Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

OGY - Orbán: a kampány előtt még dolgozni kellene az országért

A médiatanács új elnökének személyéről, valamint a szociális temetkezés bevezetéséről döntött az Országgyűlés hétfőn.
20:00 - A médiatanács új elnökének személyéről, valamint a szociális temetkezés bevezetéséről döntött az Országgyűlés hétfőn. A határozathozatalok után a képviselők az ötödik alaptörvény-módosítás általános vitájába kezdtek, amely Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár ismertetésével kezdődött. A kormány álláspontja szerint az alkotmány mostani változtatásával nyugvópontra juthatnak az alaptörvénnyel kapcsolatos viták.

A médiatanács elnökévé választották Karas Monikát

Kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé választotta Karas Monikát az Országgyűlés.

A parlament az erről szóló döntést 248 szavazattal, 43 ellenében, 2 tartózkodás mellett hozta meg. Karas Monika megválasztását a kormánypártok támogatták, a Jobbik- és az LMP-frakció nemmel voksolt, a szocialisták nem vettek részt a szavazásban.

Karas Monika ezután letette hivatali esküjét.

Karas Monikát a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök augusztus 19-ei hatállyal nevezte ki az NMHH elnökének. Ezzel automatikusan a médiatanács elnökjelöltje lett.

Lehetővé tették a szociális temetést

A képviselők módosították a temetkezésről szóló törvényt, és ezzel bevezették a szociális temetést.

Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 233 igen szavazattal, 71 ellenében, 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

Szociális temetésnél a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról. A hozzátartozó azt vállalja, hogy ő vagy akit felkér, közreműködik az elhunyt temetésre előkészítésében (mosdatásában, felöltöztetésében), a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. A szociális temetést az elhunyt hozzátartozói kérhetik az önkormányzattól 2014. január 1-jétől.

Répássy: nyugvópontra juthatnak az alaptörvénnyel kapcsolatos viták

A vallási közösségeket, a kampányhirdetéseket, a bírósági ügyáthelyezések kérdését valamint a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének a Magyar Nemzeti Bankra ruházását is tartalmazza az alaptörvény ötödik módosítása, amely által az igazságügyi tárca államtitkára szerint nyugvópontra juthatnak az alaptörvénnyel kapcsolatos viták. A változtatásokról szóló vitát hétfő este kezdte meg a Ház.

Répássy Róbert az expozéjában közölte: az előterjesztő a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, valamint az Alkotmánybíróság egyes állásfoglalásainak figyelembevételével készítette el a módosítás újabb változatát.

Mint mondta, kampányhirdetést a változtatások értelmében már nemcsak a közszolgálati médiumok tehetnek közzé, hanem - ingyenesen - a kereskedelmi csatornák is.

A javaslat a vallási közösségeket érintően elsősorban terminológiai változásokat hajt végre, amely nem érinti a teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározást, csupán a közösségi célok megvalósítására tekintettel az állam és az egyház együttműködését - mondta. Az együttműködés a résztvevő egyházaknak többletjogosítványokat eredményez, amelynek alapját a módosítás teremti meg.

Beszámolt arról is, hogy a változtatás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, és a jövőben az Alkotmánybíróságnak 30 helyett 90 napja lesz arra, hogy határozzon a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban - mondta.

19:35 - Az azonnali kérdések után a parlament hétfői ülése kérdésekkel folytatódott. A tranzakciós illetékről, a kórházi intézményben szerzett fertőzésekről és a zajszennyezésről is kérdezték az államtitkárokat.

MSZP: mentesíti-e a kormány az önkormányzatokat a tranzakciós illeték megfizetése alól?

A szocialista Tóth József, XIII. kerületi polgármester arról kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárát, tervezi-e a kormány, hogy az önkormányzatokat mentesíti a tranzakciós illeték megfizetése alól. Azt mondta, ez most több tízmilliós anyagi hátrányt jelent az általa vezetett fővárosi kerületben. Szerinte ez csökkenthető lenne, ha újra engednék az intézményeknek az alszámla nyitását.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár úgy válaszolt, hogy a költségvetési szerveknél legalább egy pénzforgalmi számlának kell lennie. Az illetékfizetési kötelezettség a pénzforgalmi szolgáltatót terheli, ezért a mentesítés nem merülhet fel, a jogosulatlan áthárítás miatt pedig a felügyelet már több vizsgálatot indított - mondta.

A Jobbik a textilipar jövőjéről kérdezett

Bana Tibor (Jobbik) a textil- és ruhagyártás jövőjéről kérdezte a gazdasági tárca képviselőjét. Felidézte, hogy a napokban egy fehérneműgyártó üzem kőszegi egységéből csaknem kétszáz, soproni gyárából pedig hetvenkét dolgozót küldenek el. A képviselőt azt firtatta, hogy milyen lépéseket tett a kormány a gyár megmentése érdekében.

Cséfalvay Zoltán szerint globális folyamatok következménye a kőszegi cég megszűnése végelszámolással. A dolgozóknak a munkaügyi központ állásbörzét tartott, a kormány pedig különböző programokkal folyamatosan segíti a munkakeresőket.

LMP: hogyan akarnak 120 ezer rokkantat megvizsgálni?

Az LMP-s Szél Bernadett azt vetette fel, hogy 190 ezer rokkant felülvizsgálatát rendelték el, de ennek egyharmadát sikerült eddig kivizsgálni, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál szakemberhiány van, háromszáz millió forintot zároltak a költségvetésében és addig nem kap ellátást az, akinek nincs igazolása.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára válaszában kifejtette: körültekintően kell eljárni, a kapkodás "nem célravezető". Hozzátette, hogy a kormányhivatalok szakigazgatási szervei végzik a vizsgálatokat, nem a hivatal, ezért a zárolás nem érinti a felülvizsgálatokat.

Fidesz: mikor lehet Berettyóújfalun OEP-finanszírozottan CT-vizsgálatokat végezni?

Vitányi István (Fidesz) azt kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárától, hogy a berettyóújfalui kórház korábban beszerzett CT-jével mikor lehet olyan vizsgálatokat végezni, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszíroz.

Szócska Miklós államtitkár elmondása szerint a tomográfot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) segítségével vásárolták, jelenleg folyamatban van a befogadási kérelem elbírálása.

MSZP: hogyan akarja a kormány megállítani a kórházi fertőzésben elhunytak számának emelkedését?

A szocialista Garai István Levente azt kérdezte Szócska Miklós államtitkártól, hogy a kormány hogyan akarja csökkenteni a kórházi fertőzés miatt elhunytak számát. Mint mondta, az egészségügyi intézményekben évente 90 ezer ember kap olyan fertőzést, amely elkerülhető lenne.

Szócska Miklós kiemelte: a Fidesz-kormánynak köszönhető, hogy most vannak ilyen statisztikák, mivel ez a kormány tette kötelezővé az ilyen esetek jelentését. A jövőben biztonsági üzem lesz a kórházakban, és rendszert is terveznek a kötelező jelentéseknek - tette hozzá.

A Jobbik szerint egészségkárosító módon működik a Hungaroring

Bertha Szilvia (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mogyoród melletti Hungaroring megfelelő működési engedélyek nélkül, egészségkárosító módon működik. Közölte, a hatóságok nem követelnek zajvédelmi beruházást, sőt abszurd mértékű zajszintet engedélyeznének. Szerinte az ott lakóknak nem a Forma-1-es futamokkal van bajuk, hanem a különböző gumitesztekkel és gyorsasági futamokkal.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azzal kezdte felszólalását, hogy jelezte: ha rajta múlt volna, akkor meg sem épül a Hungaroring. Hozzátette: az éjszakai korlátozások reggel 6 óra helyett 8 óráig tartanak majd. A nappali időszakban emelik, az esti és éjszakai órákban pedig csökkentik a kibocsátható zaj mennyiségét, de ez még nem végleges terv.

Karácsony Gergely a korrupcióról kérdezte Polt Pétert

A független Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért politikusa Polt Péter legfőbb ügyészt kérdezte arról, hogy miért nem indított az ügyészség eljárást az állami korrupció ellen. Kiemelte a földbérletekkel és a trafikügyekkel kapcsolatos ügyeket.

Polt Péter úgy válaszolt, hogy az ügyészség a korrupciót, mint jog jelenséget tudja csak kezelni, és egyebek mellett csak akkor indíthat nyomozást, ha a bűncselekmény gyanúját keltő konkrét bizonyítékok rendelkezésre állnak. Mint mondta, a földhaszonbérletekkel és trafikokkal kapcsolatban több feljelentés is született, előbbinél törvénysértést nem találtak, utóbbinál pedig folyamatban van a vizsgálat.

Ügyrendi kérdésben kért szót Balczó Zoltán (Jobbik), aki azt kérte, hogy a Házbizottság a következő ülésén foglalkozzon azzal, hogy a Parlamentben elhangozhat-e képviselővel vagy kormánytaggal szembeni esetleges ügynökmúlttal kapcsolatos kijelentés. Korábban frakciótársától, Novák Elődtől az elnöklő Lezsák Sándor elvette a szót, amikor felszólalása során úgy fogalmazott: "az egykori ügynök Martonyi János, Marosvásárhelyi fedőnéven..." Ezután újra megvonták tőle a szót, miközben arról beszélt, hogy a kezében van Martonyi János hitelesített állambiztonsági nyilvántartása.

19:10 - A gyermeket nevelő családok érdekében tervezett intézkedésekről, a Pető intézetről és az ügynöklistákról is érdeklődtek a képviselők a hétfői azonnali kérdések során.

Fidesz: mivel javítják tovább a gyermekes családok helyzetét?

Talabér Márta (Fidesz) azt mondta, számos hír jelent meg az elmúlt hetekben a sajtóban azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány a gyermekes családok helyzetének további javításáért akar meghozni. Hangsúlyozta, hogy a korábbi családbarát intézkedések megtették a hatásukat, mert 2010 második félétől emelkedett a gyermekvállalási kedv. Hozzátette: a gazdasági válság újabb hullámának hatására az utóbbi hónapokban viszont megtorpanás következett be a kedvező demográfiai trendekben, ezért újabb lépésekre van szükség.

A korábbi kormányok intézkedéseit bíráló Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára azt mondta, a következő lépésben a családi adókedvezményt akarják kibővíteni az alacsonyabb jövedelműek számára, illetve be akarják vezetni az úgynevezett gyed extrát.

MSZP: megmentik-e a Pető intézetet?

Pál Béla (MSZP) azt tudakolta, hogy a kormány megmenti-e a mozgássérült gyermekkel foglalkozó, világhírű Pető intézetet. Hangsúlyozta, hogy az intézményre szabott normatívát kellene kialakítani.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár felolvasta a Pető intézet egy nyilatkozatát, amelyben az intézmény elfogadhatatlannak nevezte mindazokat a médianyilatkozatokat, amelyek a nevével összefüggésben különböző politikai szereplőktől napvilágot láttak. Egyúttal elhatárolódtak azoktól, és tiltakoztak az ellen, hogy a Pető intézet nehéz helyzetéből bárki politikai tőkét kovácsoljon.

A Pető intézet anyagi helyzete 2005-től fordult válságosra, az akkori fenntartó intézkedéseivel a szakadék szélére sodorta az intézményt - idézte tovább a közleményt, amely arról is szól, hogy folytatják megkezdett egyeztetéseket a szakhatóságokkal, valamint bíznak a kormányzat támogató együttműködésében.

A Pető intézet két részből áll, a köznevelési intézménynek eddig 105,8 millió, míg a felsőoktatási intézménynek 317,61 millió forint támogatást adtak - mondta, hozzátéve, céljuk az intézet megmentése.

Az ügynöklistákról kérdezett a Jobbik

Novák Előd (Jobbik) az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállításának késéséről kérdezte a miniszterelnököt. A politikustól felszólalása során kétszer is megvonták a szót, mert ügynökmúlttal vádolta Martonyi János külügyminisztert.

Orbán Viktor válaszként azt mondta, a képviselő helyesen állapította meg, hogy időveszteséget szenvednek el a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásával. Ennek oka, hogy a bizottságra vonatkozó passzusok szerepeltek az alaptörvény átmeneti rendelkezés című részében, de az Alkotmánybíróság azt hatályon kívül helyezte. Ezt követően alaptörvény-módosítást kellett végrehajtani, és a teljes passzus bekerült az alaptörvény törzsszövegébe. A bizottságra vonatkozó előterjesztéseket a kormány első olvasatban már tárgyalta, és a téma a Ház elé fog kerülni - közölte.

A konkrét ügyre válaszolva azt mondta, hogy Martonyi Jánost már mások is hírbe hozták. Közölte, korábban egy hetilap is megfogalmazta a vádakat, ezt követően pedig Martonyi János pert indított, amelyben számára kedvező ítélet született. Kijelentette, hogy külügyminisztere mellett mind politikailag, mind emberileg kiáll.

KDNP: mit tesz a kormány azért, hogy ne valósuljon meg a verespataki beruházás?

Pálffy István (KDNP) arról kérdezte a kormányt, mit kíván tenni, hogy ne valósuljon meg a magyarországi vizeket is veszélyeztető verespataki aranybánya-beruházás. Szerinte ez a projekt sokkal veszélyesebb lenne annál, mint amilyen a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó bánya volt.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában ismertette Victor Ponta román miniszterelnök hétfői bejelentését, amely szerint a román parlament el fogja utasítani az erdélyi Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybányaprojektet, és a román állam valószínűleg kártérítést kell fizessen a beruházónak.

LMP: marad-e a kormánypropaganda a foglalkoztatási adatokról?

Az LMP-s Szél Bernadett szerint "vehemens kormánypropaganda" zajlik a foglalkoztatási adatokról, holott a kormány által ígért egymillió új munkahelynek a közelébe sem került Magyarország. Ezt nem merik beismerni, ezért képtelenséget képtelenségre halmoznak - fogalmazott, hozzátéve, hogy 2011 óta csökken az alkalmazásban állók száma, az új munkahelyek többsége pedig kifejezetten támogatott állás, közmunka.

Válaszában Tállai András önkormányzati államtitkár arra kérte Szél Bernadettet, olvassa alaposabban a Központi Statisztikai Hivatal adatait, mert azokból kiderül, hogy nő a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség pedig csökken.

A Fidesz a családi adókedvezmény kiterjesztéséről érdeklődött

Révész Máriusz (Fidesz) arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogyan kívánja segíteni a kiskeresetű családok mindennapjait.

Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára emlékeztetett a Fidesz-KDNP visegrádi frakcióülésére, ahol eldöntötték a családi adókedvezmény kiterjesztését. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is igénybe vehessék az adókedvezményt - ismertette, hozzátéve, hogy ezzel a kiskeresetű családoknak több ezer forinttal nőhet a havi keresete.

18:40 - A pénztárgépek cseréjéről, a rendőrautók szervizeléséről és a közigazgatás átalakításáról is szó volt az interpellációk között az Országgyűlés hétfői ülésén. Az azonnali kérdések órájában a miniszterelnököt is megszólították a képviselők.

Interpellációk: MSZP: folytatódik a "pénztárgép-káosz"

Tóth Csaba (MSZP) az online pénztárgépekkel kapcsolatban kérdezte a kormányt. Az átállás határideje ugyanis egy hete - augusztus végén - lejárt. Ez szerepel egy miniszteri rendeletben, még ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezzel ellentétes tartalmú közleményt adott is ki. Az MSZP szerint ez a "jogi gubanc" a pénztárgéppel rendelkező vállalkozások 70 százalékát érinti.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában kijelentette: bár augusztusig kellett volna az úgynevezett kiskasszás pénztárgépeket lecserélni, de türelmi időt kaptak a kereskedők. Így azokat a kereskedőket, akiknek van érvényes és visszaigazolt pénztárgép-megrendelésük, nem érheti hátrány. Ennek jogszabályi előkészítését a tárca most készíti el - tette hozzá.

A képviselő nem fogadta el az államtitkári választ, de az Országgyűlés 204 igen, 75 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett megtette.

Jobbik: miért kell egymilliárdért szervizelni az új rendőrautókat?

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a közbeszerzési értesítő szerint milliárdos pályázatot írt ki a tavaly vásárolt gépjárműveinek garanciális karbantartásához. Ismertette: mivel a kiírás 2432 járművet érint, így több mint bruttó 500 ezer forintot szán az ORFK egy autó karbantartására. A Jobbik szerint aránytalan az egy évnél fiatalabb járművek garanciális javítására ez az összeg.

Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta: eddig lízingelték a rendőrségi járműveket, de a jelenlegi megoldás olcsóbb. Ismertetése szerint ha háromévente lecserélik az autókat, akkor ötmilliárd forintot spórolnak a lízingeléshez képest. Kiemelte azt is, hogy a járművek értékének megőrzése érdekében szükséges a garanciális javítások szakszerű elvégzése.

Staudt Gábor nem fogadta el az államtitkár válaszát, de a képviselők 202 igen, 56 nem szavazattal és 1 tartózkodással megtették.

A KDNP a közigazgatási reformról

Tarnai Richárd (KDNP) a közigazgatási reformokról kérdezett. Ismertette: a szakminisztérium 2010-hez képest 18 milliárd forinttal kevesebb pénzből látja el az egyébként kibővült feladatköreit, valamint a tárca kormánytisztviselőinek kétharmada mára 40 év alatti. A 2010-es hat háttérintézmény helyett jelenleg csak egy működik, valamint a megyei, járási és kerületi kormányhivatalokon keresztül megújult az ügyintézés is. A kormánypárti képviselő azt kérdezte a kormánytól, hogy tervez-e további lépéseket ezen a területen.

Rétvári Bence, a közigazgatási minisztérium államtitkára kijelentette: az eddigi átalakításokkal ötmillió ügy került át az önkormányzatoktól a közigazgatáshoz, ráadásul "fennakadás nélkül". Kiemelte: a területi államigazgatási szervek száma 292-ről 93-ra csökkent az egyszerűbb közigazgatás és a hatékonyság jegyében. Ismertette: mindezen átalakítások célja, hogy a kormányablakokban most már több mint 150, de hamarosan több mint 2500 ügyet tudnak intézni az állampolgárok.

Tarnai Richárd elfogadta az államtitkári választ.

MSZP: mi lesz a Pápai Húskombinát felszámolása után?

Az azonnali kérdésekre áttérve Gőgös Zoltán (MSZP) arra várt választ: a szociális katasztrófa elkerülése érdekében hogyan kívánja elkerülni a kormányzat a Pápai Húskombinát bezárását?

A gyár jövőjéről szólva Orbán Viktor közölte: a kormány szándéka az üzem életben tartása, de mint mondta, ez nem könnyű, mert "letartóztatások, házkutatások, rossz, gyanús ügyek vannak itt", nem biztos, hogy a fejlesztési banktól felvett hitellel el tud számolni a vállalat - tette hozzá.

Jobbik: a legfontosabb a magyarság dominanciájának megőrzése a Kárpát-medencében

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a legfontosabb nemzetstratégiai célnak azt nevezte, hogy megmaradjon a magyarság dominanciája a Kárpát-medencében, erre várt megoldást a kormánytól.

Orbán Viktor válaszában azt mondta: "a magyar egy veszélyeztetett fajta, és ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor a veszély valóságos tragédiává is válhat".

LMP: romlott az ország versenyképessége

Vágó Gábor (LMP) a versenyképességi rangsorral kapcsolatos statisztikára hívta fel a figyelmet, amely szerint a 66. helyre süllyedt az ország a két évvel ezelőtti 48.-ról.

Orbán Viktor válaszában a többi közt arról beszélt, hogy míg 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót Magyarországon, most majdnem négymilliónyian.

16:45 - Az uniós programok finanszírozásáról, az állami földek bérbeadásáról, az iskolarendszerről és a rezsicsökkentésről is szó volt a parlamentben a hétfői interpellációk alatt.

December 9-ig tartanak az ülésszak rendes ülései

A házbizottság múlt heti ülésén a frakciók képviselői egyetértettek a parlament őszi ülésszakának munkarendjével, így az ülésszak rendes ülései várhatóan december 9-ig tartanak - jelentette be Szűcs Lajos jegyző.

MSZP: 13 uniós programot állítottak le a nyáron

Nemény András (MSZP) arról beszélt, hogy a miniszterelnök közpénzen juttatott el minden magyar állampolgárnak egy levelet, amelyben arról ír, hogy az Európai Unió kénytelen volt megszüntetni a Magyarországgal szemben zajló túlzottdeficit-eljárást és ezután minden, az országnak járó forráshoz hozzájuthatunk. A politikus azt mondta, arról viszont elfelejtett tájékoztatást adni a kormányfő, hogy a 2013-ban futó 15 uniós programból 13-at "különböző szabálytalanságok, csalások, korrupciós ügyek miatt" még a nyáron leállított az EU. Hozzátette, hogy ezek nagy része már megvalósult beruházás, de a vállalkozók még nem kapták meg a pénzüket.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter válaszként közölte, fel szeretné hívni a képviselő figyelmét néhány szakmai jellegű tévedésre. Az operatív programok brüsszeli finanszírozását nem korrupció vagy csalás, hanem adminisztratív nézeteltérések miatt állították le - jelentette ki. Az EU egészében nagyjából 400-450 ilyen program fut és ezek közül 200-250 állandóan érintett valamilyen típusú felfüggesztéssel - tette hozzá. A kormány már több mint fél éve megtette a szükséges lépéseket, annak ellenére, hogy jogtalannak tartja Brüsszel észrevételeit - hangsúlyozta.

Tévedésnek nevezte, hogy a vállalkozók nem juthatnának hozzá a díjazásukhoz a felfüggesztés miatt.

A választ a képviselő nem fogadta el, ezt a parlament tette meg helyette 204 igennel 71 nem és egy tartózkodás ellenében.

Jobbik: harmincezer hektár földet adtak bérbe pályáztatás nélkül

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, nem lehet tudni, hogy kikhez került az a harmincezer hektár állami föld, amit pályáztatás nélkül adtak bérbe. Szavai szerint az nem normális gyakorlat, ha az állampolgárok nem tudhatják meg, hogy az állam kikkel művelteti a "saját földjeiket".

Budai Gyula a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt felelte, hogy a Jobbik a kommunikációja során a magyar föld védelméről beszél, de közben semmit nem tesz érte. Véleménye szerint Magyar Zoltán elfelejtkezik arról, hogy vannak olyan állami földterületek, amelyeket azért nem lehet hosszú távra pályáztatni, mert annak nem jogtiszta a helyzete. Ilyen eset lehet, ha az előző bérlőnek elszámolási vitája van a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel - említette példaként. A területeket viszont meg kell művelni, ezért azokat egy évre megbízási szerződéssel adják oda hasznosításra - szögezte le.

A választ Magyar Zoltán nem fogadta el, de a parlament megtette ezt 201 igennel 56 nem és két tartózkodás ellenében.

LMP: a kötelező napközit sikerült bevezetni

Osztolykán Ágnes (LMP) azt mondta, hogy a kormány az egész napos iskola bevezetését ígérte, de csak a kötelező napközit sikerült bevezetni. Az egész napos iskola rugalmasan töltené ki a gyerekek idejét, amit az LMP is támogatna - mondta. A magyar iskolarendszer az otthonról hozott hátrányokat ugyanis csak felerősíti - hangsúlyozta. Szavai szerint a "kormány legnagyobb bűnei közé tartozik", hogy a tankötelezettségi korhatár leszállításával, a szakképzési idő lecsökkentésével, a "szegregáló" Híd-programok bevezetésével csak fokozzák a hátrányokat - mondta.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár visszautasította a képviselő "kormány bűneiről" szóló állításait. Arra is kitért, hogy fontolgatták az egész napos iskola bevezetését, de miután látták, hogy ahhoz nem adottak a feltételek, így az a törvényben csak lehetőségként maradt bent. Az iskolákban nem kötelező ottmaradni, a szülők kikérhetik gyermekeiket - jelentette ki.

A választ a Ház fogadta el 229 igennel 46 nem és négy tartózkodás ellenében.

Fidesz: sikeres volt-e a rezsicsökkentés?

Németh Szilárd (Fidesz) azt mondta, a kormány példanélküli intézkedéssorozatot kezdett tavaly ősszel, amikor nekilátott a magas rezsiárakkal kapcsolatos problémák feltérképezéséhez és a csökkentés előkészítéséhez. Hangsúlyozta, hogy a gáz, a villany és a távfűtés rezsije után csökkentették a víz, a kéményseprés, a csatorna, a szippantott szennyvíz, a szemétszállítás szolgáltatási díját és a pb-gázpalackok árát is. A politikus arra volt kíváncsi, hogyan értékeli a kormány az eddigi intézkedéseket.

Fónagy János válaszként azt felelte, korábban a kormányok minden évet azzal kezdtek, hogy mit és miért kell emelni. Hozzátette: éppen ezért az eddig végrehajtott kettő és a végrehajtani tervezett harmadik rezsicsökkentés kapcsán látni kell, hogy a kabinet egy sok évtizedes gyakorlattal szakított.

A nemzeti fejlesztési tárca államtitkára hozzátette: a gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy egy budapesti családi házban élő család évente mintegy százezer, egy egyedülálló nyugdíjas közel negyvenezer forintot, a panelben élő budapesti családok többsége pedig mintegy hatvanezer forintot tud megtakarítani. Vidéken egy kertes házban élő család 70 ezer, egy egyedülálló nyugdíjas 40 ezer forintot képes más fontos célokra fordítani minden évben. Ezek az összegek összességükben meghaladják a 4-500 milliárd forintot.

A képviselő a választ elfogadta.

15:50 - A kormány által kötött stratégiai megállapodásokról, az 500 ezredik kettős állampolgársági igény benyújtásáról szóltak a kormánypárti felszólalások hétfőn, napirend előtt, míg az ellenzéki felszólalók az elvándorlás miatt, valamint a gazdaságpolitikájáért bírálták a kormányt.

Fidesz: a stratégiai partnercégek munkahelyeket teremtenek

A kormány harmincadik stratégiai partnerségi megállapodását kötötte nemrégiben - emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár, aki hangsúlyozta: a partnervállalatok számos kis- és közepes magyar vállalkozásnak biztosítanak beszállítói lehetőséget.

Az államtitkár sikeresnek értékelte a programot, hangsúlyozva: a cégek 3700 új munkahely létrehozását eredményező fejlesztést jelentettek be.

Emlékeztetett a kormány három évvel ezelőtti célkitűzésére, amely szerint Európa termelési központjává kívánja tenni az országot. Az államtitkár hosszasan sorolta azokat a makrogazdasági adatokat, amelyeket a partnervállalatok eredményeztek, például azt, hogy tavaly 3 milliárd 191 millió eurónyi tőke érkezett az országba általuk. Hozzátette: idén is növekedett a külföldi befektetések mennyisége, és emelkedett a beruházások volumene.

KDNP: augusztus végén beérkezett az 500 ezredik állampolgársági kérelem

Augusztus végén benyújtották az 500 ezredik állampolgársági kérelmet - ismertette Semjén Zsolt (KDNP), aki arról is beszámolt, hogy hétfőig 503 ezre 250-en nyújtottak be kérvényt. Hozzátette: már több mint 430 ezren tették le az állampolgársági esküt, a legtöbben Erdélyből és a Vajdaságból, de a diaszpórából is egyre többen jelentkeznek.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy a megnövekedett feladatot az államigazgatás képes kezelni, "összecsiszolódott az intézményrendszer a nemzetpolitika tekintetében" - fogalmazott, hozzátéve: mindehhez fontos volt a radikális bürokrácia-csökkentés.

A politikus dezinformációnak nevezte, hogy ősi dákok tömegével vennék fel a magyar állampolgárságot, és arra kérte a magyar sajtót, ne vegyen át ilyen híreket.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára az adatok hallatán nemzetellenes véteknek nevezte, amit a szocialisták tettek a kettős állampolgárság ügyében. Szerinte nem lehet megtagadni a magyar állampolgárságot azoktól, akik rajtuk kívül álló okok miatt, a határok elmozdítása által veszítették el azt.

Úgy vélte: a kettős állampolgárság kiteljesedik az által, hogy a választásokon való részvétel által a határokon túl élő magyarok beleszólást nyernek a nemzet ügyeibe.

A Jobbik a kormány gazdaságpolitikáját bírálta

Balczó Zoltán (Jobbik) a miniszterelnök által az IMF-hitel visszafizetésével kapcsolatban elmondottakat bírálta. Szerinte a forrásokat nem a magyarok termelték meg, a visszafizetéshez államkötvény kibocsátására, vagyis hitelfelvételre volt szükség - jelentette ki.

Azt mondta: a magyar gazdaság nem teljesít jól, a kormány pedig az IMF elvárásait teljesítette. A kormányzás legszomorúbb következményének nevezte, hogy a munkahelyteremtésre vonatkozó vállalás nem teljesült. Azt javasolta, hogy a hazai vállalatokkal is kössön megállapodást a kormány.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára emlékeztetett arra, hogy a korábbi szocialista kormány hívott le 8,8 milliárd eurónyi hitelt az IMF-től, míg azt ez a kormány fizette vissza 2012 februárjától idén nyárig.

Az IMF-hitel kamatszintje és a piaci finanszírozás kamatszintjéről szólva azt mondta: a kettő nem vethető össze, a normális eset ugyanis az, amikor egy ország a piacról képes finanszírozni magát. Ezzel szemben rendkívüli eset az, amikor erre képtelen egy ország, ekkor kap hitelsegélyt az IMF-től.

A reformok szükségességéről szólva azt mondta: Magyarországon a kormány, a parlament vezette a reformokat, az ország jól felfogott érdekében.

LMP: élhető országot kell teremteni, hogy megelőzzük az elvándorlást

Schiffer András (LMP) azt kifogásolta, hogy 335 ezer ember dolgozik külföldön. Mindössze 90 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba - fogalmazott meg egy újabb bírálatot.

Úgy vélte: az emberek a kilátástalanság miatt hagyják el az országot. Ennek megállítása érdekében elsőrendű célnak nevezte a természeti erőforrások megőrzését, és azt, hogy a magyar politika kiszabaduljon az oligarchák fogságából.

Cséfalvay Zoltán államtitkár a 335 ezres számot pontatlannak tartotta, amely egy 9 ezres ember megkérdezésén alapul. Hozzátette: nincs pontos adat arról, hányan dolgoznak külföldön.

Azt mondta, időszakos következményei is vannak annak, hogy egyes európai országok megnyitották kapuikat a munkavállalók elől. Szerinte a kormány gazdaságpolitikája, a többi közt az egykulcsos adórendszer segíti a családalapítást, és elmondta azt is: a kormány több milliárd forintos programmal támogatja a fiatalok vállalkozóvá válását.

MSZP: nem teljesülnek a gazdaságpolitikai célok

Józsa István (MSZP) szerint amit a miniszterelnök előadott, a mögött nincs valós gazdasági teljesítmény.

Szerinte az Orbán-kormány egyetlen gazdaságpolitikai célja sem fog teljesülni, sem a 4-5 százalékos gazdasági növekedés, sem a szegények adójának mérséklése.

Közölte: az elmúlt három évben háromezer milliárd forintnyi megszorítást vezettek be, ráadásul a családok kétharmada még a rezsicsökkentéssel együtt is kevesebb pénzből gazdálkodik, mint 2010-ben.

Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta: jelenleg reálbér-növekedés van az országban, a foglalkoztatás pedig hónapról hónapra emelkedik, jelentős része a versenyszférában.

Úgy vélte: az út, amin az ország elindult, az ország fokozatos felzárkózásához vezet. Ehhez pénzügyi stabilitás, rugalmas szabályozás és gazdasági nyitottság kell.

15:10 - A kormányfő viszonválaszában azt kérte a szocialistáktól, hogy ne oktassák ki őket erkölcsi kérdésekben. Orbán Viktor az államfő előző napi nyilatkozatát "megfogadva" arra hívta fel a figyelmet, hogy várjanak még egy kicsit a kampánnyal, előtte még dolgozni kellene egy az ország javára.

Orbán: a kampány előtt még dolgozni kellene az országért

A kormányfő viszonválaszában kiemelte: úgy látja, ő mondhat akármit, a dolgok már eldőltek. Szerinte az ellenzék nem hagyja magát zavartatni sem a tények, sem a kormánypárti képviselők mondanivalójától, "sem a magyar emberek munkája által, és kigondolták, hogy mit fognak a következő néhány hónapban, a választásokig ráönteni erre az országra".

Orbán Viktor arra kérte a szocialistákat, ne oktassák ki őket erkölcsi kérdésekben. Minden tanácsot örömmel fogadnak, minden jó szándékú megjegyzésre vevők, de emlékeztetett, hogy ők kormányoztak 8 éven keresztül. Az MSZP frakcióvezetője tagja volt államtitkárként a Gyurcsány-kormánynak - közölte. A miniszterelnök idézte Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét is, majd feltette a kérdést: Ön akar ezek után kioktatni bennünket? Szavait a kormánypárti padsorokból hosszú taps kísérte.

A kormányfő kiemelte: sajnálja, hogy nem méltányolják azt a három éve folytatott erőfeszítést, amely egyszerre próbálja elérni, a magyar emberek szembesüljenek a valós és nagyon nehéz helyzettel, de ugyanakkor életben tartva reményt, "hogy érdemes dolgozni, mert a mai helyzetből ki fogunk jutni". Nem csoda, vagy hitelek révén, hanem a saját erőfeszítésükből - tette hozzá. Amit Önök csinálnak, azzal nem "nekünk" ártanak, hanem az embereket akarják lebeszélni arról, van értelme annak amit csinálnak - mondta A saját hazájuk ellen beszélnek, nem a kormánnyal szemben - fogalmazott a szocialistákhoz fordulva.

Orbán Viktor szerint ezen oldalon senki nem beszélt az elmúlt három éven "ferencjóskás hangütésben", senki nem mondta, hogy minden nagyon szép és jó. Ezzel szemben elmondták, mit műveltek az országgal a szocialisták, hol áll a magyar nemzet, és milyenek az esélyeik. Most is azt mondja, messze még, hogy azt mondhassák, meg vannak elégedve hazánk közállapotával. De azt elvárja még az ellenzéktől is - folytatta a kormányfő -, hogy ne becsüljék le a magyar emberek munkáját. Ami ebben a három évben történt és jó, azt mind a dolgozó magyar embereknek köszönhetik - mutatott rá.

Kitért még arra, hogy a rezsitámogatás ügyében félreértés van, a kormánypártok nem szavaztak meg semmilyen támogatást, ők az árat csökkentik.

"Én értem, hogy Önök egy kommunista világban nőttek fel, és úgy tudnak gondolkodni (...), és az is világos, hogy mindenki csak azzal a kalappal tud köszönni, ami van neki" - mondta, hozzátéve: ezért csak az jut az eszükbe, hogy kinek lehetne támogatást adni.

Ugyanakkor a kormánypártok szerint egy modern nemzetben vannak jobb módúak, van középosztály és vannak szegények, és őket nem kijátszani kell egymással szemben, hanem nemzeti érdekegyeztető és nemzetegyesítő politikát kell folytatni - fejtette ki Orbán Viktor, aki hozzátette: látja, hogy a szocialistáknak fáj az, ha egy jómódú magyar ember zsebében marad a pénz, ahelyett, hogy a pénz egy német multihoz menne.

A Jobbik felvetéseiről, hogy miért nem hamarabb csökkent a rezsi, azt mondta: az elmúlt három évben végigkövethették azt a hatalmas erőfeszítést, amit a magyar emberek és kormány tettek, hogy egy működésképtelen, szakadék szélén lévő országból egy erős, saját érdekeiért kiállni képes országot faragjanak.

Azért az erőért megdolgoztak, hogy hogy ma a világ legnagyobb cégeivel és a mögötte álló politikai erőkkel, beleértve a brüsszelieket is fel tudjon állni Magyarország, és azt tudja mondani, csökkentjük a rezsit. Gyenge országok ilyet nem tudnak mondani, és ma már Magyarország elég erős, hogy ezt is megvívhassa - fejtette ki.

Orbán Viktor felidézte az elmúlt évek intézkedéseit és azt kérte, ne rugaszkodjanak el végletesen a valóságtól.

A miniszterelnök végül - összhangban az államfői nyilatkozattal - arra hívta fel a figyelmet, hazánk érdekében várjanak egy kicsit a kampánnyal, előtte "még dolgoznunk kellene az ország javára".


14:42 - A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a társadalmi igazságosság szempontját hangsúlyozta reagálásában, míg a Jobbik elnöke azt firtatta, miért csak a ciklus végén oldják meg a rezsikérdést. Rogán Antal azt mondta: nem kell lebecsülni a rezsicsökkentést, hiszen az minimum 10 ezer forint megtakarítást jelent egy átlagos családnak.

KDNP: még az ősszel tárgyalja a Ház a családi csődvédelmet

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az MSZP felszólalója által elmondottakat úgy fogalmazta át: „Igaz, hogy mi okoztuk a problémát, de most keveselljük a megoldásokat".

Hangsúlyozta a társadalmi igazságosság szempontját, a terhek arányos elosztását. Szerinte, akik az extraprofitot zsebre teszik, kevesebb terhet vállaltak át, ezt pedig helyre kell tenni.

A devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban hangsúlyozta: mindezt a családok megerősítésével lehet megtenni, ezért szorgalmazta az adókedvezmények kiterjesztését, valamint a családi csődvédelem bevezetését, amelyhez az egyes tárcák közreműködését kérte. Mint mondta, azt szeretné, ha még ősszel tárgyalna erről a parlament.

Nagy teljesítménynek nevezte a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülést, valamint az IMF-hitel idő előtti visszafizetését, és ezek eredményének tartotta a gazdasági növekedés elindulásának lehetőségét valamint a béremeléseket.

Jobbik: miért csak a ciklus végén oldják meg a rezsikérdést?

Vona Gábor (Jobbik) azt mondta: furcsának tartotta, hogy az MSZP felszólalója oktat ki a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban, de a miniszterelnök által elmondottakat is melldöngetésnek, és nem reális helyzetértékelésnek tartotta. Rezsibűnözőknek nevezte a szocialistákat, akik regnálása alatt jelentősen emelkedtek a rezsiköltségek, ugyanakkor arra bátorította a kormányt: folytassa a csökkentést, mert a jelenlegi még szerinte nem elégséges. Javasolta azt is, hogy a tűzifával fűtők problémájával, valamint az élelmiszerek árának csökkentésével is foglalkozzanak.

A legfontosabbnak kérdésnek tartotta ugyanakkor azt: ha a kormány tudta, hogy igazságtalan tételek vannak a rezsiszámlákban, akkor miért csak a ciklus utolsó évében kínáltak erre megoldást. Szerinte ezzel tudatosan megkárosították a magyar családokat, és azt vetette fel: jár-e a családoknak kártérítés.

Időhúzásnak nevezte azt az „ultimátumot", amelyet novemberig adott a kormányoldal a bankoknak. Közölte: a hitelek felvételekor a bankok a kockázatokat nem ismertették a devizahiteles ügyfelekkel, és még a csalás gyanúját is felvetette. Szerinte rákényszerítették az emberekre ezt a hibás terméket, a nemzeti bank a magas forintkamatok által, az MSZP pedig a devizahitel-lehetőségekkel.

Fidesz: nem kell lebecsülni a rezsicsökkentést

Rogán Antal (Fidesz) azt mondta: nincsenek könnyű helyzetben „a szocialista, bajnaista és gyurcsányista képviselők", hiszen egyszerre kell kommunikálniuk hogy ellenzik a rezsicsökkentést, valamint azt, hogy maguk is rezsit akartak csökkenteni. Hangsúlyozta: nyolc évük alatt tizenötször emelkedtek a rezsidíjak és megtöbbszöröződtek az árak.

Szerinte a nyolc év során a baloldali kormányok világosan megmutatták, hogy amikor választani kellett, kinek a pártján álltak: a bankokén, a multik oldalán – jelentette ki.

Az alacsony jövedelműek megsegítésével kapcsolatban azt mondta: a szocialista kormányok a minimálbért bő 23 ezer forinttal emelték nyolc év alatt, míg a jelenlegi az eddigi három éve alatt már magasabb összegben emelte azt.

Úgy fogalmazott: nem kell lebecsülni a rezsicsökkentést, hiszen az minimum 10 ezer forint megtakarítást jelent egy átlagcsaládnak. Tranzakciós illetékből az fizet ennyit – fűzte hozzá - , aki több millió forintot mozgat havonta, ez nem az átlag család – fogalmazott. Hozzátette: lehetővé kívánják tenni, hogy havonta kétszer ingyenesen lehessen pénzt felvenni a bankautomatákból.

14:33 - Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólalásával vette kezdetét hétfőn a parlament őszi ülésszaka. A kormányfő beszédében egyebek mellett azt mondta, hogy a devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít. Az LMP a miniszterelnöki felszólalásra úgy reagált, Magyarország nem teljesít jobban, az MSZP szerint pedig a kormány nem kormányoz, hanem kampányol.

Megalakult az LMP parlamenti frakciója

Újjáalakult a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciója. Ezt Kövér László házelnök közölte az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén. A képviselőcsoportot Schiffer András vezeti, helyettese Mile Lajos.

Gyurcsány Ferenc videót adott Orbán Viktornak

A miniszterelnök napirend előtti felszólalását megelőzően Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke egy Felcsúton forgatott videót adott át Orbán Viktornak. Gyurcsány Ferenc azt ígérte, a felvételt hétfő délután hozzák nyilvánosságra az interneten.

Orbán: a rezsicsökkentés és a devizahitelesek támogatása nemzeti ügy
A devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít Orbán Viktor.

"Állunk a viták elébe, és küzdünk az igazunkért" - jelentette ki a miniszterelnök napirend előtt.

A bankoknak és a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatoknak hozzá kell szokniuk az új helyzethez: "eddig ők voltak erősebbek, és eddig a szocialista kormányok meghajoltak az erejük előtt. Most viszont mi vagyunk erősebbek, és nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk" - fejtette ki a kormányfő.

Nyomatékosította, hogy senki sem fog még egyszer extraprofitot szerezni a magyar emberek kárára Magyarországon.

Magyarország független, szuverén ország, a gyarmatosítás kora lejárt - mondta Orbán Viktor, aki nemzeti ügynek nevezte a rezsicsökkentést, a devizahitel-rendszer felszámolását, valamint a családok és az otthonok megmentését.

A miniszterelnök felszólalásában közölte azt is, hogy a kormány 2 százalékos növekedéssel számol 2014-re.

Az őszi feladatok mellett szólt az elmúlt hónapok eredményeiről is, hangsúlyozva, hogy már megtörtént a növekedési fordulat.

LMP: Magyarország nem teljesít jobban

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője felszólalásában leszögezte: Orbán Viktor állításával szemben Magyarország nem teljesít jobban, mindössze kevesek - a kormányoldal oligarchái - járnak jobban, de az ország nem gyarapodik.

Elismerte: fontos nemzetpolitikai cél az ország függőségének oldása, azonban amíg 2009-ben ezermilliárd forint áramlott ki az országból, addig az Orbán-kormány alatt a duplájára nőtt a jövedelemkiáramlás.

Schiffer András úgy vélte: a kormány "kozmetikázza" a foglalkoztatási adatokat a közfoglalkoztatottak számával, holott ötezerrel csökkent a vállalkozásoknál dolgozók száma egy év alatt, valamint a hazai vállalkozások szektorában új állást a kormány nem tudott felmutatni. Emellett 380 ezer ember hagyta el az országot, és az LMP szerint ez is hozzájárul a foglalkoztatottság javuló mutatóihoz.

Hangsúlyozta: 2009-ben az emberek 60 százaléka nem tudott megtakarítani, ez a szám a mostani kormány alatt 87 százalékra emelkedett. Az ellenzéki párt szerint a kormányfő állításaival ellentétben a helyi gazdaság sorvad, a kis és közepes vállalkozások pedig nem mernek beruházni.

MSZP: a kormány nem kormányoz, hanem kampányol

Mesterházy Attila szerint a miniszterelnök beszéde az 50-es 60-as évek pártkongresszusainak beszédeit idézte. Szerinte amiről Orbán Viktor beszélt, az nem ez az ország.

"Az álláskeresők és találók száma nem Magyarországon, hanem Londonban nőtt" - mondta az MSZP frakcióvezetője.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban leszögezte: az MSZP minden olyan döntést támogat, "amely visszaad valamennyit abból, amit az elmúlt három évben elvettek tőlük". Az ellenzéki párt szerint azonban ezt igazságosan és fenntarthatóan kellene tenni. Éppen ezért az MSZP szerint jövedelemkorlátot, vagy volumenkorlátot kellene bevezetni a rezsicsökkentésnél, valamint támogatni kellene a nyílászárók cseréjét és a szigetelést.

Hozzátette: a kormány a rezsicsökkentéssel adott összeg többszörösét veszi el a másik kezével az adóemelésekkel.

A devizahitelek ügyében Mesterházy Attila úgy fogalmazott: a kormány nem tartja a saját maga által felállított szeptemberi határidőt. Szerinte ideje lenne azt is beismerni, hogy ennek a problémának a megoldása költségvetési forrásokat is érinteni fog, de például stadionépítések helyett lehetne erre fordítani a közpénzt.

Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor beszéde egy "ígéretcunami" volt, amely nem fog véget érni, mert a kormány nem kormányoz, hanem kampányol.

Orbán: a rezsicsökkentés és a devizahitelesek támogatása nemzeti ügy

A devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít Orbán Viktor. A miniszterelnök hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben közölte azt is, hogy a kormány 2 százalékos növekedéssel számol 2014-re. Az őszi feladatok mellett szólt az elmúlt hónapok eredményeiről is, hangsúlyozva, hogy már megtörtént a növekedési fordulat.

Orbán Viktor az újabb rezsicsökkentésről szólva úgy fogalmazott: ez nem pusztán egy bátor és szokatlan intézkedés, a rezsicsökkentés Magyarország függetlenségéről szól. Korábban ugyanis kiszolgáltatott volt az ország a pénzvilágnak, az uniós bürokratáknak és politikusoknak, a mohó multinacionális vállalatoknak, amelyek hol rossz hitelekkel, hol politikai nyomással, hol pedig telhetetlen profitelvárásokkal olyan magasra emelték az árakat, hogy végül a magyar családok fizették a legtöbbet a gázért és a villanyért egész Európában - fejtette ki. Ezzel szemben szerinte a rezsicsökkentés éppen annak a szimbóluma, hogy Magyarország képes önálló és független, a magyar emberek érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytatni.

A visegrádi Fidesz-KDNP-frakcióülésen meghozott másik döntésről, a devizahitelesek ügyéről a miniszterelnök megismételte azt az álláspontját, amely szerint ezen szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. Orbán Viktor mindezt elfogadhatatlannak nevezte, emlékeztetve, hogy ezért arra szólították fel a pénzintézeteket: november 1-jéig javítsák ki a devizahiteleket. Ha ezt nem teszik meg, a kormány lépni fog - erősítette meg.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít, de - mint mondta - "állunk a viták elébe, és küzdünk az igazunkért".
A bankoknak és a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatoknak hozzá kell szokniuk az új helyzethez: "eddig ők voltak erősebbek, és eddig a szocialista kormányok meghajoltak az erejük előtt. Most viszont mi vagyunk erősebbek, és nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk" - mondta a kormányfő, aki nyomatékosította, hogy senki sem fog még egyszer extraprofitot szerezni a magyar emberek kárára Magyarországon.

Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka - Orbán Viktor is felszólalt. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

Magyarország független, szuverén ország, a gyarmatosítás kora lejárt - jelentette ki Orbán Viktor, nemzeti ügynek nevezve a rezsicsökkentést, a devizahitel-rendszer felszámolását, valamint a családok és az otthonok megmentését.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában szólt az elmúlt hónapok eredményeiről is. Elmondta, a kormány kiszabadította az országot az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ami annak köszönhető, hogy a kormány rendbe tette az ország pénzügyeit.

Emellett kiszabadult az ország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szorításából is - folytatta -, hiszen a kabinet idő előtt visszafizette az előző kormány által felvett hitelt. "A visszafizetéssel véget vetettünk annak az állandó nyomásnak, amellyel a nemzetközi pénzügyi szervezetek a megszorítások politikáját akarták ránk erőltetni" - jelentette ki, azzal folytatva, hogy megvédték a nyugdíjasok pénzét és a családi adókedvezményt, továbbá fenntartották a multinacionális vállalatok és a bankok különadóit. Hitel idő előtti visszafizetésére csak olyan országok képesek, ahol stabil a kormány, megfelelők a tartalékok, fegyelmezett a költségvetési politika és összetartók az emberek - mutatott rá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a csökkenő infláció azt jelzi, hogy Magyarországon lassabban emelkednek az árak, mint más országokban.
Szintén eredményként említette, hogy továbbá csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottak száma, a kormány pedig megalapozott, ésszerű béremeléseket hajt végre, nem hitelből növeli az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét. Megtörtént a növekedési fordulat, már nem mások pénzén tengődünk, hanem saját lábunkon állunk - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy a legszigorúbb londoni elemzők is, "akik a szovjet tudósok modern megfelelői", úgy látják, a magyar gazdaság biztos növekedési pályára áll. Vannak, akik gyors növekedést jósolnak 2014-re, a kormány ennél óvatosabban tervez, 2 százalékkal számol.

Összegzése szerint Magyarország talpra állt, jobban teljesít, mint korábban és mint számos más európai ország, de az eredmények ellenére sincs ok az elbizakodottságra, tovább kell menni "a saját utunkon". "A jövőben se hallgassunk azokra, akik le akarnak beszélni minket a saját utunkról és a saját megoldásainkról, (...) vállaljuk a vitákat és a konfliktusokat" - mondta.

Korábban

Felszólal napirend előtt Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben hétfőn - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Mint elmondta, a 13 órakor kezdődő ülésen a kormányfő Az Országgyűlés őszi feladatairól címmel beszél majd.

A képviselők az őszi ülésszak első ülésnapján az ötödik alaptörvény-módosításon végrehajtott legutóbbi kormányzati változtatásokat tárgyalják meg, és a médiatanács elnökévé választhatják Karas Monikát.

A Ház ülése a szokásoknak megfelelően 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

A parlament ezt követően dönt Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőjének a médiatanács elnökévé választásáról. Karas Monika augusztus 19. óta áll az NMHH élén, miután a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök kilenc évre kinevezte a tisztségre. A hatóság a korábbi elnök, Szalai Annamária április 12-i halála óta működött elnök nélkül. A médiatörvény értelmében a hatóság és annak médiatanácsa élén ugyanaz a személy áll, ehhez azonban az szükséges, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnök által kinevezett NMHH-elnököt kétharmados támogatással megerősítse a médiatanács élén.

A szavazás után kezdődhet vita az ötödik alaptörvény-módosítás új változatáról, amelyet a kormány augusztus végén nyújtott be azt követően, hogy a parlament a nyári ülésszakában nem vette napirendre Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter júniusban előterjesztett eredeti indítványát. A módosítás új változata a vallási közösségekre és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokkal egészült ki.

Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka - Orbán Viktor is felszólalt. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

Ezek alapján a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. A kormányoldal eredeti terve az volt, hogy csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat kampányidőszakban.

A kormány javaslata alapján az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.

A javaslat többi eleme megegyezik a júniusban közzétett szöveggel. Az alkotmánymódosítás így lehetőséget teremtene a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására, kimondva, hogy a jegybank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

Az október 1-jén hatályba léptetni tervezett alkotmánymódosítás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, valamint kikerülhet az alaptörvényből, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az Ab-nak 30 helyett 90 napja lesz arra, hogy határozzon a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

Olvasóink írták

  • 15. Besenyő_Pistabácsi 2013. szeptember 10. 06:02
    „De bizony, hogy dolgozni kellene az országért is egy kicsit, mi eddig is elvártuk volna! Most már azért várhatunk 1-2 a népnek is tetsző dolgot mert lassan elő kell készíteni a kampányt.”
  • 14. mivan? 2013. szeptember 09. 21:37
    „És Ezek irányítanak minket...”
  • 13. Roland1000 2013. szeptember 09. 17:02
    „Hát, a melósok már dolgoztak - éhbérért eleget, most a milliomos fideszesek is nekiállhatnának...”
  • 12. hangman 2013. szeptember 09. 16:54
    „Eddig se dolgoztak semmit ezután sem fognak, a haverok zsebét megtömték a kisembereket meg kivéreztették!”
  • 11. margot 2013. szeptember 09. 16:47
    „Orbán megint elmondta az orbitális hülyeségét a parlamentben. Ép ésszel nem tudom felfogni ennek a lúzernek a hülyeségét, vagy ilyenek született vagy valóban elmebeteg ember.”
  • 10. kumisz 2013. szeptember 09. 16:38
    „Emúttnyócév...................”
  • 9. queenmargareth1 2013. szeptember 09. 16:15
    „8:))))))))))))))”
  • 8. agytröszt 2013. szeptember 09. 15:55
    „Az Isten őrizzen attól, hogy "dolgozzon" az országért, abba beledöglünk”
  • 7. NP1 2013. szeptember 09. 15:41
    „Annak azért van valami bája, amikor lehazugozza a szocikat az aki szerint nem azt kell néznünk amit mond, hanem amit cselekszik....”
  • 6. agytröszt 2013. szeptember 09. 15:39
    „Mikorra is ígérte az elrugaszkodást? ( bár van akinek sikerült)”
  • 5. grafika88 2013. szeptember 09. 14:49
    „Elnézve a képeket ..sokan még mindig szabin vannak. kb. 30 % a van csak ott !
    Nem érdekli őket a téma ?? v. a büfében esznek..isznak , cigiznek ?? De gondolom a havi gázsijukat már felvették !”
  • 4. kontrapista 2013. szeptember 09. 14:23
    „3.xivosy
    Orbán ne csináljon nekem konkurenciát, szívni valót csak tőlem kaphatsz !”
  • 3. X_Y 2013. szeptember 09. 13:46
    „Nem tudom mit szívott Kedves Vezető, de nekem is kell :)”
  • 2. queenmargareth1 2013. szeptember 09. 09:03
    „:)Sajnálom, hogy nem lehettem ott a meccsen, mert akkor tuti nem aláznak le minket-jogosan, ja és köszönöm a rengeteg sok millió jókívánságot és örülök, hogy újabb utat tudtam építeni.”
  • 1. kumisz 2013. szeptember 09. 07:42
    „Követelem a sör adójának eltörlését! :D”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Őrizetben a törteli gázoló

Házi őrizetbe helyezték hétfőn azt a férfit, aki a hétvégén a gyanú szerint ittasan halálra gázolt egy gyereket Törtelen. Tovább olvasom