Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Nyugdíjrendszer: ígéretekből megint nincs hiány

Még választásai kampány sem kell ahhoz, hogy fellángoljon a vita a legerősebb választói csoport, a nyugdíjasok ügyében. A magyar nyugdíjrendszer ma bő 500 milliárd forintos éves hiányt produkál.
Befagyasztani – ez az a szó, amelyet Orbán Viktor április 30-án a nyugdíjakkal kapcsolatban kiejtett, és amire azóta egy egész kampány épül. A Fidesz elnöke egy zártkörű beszélgetésen, amelynek hangfelvétele azóta sem került nyilvánosságra, állítólag azt mondta, reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat. Ez a magyar nyugdíjasok szemében vörös posztó, amit a Fidesz is, az MSZP is érezhetett, hiszen azóta magyarázza mindkét oldal a maga igazát. Orbán Viktor azt, hogy a reálérték megőrzése akár jobb is lehet a nyugdíjasoknak, mint a jelenlegi helyzet, Gyurcsány Ferenc azt, hogy a svájci indexálással jobban járnak. Azóta szórólapkampány zajlik a nyugdíjasok meggyőzésére. Miközben a legtöbb gazdasági szakember egyetért: a nyugdíjrendszer a mai formájában fenntarthatatlan, és ezt a politikusok is tudják.

A magyar nyugdíjrendszer ma bő 500 milliárd forintos éves hiányt produkál – ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint amenynyi a nyugdíjjárulékokból befolyik. Ez a magyar gazdaság teljesítményének durván a két százaléka, az államháztartásban keletkező hiánynak pedig a fele. És az összeg csak nőni fog; szakértői számítások szerint a következő ötven évben mintegy ötvenezermilliárd forintnyi hiány halmozódhat fel.

Nyugdíjasfórum Budapesten. A politikusok szinte egy emberként szajkózzák, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét. Orbán elszólása most a Fidesz szavahihetőségét gyengíti.
Nyugdíjasfórum Budapesten. A politikusok szinte egy emberként szajkózzák, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét. Orbán elszólása most a Fidesz szavahihetőségét gyengíti.

Ha a döntéshozók nem tesznek semmit, államcsőd és akár évtizedekre elnyúló gazdasági stagnálás lehet az eredmény. A gondok az alapoknál kezdődnek – állítja reformjavaslat- csomagjában az Oriens tanácsadó cég. Ma Magyarországon a fejlett országok közül az egyik legalacsonyabb, 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár. Egyedül Franciaország előz meg minket: a gallok 60 évesen hagyhatják abba a munkát. A magyarokon kívül még a szlovákok mehetnek 62 évesen nyugdíjba, a csehek pedig 63 évesen, az összes többi országban viszont legalább 65 év a korhatár (az élen az Egyesült Államok, Izland és Norvégia áll 67 évvel).

Egyre nagyobb lyuk az államkasszában?

A tények azt mutatják, hogy a nyugdíjrendszerből
származó éves hiány 1,3 százaléka a magyar GDP-nek. Ezt a lyukat évről évre az államkasszából kell betömni. Ma a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségvállalása (azaz az az összeg, amelyet a dolgozók már befizettek, de még nem kapta meg a nyugdíjas) a GDP 184 százaléka. Ez az összeg ráadásul évről évre növekszik, azaz a rendszer előbb-utóbb összeomlik.
Még nagyobb probléma, hogy még az alacsonynak mondható 62 évet sem várjuk meg, a tényleges nyugdíjba vonulás átlaga ma Magyarországon 58,6 év. Az ok a különféle kedvezményekben keresendő, foglalkozási ágak tucatjában lehetőség a korkedvezményes nyugdíjazás, de hasonló eredménnyel jár a liberális rokkantnyugdíjazási gyakorlat is.

Nemzetközi öszszehasonlításban túlzónak minősíthető a magyar nyugdíjas ellátása. Míg hazánkban a férfiak átlagnyugdíja a nemzetgazdasági átlagkereset 77 százalékát teszi ki, a fejlett országokban ez az érték 60 százalék körüli (régiós versenytársainknál 55-60, az angolszász országokban 40 százalék). Ez az ösztönzés szempontjából káros, hiszen egész egyszerűen nem éri meg a munkaerőpiacon maradni, ha a nyugdíjba menetel mindössze 20 százalék körüli jövedelemveszteséget jelent.

Még drámaibb a kép, ha az ellátások belső arányait vizsgáljuk. Ma a legtöbbet a volt hivatásos állományúak (katonák, rendőrök stb.) kapják, átlagnyugdíjuk havi 125 ezer forint. A korkedvezményeseké 98 ezer forint, a rokkantnyugdíjasoké 72 ezer forint, miközben azok, akik a teljes előírt időt kitöltötték munkával, mindössze 70 ezer forintos ellátásban részesülnek. Hasonló a kép, ha csak a korkedvezményes rokkantnyugdíjasokat nézzük, a teljesen munkaképteleneknek havi 61 ezer forint jár, alig 3 ezerrel több, mint a részben munkaképeseknek.

Az idősek többsége inkább baloldali

A nyugdíjas szavazókat leginkább pénzzel, a nyugdíj
értékével lehet megfogni – mondta Kiszelly Zoltán politológus. Értékelése szerint a magyarországi 3,4 millió nyugdíjas közül a 60 év felettiek az aktívabbak, míg a „fiatal" nyugdíjasok, az 50–60 közöttiek inkább bizonytalan szavazók. Azok a nyugdíjasok, akiknek a szocializmus kettétörte a karrierjét, jobboldaliak, ilyen a nyugdíjasok körülbelül egyharmada – mondta a politológus. A nyugdíjasok több mint fele viszont baloldali. Ők azok, akik éppen a szocializmusnak köszönhették, hogy az életük jobb lett, például annak idején lakáshoz jutottak. A választók között túlreprezentáltak a nyugdíjasok, a szavazók 36 százalékát teszik ki. A nyugdíj ezért a politikai populizmus terepe – mondta Gyulai Attila politológus.

A bajok orvoslásához az Oriens szerint egy háromelemű azonnali intézkedéscsomagra van szükség. Javaslatuk szerint 2010-től fokozatosan 65 évre kellene felemelni a nyugdíjkorhatárt. Ezt hat év alatt lehetne végrehajtani úgy, hogy minden második évben egy esztendővel nőne a korhatár. Ez növelné a foglalkoztatást. A második lépés a svájci indexálás eltörlése lenne. Elég, ha a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket, vagyis csak az infláció ütemének megfelelően emelik őket. A harmadik lépés pedig a differenciált nyugdíjemelés lenne; azok, akik aránytalanul sokat kapnak, pár évig nem részesülnének emelésben, cserébe jóval többet kapnának, akik méltánytalanul kis összegű ellátásban részesülnek.

A negyvenéves nyugdíjasok hazája, ahol a szorzó számít, nem a kor

Hogyan fordulhat elő az, hogy egy 43 éves, ereje teljében lévő magyar férfi nyugdíjba vonul, nem is rossz nyugdíjjal, és éli az aranyifjú nyugdíjasok életét? Ha az illető például fegyveres testületnél szolgált, akkor jogosult korkedvezményesen nyugdíjba menni. Aki a szervezetfokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül – áll a nyugdíjtörvényben. A kedvezmény mértéke férfiaknál tíz (nőknél nyolc) év munkaviszony után két év, minden további öt (nőknél négy) év után pedig további egy év.

Korkedvezmény jár a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak is. A fegyveres testületeknél ráadásul szorzórendszer működik. Ha valaki vadászpilóta, akkor például egy év kettőnek számít, így egy vadászpilóta 13 szolgálati év után nyugdíjba vonulhat. Legújabban a szakközépiskolában eltöltött négy évet is szolgálati időnek tekintik. A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere szálka az Európai Bizottság szemében, tavaly meg is intette hazánkat emiatt. A testület szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét.

Molnár Sándor – Vég Márton

Olvasóink írták

34 hozzászólás
12
  • 34. járulékfizető 2008. június 23. 21:42
    „29.
    Ha a te logikádat vesszük alapul, akkor teljesen felesleges adót, TB-t, egyebeket fizetni. Sokkal jobb sumákolni, csalni, aztán ha emiatt alacsony lesz a nyugdíj, akkor majd megemeli az állam az addig becsülettesen fizetők kárára. Szerinted ez így tényleg jó lenne? Mert szerintem pont ez az a hozááláás, ami nem visz előbbre. Ma már mindenki az öngondoskodásról beszél. Hát akkor aki nem gondoskodott magáról, az most élvezze munkája gyümölcsét.”
  • 33. pan.cser 2008. június 23. 20:42
    „Kedves "???!!!" Mindannyian szeretnék kevés munkával sok pénzt keresni, ha megtehetjük keressük a könnyebb oldalt. Nagyon visszmerengni a régmultba sem érdemes, inkább előre tekintsünk. A nyugdíjak tekintetében lépni kell mert ha nincs pénz a családban,zsebpénz sincs a gyereknek. Nem könnyű feledat ez, közben minél kevesebb érdeket kell sérteni. Bízzuk ezt a politikusokra. Ezzel a magam részéről befejezem, minden jót Önnek!”
  • 32. ???!!! 2008. június 23. 15:15
    „Kedves pan.cser,hogyis van ez? Régen laza munkácskát végeztek az emberek,ma meg nem lehet rossz szóval illetni a fiatalokat ha a kemény munkát nem szeretik?Ja ma ugy szeretnének dolgozni kevés munka,sok pénz! A mi korosztályunknak muszály robotolni mert csak így élünk meg! Ha hiszi ha nem az emberek többsége a múlt rendszerben is sokat dolgozott.Nem akarok önnel vitatkozni!
    Dolgoztam a múltrendszerben is meg most is,a számomra nem furcsa a robotmunka, mindig azt dolgoztam.”
  • 31. pan.cser 2008. június 23. 13:22
    „Kedves "???!!!"! Írtam azt is, hogy "akinek nem inge ne vegye magára". Nem velem kell azon vitatkozni, hogy a "cucuban" kapun belüli munkanálküliség volt. Ezt a jelenséget a "Veréb is madár" című filmben is megörökítették. Minek ott dolgozni ahol dolgozik, nem kötelező.Ezért a fiatalokat nem lehet rossz szóval illetni. Amíg a tulajdonos kap embert addig nem emel. Ha nem kap, majd igen. Maga a kapitalizmus nem bonyolult, csak az amihez az állam szabályozási céllal hozzányúl.”
  • 30. ???!!! 2008. június 23. 12:32
    „pan.cser
    Ön tényleg pancser! Bizonyára az Ön szülei csak dolgozgattak a munkahelyükön azért tudja ilyen jól,hogy "hogyan volt"? Ha régen több ember dolgozott egy munkaterületen,az nem lehetett azért mert a technika nem volt olyan fejlett és több embernek kellett mindazt elvégezni amit ma egy számítógépvezérlési pl.marógép végez? Ma még mindig azon vitatkoznak,hogy a rendszerváltáskor üresek voltak az államkasszák. Azóta csaknem eltelt 20év . Ennyi idő alatt már tehettek volna valamit,nem a zsebüket tömögetni!A másik meg, szerintem soka n tennének többet a nyugdíjkasszába,ha a vállalatok nekünk is 200 000-es fizetést adnának. Ahol dolgozom,állandó a munkaerő vándorlás mert a fiatalabb korosztály nem akar ilyen robot munkát végezni.”
  • 29. pan.cser 2008. június 23. 11:20
    „Kedves "járulékfizető"! Azért mert szerintem a nyugdíjkülönbségek növelése nem lehet cél. Az átlag ma is csak 70 ezer. A 200 ezer ft-ost nem sajnálom, a 40 ezer ft-ost viszont igen! A nagy keresetű ne az állami nyugdíjból akarjon luxusban élni. Számtalan MÁS ehetősége van az életszínvonala fenntartására, éljen azokkal!”
  • 28. járulékfizető 2008. június 23. 10:10
    „Miért kellene az alacsonyabb nyugdíjakat nagyobb arányban emelni? Kiknek alacsony a nyíugdíja? Akik nagyon kevés szolgálati idővel rendelkeznek! Kérdés: miért nem dolgoztak többet? Kiknek alacsony még? Akik nagyon kevés járulékot fizettek! Régebben az úgynevezett borravalós szakmák - benzinkutas, pincér stb. - manapság meg a minimásbérre, vagy arra sem bejelentett, feketén dolgozók. Amikor másoktól levonták a járulékot, ők röhögtek a markukba. Hát akkor röhögjenek most is! Micsoda fertelmes disznóság a "magasabb" nyugdíjjal rendelkezőknek kevesebbet emelni. Milyen alapon? Nekik azért magas a nyugdíjuk, mert nagyon sokat levontak a fizetésükből, tehát ők igenis gondoskodtak magukról. Azt, hogy ezt a politikusok el...ták, nem ők tehetnek. Csökkentsék a magas fizetéseket! Ja, hogy azt nem? Miért?
    Csökkentség az indokolatlanul, habra kifizetett segélyeket! Csökkentség a feketén felvett képviselői hozzájárulásokat! Az okos "elemzők" pedig, akik most hatalmas fizetésért a jobbnál-jobb tanácsokat adják, ne felejtsék el, egyszer ők is lesznek nyugdíjasok, már ha megérik.”
  • 27. matriné 2008. június 23. 08:41
    „A nyugdíj olyan mint a kenyér! Az aktív dolgozó vesz három kenyeret.Egyiket kölcsön adja a gyerekeinek a másikat megeszi saját maga a harmadikat pedig a szüleinek adja, vissza mer míg ő nem dolgozott csupán kölcsön kapta! Ennek igy kellene ma is lenni! De a nyugdíjasok kenyerének a belét kirágják a politikusok és cska héja marad a mai nyugdíjasoknak Magyarországon! Miért kell a politikusokra bízni a nyugdíjak elosztását? Talán Ök a leg becsületesebbek?”
  • 26. pan.cser 2008. június 23. 00:00
    „Nyugodj meg, 65 éves korban, esetleg 67 évesen. Kár ezzel dühíteni magadat, az előttünk járóknak fogalmuk sincs a munka mai világáról, de ők döntenek a többiek feje felett. Azt hiszik még mindig, hogy dolgoztak egykor az érdem. Ezt soha nem tudom megszokni, mikor valaki ecseteli a hősies munkáját. Mondhatni azt a laza munkácskát amivel akkor meg lehetett maradni egy üzemben 40 évig. Ma próbálnák meg! Akinek nem inge ne vegye magára!”
  • 25. ???!!! 2008. június 22. 22:08
    „A rendszerváltáskor a nyugdíjkassza üres volt? Ki látta? Hogyan lettek a rendszerváltás óta ennyi milliárdosok? Maguknak készített jogszabályokkal kilopták az állami vagyonokat amiket magánosítottak! A másik,akik itt egyetértenek a nyugdíjkorhatár emeléssel azok nem folyamatos műszakban és gépek mellett robotmunkát végeznek,már ledolgozott 38 év után!Ja és mindig 8 órát,de sokszor többet is! Igen alakitsák átt a nyugdijrendszert,de azért megvizsgálhatnák ,hogy a mi korosztályunk hány évet fog dolgozni,hogy nyugdíjba mehessen!”
  • 24. pan.cser 2008. június 22. 21:46
    „Jó ötletnek látszik, hogy mindenki gondoskodjon magáról ahogy akar, mint 200 évvel ezelőtt, vagy mint ma az USA-ban. Igenám de akkor 30%-nak nem lenne nyugdíja meg biztosítása és újra csak az államnak kellene belenyúlnia a zsebébe. Úgy mint amikor árvizek voltak, akikinek nem volt biztosítása annak az állam segített. Végül is ilyenkor is a trehányak járnak jól. A mostani helyzet is elég ostoba, az állam kényszeríti a polgárait arra, hogy fizetésükből fizessenek kötelezően öregségükre, de a legtöbben megtsznek mindent, hogy ezt elkerüljék, majd amikor elérkezik a nyugdíj ideje akkor követelnek. Nehéz a helyzet, de hajlok arra, hogy mindenki gondoskodjon magáról. A trehányakról meg úgy lehetne gondoskodni, hogy kötelezően egy összeget hónapról-hónapra fizessen a kasszába, ezért viszont mindenki kapjon egy kis összeget, ha nyugdíjas lesz.”
  • 23. s.szekeres 2008. június 22. 21:21
    „Az a rengeteg pártvezető akik a rendszerváltás előtt-alatt elmenekültek nyugdíjaba,sógor-koma-jóbarát alapon,azokat kell felülvizsgálni,nem azokét akik 38-40 évet dolgoztak,és kapnak 70-80 ezer forintot.Söpörjünk már egyszer a saját portánkon.”
  • 22. Lexindex 2008. június 22. 21:06
    „Még SVÁJC SEM ENGEDI MEG MAGÁNAK az úgynevezett "svájci indexálás szerinti" nyugdíjjak fizetését, (emelését)...,
    csak ez olyan baromira jól hangzik a szerencsétlen, tudatlan , agymosott, szavazó hadseregnek tekintett nyugdíjjasainknak...!
    Majd akkor lessz igazság , ha azok szavazatait indexelják , index többlet szavazattal (ezen a többlet értéken persze lehet vitatkozni...), akik adót fizetnek...aki nem fizet adót és szavazati joga van ,...az persze szavazzzon, de egy pl.: vegyük 1 egésznek...aki adózik(a befizetett adója arányában)...legyen 1,002-től mondjuk 1,2-es zavazati joga...(!?)”
  • 21. mattill 2008. június 22. 20:55
    „Az én apukámnak például egész jó a nyugdíja. Kb 80ezer, de ezért egész életen át dolgozott nehéz fizikai munkát, mégis az utóbbi időkben állandóan pellengérre volt állítva, merthogy neki magas, mig szegény kisnyugdíjasok így meg úgy és nekik emeltek eddig is már sokkal többet, nem pedig apukámnak. Pedig ez utóbbiak többségének azért kicsi a nyugdíja, mert nincs elég szolgálati ideje, pláne olyan fizetése nem volt életébven, ami után magas nyugdíj járna. Személyes ismeretségi körömben is van sok nyugdíjas aki a férje téesztagsága után kapott éveket, meg 4 órás munkák után, meg mittudomén épphogy meglett a 10 éve, de persze hisztizni, meg követelni tud, meg olyanokat mondani, hogy ebből nem tud megélni. Pedig a Kádár rendszerben mindenkit bejelentettek, úgyhogy nem hivatkozhat arra mint a mai fiatalok, hogy a munkadójuk nem jelenti be meg ilyenek. Nagy többségük maga tehet róla hogy ilyen kevés a nyugdíja!”
  • 20. Nagypapa 2008. június 22. 19:31
    „A nyugdíjak megállapításának, finanszírozhatóságának kérdésében sok részletet lehet vizsgálni, ahogy ezt a hozzászólók is teszik. Egyet "hallgassanak" meg tőlem is:
    A redszerváltáskor a hatalomra került korosztály a gazdasági életben is megakarta kaparítani a hatalmat. Miután erkölcsi alapja nem volt a kirugásukra, kitaláltak mindenféle nyugdíba vonulási lehetőséget. Pedig az akkor 50-es éveikben járók milyen szívesen dolgoztak volna még. Akkor nem volt sz nyugdíjkorhatár emelésről, sőt inkább csökkentésről. A 3 millió fölötti mai nyugdíjas-létszám részben ennek is köszönhető. Innen visszalépni most már igen nehéz lesz! Sokan lesznek a vesztesek !”
  • 19. pan.cser 2008. június 22. 19:26
    „A lehetőség az ami a határokat megszabja. Az un. igazságosság legfeljebb finomthatja a rendszert de nem lehet meghatározó. Ha dologtalan embereket segélyezünk, mi kivetnivalót lehet abban találni, ha nem hagyjuk éhenhalni az öregeket. A kassza annyi amennyi. Viszont vannak olyanok, aki a közösből túl sokhoz jutnak. Az állami nyugdíjrendszer ezt nem tűrheti. Ha valaki sok nyugdíjat akar, fizessen valamelyik biztosítónál, abból annyit kap amennyi jár neki a befizetések után.”
  • 18. dorevi 2008. június 22. 19:03
    „Kedves Hozzászólók!

    Aki helyesli, hogy diff emelés legyen, az tapasztalja meg a saját bőrén....

    Amikor egy aktív max fizeti a járulékot és utána a cég a többit, akkor nem mondták, hogy fizethet kevesebbet.

    Aki csupán 10 éves munkaviszonnyal rendelkezett és nem 36-tal, az többet kapott.

    Ez ám az igazságosság!!!! Jómagam úgy fordítottam le ezt a lépést, hogy a főpolitikusok felmenőinek ez így volt kedvező.

    Sajnálom, de a törvény ily módon történő "testreszabása" korrupció gyanút sejtet.”
  • 17. pan.cser 2008. június 22. 18:33
    „A túl korai nyugdíjba menetel, a nyugdíjak differencilatlan emelése az mind a szocik műve.OV elkezdett valamit, emlékezzünk csak. A nagyobb nyugdíjakat kevésbé emelte, az alacsonyakat sokkal jobban. Az MSZP gondoskadik róla, hogy a nyugdíjasok közt nőjenek a különbségek. Például, egy 200 ezer ft esetében 1% 2000 ft. addig az átlagnyugdíj 70 ezeré 700 FT. Minden % emelés 1300 Ft-al emeli a hű elvtársak nyugdíját a többiekhez viszonyítva. Ha az illetők 15-20 évig élnek, irreális különbségek keletkeznek. Ezt egyébként a tanulmány is fölrója a mai rendszernek. DG-vel annyiban nem értek egyet, itt nem görgetésről van szó, hanem arról, hogy lassan több lesz a nyugdíjas, mint aki befizet. Nem kell hozzá ismerni a másodfokú egyenletet, hogy kiszámoljuk, hogy ez a pénz nem lehet elég!”
  • 16. DG 2008. június 22. 18:01
    „Az úgynevezett rendszerváltáskor az 1990-ben megválasztott kormány üresen vette át a nyugdíjkasszát, magyarul, ami nyugdíjjárulékot addig befizettek az emberek, az elvtársak elköltötték másra. Ezt az adósságtömeget görgeti maga előtt azóta is a nyugdíjkassza.
    Az is remek megoldás lenne, ha a magasabb nyugdíjakat nem emelnék egy ideig, az alacsonyakat pedig drasztikusan növelnék.. Csak előtte azért meg kellene vizsgálni, miért alacsony vagy magas az illető nyugdíja. Ha azért alacsony, mert kevés a munkában töltött ideje, és azalatt sem fizetett, vagy csak minimális járulékot, akkor most miért a másikéból pótolják ki az övét? Ha pedig azért magas, mert először sokat tanult, utána meg még sokkal többet dolgozott és rengeteg járulékot befizetett, akkor tőle milyen alapon veszik el?
    Minden esetre kíváncsian várom, milyen lesz a leendő nyugdíjreform. Remélem, mire én elérem azt a kort, valami elfogadható formulát csak kiagyalnak jóképességű politikusaink.”
  • 15. api 2008. június 22. 17:54
    „Nyugdíjügyben van tennivaló. Ha tetszik, ha nem. Ez hosszútávra ható kérdés.”
34 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felüljáróba akadt egy teherautó platója az M0-áson

Teljes szélességében le kellett zárni a Péceli utat az épülő M0-ás felüljárónál, mert délelőtt egy… Tovább olvasom