Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

NGTT: fontos, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól

Lényeges jelzőszámként értékelik, hogy 2011-ben és 2012-ben, két egymást követő évben is sikerült az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék 3 százaléka alá vinni.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) fontosnak tartja, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és "tárgyilagos, más uniós tagállamokhoz hasonló megítélés és értékelés, egyenlő elbírálás alapján" szülessen meg az uniós döntés.

A tanács csütörtöki ülésén az öt oldal konszenzussal fogadta el az erről szóló állásfoglalását.

Az NGTT lényeges jelzőszámként értékeli, hogy 2011-ben és 2012-ben, két egymást követő évben is sikerült az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá vinni, amelyért nagy árat fizetett a magyar társadalom - olvasható az állásfoglalásban.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, az NGTT soros elnöke hangsúlyozta, hogy a dokumentumot eljuttatják európai partnerszervezeteikhez, valamint az Európai Bizottságnak is. Hozzáfűzte: ez az első konszenzusos állásfoglalás, amelyet az NGTT elfogadott.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a túlzottdeficit-eljárásról kifejtette: 2013-ra államháztartási egyenleg alakulása alapján komolyan felmerült, Magyarország kilenc év után "lekerül a szégyenpadról". Emlékeztetett arra, hogy Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban 2,7 százalékos hiányprognózis szerepel 2013-ra és 2014-re is. Ha ezt az Európai Bizottság elfogadja, a "papírforma szerint" semmi ok nincs arra, hogy ne engedjék ki Magyarországot a deficiteljárás alól.

Az államtitkár hozzátette, hogy a költségvetési prognózisok bizonytalansága nagy, egyrészt mert a korábbinál nagyobb a makrogazdaság volatilitása, másrészt mert nem pontosan kiszámítható a strukturális intézkedéseknek az egyenleg alakulására gyakorolt hatása. A bizottságnak a magyar hiányra vonatkozó prognózisa csak annyival magasabb, hogy az a hibahatáron belül van, ennek ellenére a bizottság mégis azt igényli, hogy a magyar kormány tegyen további intézkedéseket a deficit 3 százalék alatt tartása érdekében - hívta fel a figyelmet Orbán Gábor.

Megismételte, hogy az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli a magyar kormány által kiküldött intézkedéseket, és az előzetes informális jelzések szerint az intézkedések nagyságrendje, tartóssága elegendő lehet ahhoz, hogy Magyarországot kiengedjék a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán Gábor hozzátette, hogy erről legkorábban a gazdasági- és pénzügyminiszterek június végi ülésén születhet döntés.

Kiemelte, hogy egy kedvező döntés - amellett, hogy politikai és diplomáciai siker lenne - számos előnnyel járna Magyarország számára: megváltoztatná a befektetői klímát, és megnyitná az utat a magánszektor költekezése előtt, mivel realizálódhatna az eddig elhalasztott fogyasztás és számos beruházás. Orbán Gábor szerint Magyarország az igazodás nagy részét befejezte, és át tud állni egy növekedési pályára.

Baráth Etele, aki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőjeként vett részt a tanácskozáson, kifejtette: nagyon fontos, hogy az NGTT megszólaljon a túlzottdeficit-eljárás ügyében, mivel kemény gazdasági következményekkel, a lakosság számára is nagy áldozatokkal járt a hiánycél teljesítése.

Azzal, hogy össztársadalmi érdek az eljárás alól való kikerülés, az NGTT mind az öt oldala egyetértett. A munkavállalói oldal előterjesztésére néhány módosítást hajtottak végre a felek az állásfoglalás végleges szövegén, majd konszenzussal elfogadták azt.

Az állásfoglalásban az NGTT kifejti: helytelennek tekintené, ha az Európai Bizottság értékelési folyamatában kettős mércét alkalmazna. Az NGTT rámutat, hogy elsősorban a kormányzati intézkedések hatására folyamatosan javulnak a Magyarországgal kapcsolatos piaci kockázati mérőszámok, így például az államadóság-kockázati mutató. A tanács fontos jelzésnek tekinti, hogy bár 2012 márciusában az Európai Tanács végrehajtási határozatában a Magyarország részére a Kohéziós Alapból tett kötelezettségvállalások 50 százalékát felfüggesztette, ezt a határozatot azonban 2012 júniusában a Magyarország által megtett intézkedések értékelése alapján hatályon kívül helyezték.

Az állásfoglalás szerint az NGTT tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság értékeli a költségvetési kiigazításra és az államadósság csökkentésére tett magyarországi erőfeszítéseket, de nem tartja megalapozottnak a negatívumok erőteljes felemlítését, miszerint a bizottság továbbra is súlyos egyensúlytalanságokat lát a gazdaságban.

Az NGTT ugyanakkor érdemi kérdésnek tartja a bizottságnak azt a javaslatát, amely az adórendszer és különösen az ágazati különadók felülvizsgálatára és a befektetőbarát gazdaságpolitika irányába való elmozdulásra irányul. A tanács bízik abban, hogy már 2013-ban megindul a növekedés, amit alátámasztani látszik a belföldi kereslet várható élénkülése, mivel az alacsony infláció mellett 3 százalék körüli reálbér-emelkedésre lehet számítani. A növekedés visszatérése pedig önmagában javítja az államháztartás helyzetét.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) támogatja, hogy a kormány indokolt esetben további intézkedéseket tegyen a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében és szükségesnek tartja a maastrichti kritériumok felülvizsgálatának kezdeményezését, mert valószínűsíthető, hogy a deficitkorlát felemelése a GDP növekedésében is hasonló többletet eredményezhetne változatlan kamatszintet és inflációs rátát feltételezve.

Az NGTT úgy véli, hogy a 3 százalékos deficitkorlát szigorú betartása, különösen recessziós vagy ahhoz közeli körülmények között és jelentős kamatkiadások mellett sem lehetetlen feladat, azonban egyenértékű azzal, hogy a gazdaságból forrást kell kivonni - emeli ki a tanács az állásfoglalásban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar önkéntest díjazott a diákcserével foglalkozó világszervezet

Először díjazott magyar önkéntest a nemzetközi diákcserékkel foglalkozó világszervezet (AFS), idén… Tovább olvasom