Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 8°C | 22°C Még több cikk.

Nőnek a kintlévőségek, tovább tolódnak a kifizetések

Egymilliárd eurós tőkeinjekciót jelentene a magyar gazdaságnak évente, ha a kormányzati intézmények és cégek idejében rendeznék tartozásaikat - derül ki az Intrum Justicia felméréséből.
Felfalusi Péter, a kintlévőség-kezelő cég vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: egész Európára kiterjedő kutatás szerint a közszféra mellett a fogyasztói és kereskedelmi szektor is egyre többet csúszik a kifizetésekkel, a cégek leírási vesztesége pedig 2 százalékról 2,4 százalékra nőtt.

Átlagosan 17 napról 19 napra emelkedett a fizetési késedelem egész Európában, ami hatalmas növekedés ahhoz képest, hogy az eltérés 1-2 tized szokott lenni - mondta Felfalusi Péter. Ebben a helyzetben a kis- és középvállalkozások csak a saját erőforrásaikra támaszkodhatnak, mert egyre kevésbé tudnak külső likviditáshoz jutni. A kintlévőség-kezelő cég vezérigazgatója elmondta: míg az elmúlt 5-10 évben a növekedésre épültek az üzleti modellek, és ebbe bele volt kalkulálva az alacsony finanszírozás, addig most éppen a folyamatos bevételeken múlik, hogy ki marad életben a piacon. A szakember szerint a szűkülő piacon jobban fel kell mérni az ügyfeleket és csak a megbízható, hitelképes partnereknek lehet értékesíteni. A legnagyobb probléma egyébként Európa-szerte a közszférában van a fizetési késedelemmel, illetve nemfizetéssel, holott éppen a kormányzati szerveknek kellene példát mutatniuk - mondta Felfalusi Péter. Ez azért is érdekes, mert a cégek legelőször éppen a kormányzat felé rendezik tartozásaikat, a második helyen a bankok állnak, míg a munkavállalókat csak a harmadik körben fizetik ki.

A leírási veszteség egy év alatt 2 százalékról 2,4 százalékra emelkedett a felmérés szerint, a kockázati index pedig 150 pontról 154-re változott Európában. A helyzet Magyarországon ennél is rosszabb: a leírási veszteség 2-2,9 százalék körüli, míg a kockázati index 160 és 169 pont körül van, ami sürgős beavatkozásokat követel. Ha például a magyar közigazgatás határidőre rendezné számláit, az 1 milliárd eurós tőkeinjekciót jelentene a gazdaságnak. Felfalusi Péter szerint ezt csak elméletben működik, viszont ha a leírási veszteség 1 százalék alá kerülne, az nagyjából 3 milliárd eurós plusz forrást teremtene. A vezérigazgató szerint ehhez jó törvényhozás és felgyorsított jogi folyamatok kellenek.

A vállalkozásoknak a kialakult helyzetben szigorúbb feltételek szerint kell megválasztaniuk partnereiket, akikkel szemben dupla hitelkeretet kell alkalmazni - mondta Felfalusi Péter. A második keret elérése után minden szállítást meg kell szüntetni és érdemes a szerződésben rögzíteni késedelmi kamatot is. A tartozás rendezését a hazai vállalatok 80 százaléka saját erőből próbálja rendezni, és alig 10 százalék fordul követeléskezelő céghez. A maradék 10 százalék hitel vagy jogi eljárás útján próbálja rendezni a költségvetését. A kintlévőségek beszedésére egyébként a 90. nap után sokkal kevesebb esély van. A vezérigazgató szerint ennyi ideig nem szabad várni, sőt, 120-150 nap után jogi folyamatot kell indítani.

A 25 uniós országra kiterjedő felmérésben egyébként több mint ötezer gazdasági- és vezérigazgató, valamint pénzügyi szakember vett részt. Közülük tízből heten azt mondják, hogy a fizetési kockázatok tovább fognak növekedni. Nyolcvan százalékuk úgy látja, hogy ügyfeleik a pénzügyi nehézségek miatt nem fizet, de sokan szándékosságot is látnak mögötte: vagyis hitelek hiányában a ki nem fizetett pénzből próbálják életbe tartani a céget.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mínusz 6,7 százalék lesz az idei recesszió?

Idén 6,7 százalék lesz a gazdaság visszaesése - legalábbis ez állt a pénzügyminiszter előadásához… Tovább olvasom