerű megszüntetése érdekében.

LMP: nem elég következetes és a merész a csőd- és felszámolási eljárásokat módosító javaslat
Schiffer János, az LMP vezérszónoka azt mondta, a javaslat szakmailag helyes irányt képvisel, ugyanakkor néhány tekintetben nem elég következetes, sem a kis- és közepes vállalkozások számára, sem a jogi környezet egyszerűsítésében nem kellően merész.
Szerinte a hitelezővédelem tekintetében akkor beszélhetnénk áttörésről, ha lenne olyan cégnyilvántartás, amelyből az összes fontos információhoz hozzá lehet jutni, ugyanakkor ez ma nem elérhető, mert a cégnyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás nincs összekötve. Másrészt - folytatta - a kormánynak a könyvelői szakma szerepét is szabályoznia kellene, hogy megakadályozzák a kontár, szakmailag nem kellően felkészült könyvelők működését.
Előremutatónak nevezte, hogy a javaslat szerint a jövőben nem lehet a korlátolt felelősség mögé bújva "disznóságokat" elkövetni, szerinte ugyanakkor a szankciókat a közkereseti társaságokra és a betéti társaságok beltagi pozíciójára is ki kellene terjeszteni.
Üdvözlendőnek tartotta, hogy a javaslat szakít a Gyurcsány-kormány által bevezetett egyórás cégbejegyzéssel. Ez szerinte nagy károkat okozott, mert alapvetően sértett hitelezői érdekeket, amikor csalárd módon egy óra alatt "toltak át fantomcégeket a cégbíróságon".

Olvasóink írták

  • 9. bambino007 2013. január 25. 15:42
    „jah igen sok az alkalmatlan fiatal erre a feladatra pont ezért kell visza állítani hogy alkalmasak legyenek a haza esetleges védelmére !”
  • 8. bambino007 2013. január 25. 15:33
    „Kedves uraim
    szerintem vissza kellene állítani a hadköteleztséget megrt minden fiatal Magyar férfi jó állóképeséget kapott anno plussz nem tudjuk magunkat megvédeni a fellépő éellen esetén így tehát javaslom a kedves politikus uraknak : állitsák vissza a hadkötelezetséget”
  • 7. Krampampuli 2011. november 25. 10:03
    „Nincs értelme visszaállítani. Már csak azért sem mert nagyságrendileg több az alkalmatlan...”
  • 6. Kawasanyi 2011. november 25. 09:36
    „"Simicskó István: szükség van a hatkötelesek nyilvántartására "

    Hadköteles. Elütöttétek.”
  • 5. Monthechristo 2011. november 25. 07:48
    „Az AMD-65 mintájú "akárminek"nem is volna értelme,a korszerű hadsereg viszont rettenet sok pénz,és nekünk az nagyon nincs tehát magát a felvetést sem értem..de nem ez az egyetlen dolog ebben az országban manapság::))))”
  • 4. macs 2011. november 24. 17:39
    „Javaslom a képviselőknek a különféle TV csatornákon futó haditechnikával és egyéb katonai témával foglalkozó filmeket, mert talán rá fognak jönni, hogy a világ már régen túl van a seprűn illetve a felmosórongyon, sőt az alakizáson is. :-(”
  • 3. X_Y 2011. november 24. 15:57
    „1 deszkás

    "inkább fizetőssé teszik pl a főútvonalakat is. Ebből lesz bevétel"

    Csak nem az államnak - hanem valami haveri cégnek. Majd az lesz mint a stadionbeléptető rendszer - csak nagyban. Eltapsolnak rá néhány százmilliárdot - aztán az egész cucc egy darabig rohad egy raktárban - és persze az egyéb célokra is használható részeit majd szépen elhordják.

    Belegondolt már valaki abba hogy az összes főútra hány ezer kamera kellene, hálózatba kötve stb. Ez alaphangon kb. annyiba lenne mint amit a manyup-ok lenyúlásával "nyertek"... És legyen rajta a "vállalkozónak" csak 10% tiszta haszna...”
  • 2. 620829 2011. november 24. 11:33
    „HITELES BAGÁZSTAGJA MEGSZÓLAL....KAJA IBRAHIMMAL MI IS VAN?????????
    TÜKÖR!!!!!BE KÉNE NÉZNI !”
  • 1. deszkás 2011. november 24. 10:50
    „Jó reggelt Repassy úr! Ezért nagyon haragosak lesznek ám önre,amit megjegyzem jó volna de SOHA nem tudják kivitelezni! Mivel ez nemfog pénzt hozni igy inkább fizetőssé teszik pl a főútvonalakat is. Ebből lesz bevétel.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

DK: ˝egyhetes gyorstalpalón˝ végzett bírók ítélkezhetnek

A Magyar Bíróképző Akadémia (MBA) honlapján megjelent továbbképzésről kérdezi Navracsics Tibor… Tovább olvasom