Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 7°C Még több cikk.

OGY - Simicska Lajos kijelentéseiről is kérdezték Orbánt

A kormány egy bizonyos szint alatt semmilyen vitában nem vesz részt - mondta a kormányfő.
19:58 - Az alkoholok jövedéki biztosítékának csökkentéséről, valamint a paksi beruházással összefüggő módosításokról szóló bizottsági jelentést is megtárgyalta az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jövedéki biztosíték

László Tamás (Fidesz) úgy látta: módosító javaslat hiányában mindenki egyetért az alkoholok jövedéki biztosítékának 22 millió forintról 20 millióra csökkentésével.

Tóth Bertalan (MSZP) ugyanakkor több ellenzéki felszólalóval együtt bírálta az előterjesztés "előzményét", azt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előbb 150 millió forintra növelte volna az összeget, majd a Gulyás Gergely (Fidesz) által vezetett törvényalkotási bizottság sávossá tette volna azt, ezt azonban a kormánypárti többség mégsem fogadta el. A képviselő fideszes belháborút emlegetett.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén elképesztőnek és átgondolatlannak nevezte a történteket, és gratulált ahhoz, hogy a kormányoldal képes volt önkritikát gyakorolni. Elmondta, a Jobbik támogatni fogja a látszólagos teherkönnyítést a magyar családok megélhetése érdekében, és reményét fejezte ki, hogy nem öt-hat nagy cég kezébe kerül az ágazat.

Schmuck Erzsébet (LMP) a fideszes törvényalkotás állatorvosi lovának nevezte a javaslatot és annak útját, ugyanakkor nemcsak az összeget bírálta a jövedéki biztosítékkal kapcsolatban, hanem azt is, hogy akadozik az azzal kapcsolatos szankciók végrehajtása.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára Tóth Bertalannak válaszul visszautasította, hogy szocialista képviselők "tegyenek bennünket helyre". Kijelentette: a tehercsökkentés nem látszólagos.

Paksi bővítés

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló vitában Aradszki András energiaügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházást nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogos védelem miatt kell a törvény erejénél fogva védeni, s semmivel nem tesznek többet, mint hogy bizonyos műszaki, üzleti adatok hozzáférhetőségét korlátozzák.

A fideszes Cseresnyés Péter arról beszélt, hogy a javaslat megágyaz a beruházásnak, s az elavuló erőművi kapacitások miatt szükség van a pótlásra. Úgy vélte: az ellenzék démonizálja a projektet, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem általános, hanem a szükséges mértékű titkosításról van szó, ami elősegíti a rugalmasabb, gyorsabb kivitelezést.

Az MSZP-s Tóth Bertalan azt kifogásolta, hogy már a megvalósítási tanulmányok is minősített adatok, azaz 30 évig az sem megismerhető, hogy milyen számításokon, vizsgálatokon alapul a beruházás. Bírálta azt is, hogy a javaslat előrevetíti, hogy csak a bíróságon keresztül lehet adatokat igényelni. Az ellenzéki képviselő szerint vannak olyan üzleti adatok, amelyek az emberekre tartoznak, az orosz hitel árát ugyanis nekik kell befizetni a költségvetésbe.

Párttársa, Heringes Anita pedig úgy értékelt: a kormánynak Paks csak egy üzlet. Azt kérdezte, hogy miért kell titkosítani, hogy kikkel milyen szerződéseket kötnek, milyen összegekre?

A jobbikos Kepli Lajos azt mondta, hogy a beruházást támogatják, mert az ország érdeke, de a titkosításokat nem. Álláspontja szerint "mutyiszag úszik a levegőben", a kormány vérszemet kapott a 10-12 milliárd eurótól. Azt javasolta, hogy az indokolt titkosításokról a nemzetbiztonsági bizottság döntsön, de nem gondolja, hogy például alvállalkozók, ügyvédek munkadíjának ilyen körbe kell esnie. Párttársa, Szilágyi György pedig arról beszélt: az MSZP környékén már megjelentek az "energiavámpírok", azt kérte, hogy a Fidesznél ez ne történjen meg.

A fideszes Tuzson Bence visszafogottságot kért az MSZP-s képviselőktől arra hivatkozva, hogy Józsa István "6,6 milliárd forintot lapátolt ki" Paksról. Ha korrupcióról, kivitt pénzről beszélnek a szocialisták, akkor nézzenek magukba - tette hozzá. Azt is kifejtette: az üzleti, műszaki adatok nem azt jelentik, hogy minden adat titkos lesz, de például a szállítási útvonalak igen. Jelezte: ha egy terrorista megtudná ezeket, akkor veszélyt jelenthetnek. Az emberek biztonsága, a nemzetbiztonság áll a fókuszban - szögezte le a kormánypárti képviselő.

Az LMP-s Schiffer András azt hangoztatta, hogy a paksi paktum önmagában nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet. A titkosított adatok köre lehet ügyvédi vagy médiamarketing szerződés vagy környezeti információk is - vélekedett, megjegyezve: a kormány nem kívánja, hogy a színfalak mögé lehessen látni. Álláspontja szerint a beruházás nyertesei a nyugati beruházók, a Gazprom és a MET lesznek, a vesztesek pedig a jövő generációk.

Aradszki András zárszavában kijelentette: a javaslat arról szól, hogy a beruházást miként lehet biztonságosan, hatékonyan, szűk határidőn belül megvalósítani. A megalapozó törvény azt szolgálja, hogy egyértelmű viszonyokat teremtsen a beruházás, az engedélyezés és a titkosítás kérdéseiben - fejtette ki. Az államtitkár azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy figyelmesen oldassák el az indítványt, s ha a józan ész kerekedik felül, akkor ők is támogatni tudják majd.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 2-án. Fotó: MTI (galéria)

Orbánt Simicskáról, a Putyin-koszorúzásról és a gazdaság helyzetéről kérdezték

Simicska Lajos nagyvállalkozó kijelentéseiről, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti koszorúzásáról, továbbá a gazdasági adatokról, a külföldön munkát vállaló magyarokról és egy földpályázatról is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben hétfőn, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Az MSZP-s Harangozó Tamás két témában, Simicska Lajos nagyvállalkozó néhány héttel ezelőtti - a hozzá köthető médiumok vezetőinek fel-, illetve lemondásakor tett, sokszor vulgáris - kijelentéseiről, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatásáról, azon belül is a Fiumei úti temetőben lévő szovjet emlékmű megkoszorúzásáról kérdezte Orbán Viktort. A szocialista politikus szerint e két ügy joggal borzolta a teljes közvélemény és a fideszesek kedélyét.

Simicska Lajos nyilatkozatairól a kormányfő azt mondta: minden kérdés megvitatható a magyar politikában, de nem lehet méltatlan helyzetbe hozni sem a magyar közvéleményt, sem a választókat, sem a politika iránt érdeklődőket, ezért "a kormány egy bizonyos szint alatt semmilyen vitában nem vesz részt".

A szovjet emlékmű megkoszorúzása ügyében a miniszterelnök kifejtette: Magyarország megszállásának és az 1956-os forradalom leverésének is voltak szovjet katonai áldozatai, nekik vannak emlékműveik. "Az ezekhez való viszonya Magyarországnak mindig is felemás volt, és felemás is marad" - mondta.

Megjegyezte, hogy a II. világháborúban és az 1956-os szovjet agresszióban elesett katonák emlékműve egy helyen található, nehéz őket különválasztani. "Ezért Magyarország mindig - bár kétségkívül az itt elmondott politikai feszültséggel kísérve, de - tudomásul veszi, ha az Oroszországból érkező vezetők (...) kegyeletüket fejezik ki ezeknél a síremlékeknél" - mondta Orbán Viktor.

Felhívta egyúttal a figyelmet arra, hogy a Don-kanyarnál elesett magyar katonák emlékművei Oroszország szemszögéből nézve az agresszorok síremlékei. Mégis Oroszország eddig egyszer sem emelt kifogást e sírok gondozása ellen, és lehetővé teszi, hogy Magyarország lerója ott a kegyeletét.

A kormányfő ebből a szempontból kívánatosnak tartja a kölcsönösséget.

A jobbikos Volner János arról beszélt a miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdésében, hogy nő a szegénység, "az ország egyre inkább mélyrepülésbe kezdett", az emberek elveszítették létbiztonságukat. Felvetette a külföldre távozó magyarok ügyét is.

Válaszában Orbán Viktor azt mondta, sosem értette egy nemzeti érzelmű képviselőcsoport tagjaitól azt, miért okoz nekik örömet, ha elvitatják az ország eredményeit. Szerinte ez egy rosszul felfogott ellenzéki szerep, ráadásul ezzel megsértik az embereket is.

A miniszterelnök azt is mondta, nem tartja becsületes dolognak, hogy "politikai sakkjátszmákban akarják felhasználni" azokat, akik úgy döntöttek, külföldön próbálnak boldogulni, mert úgy látták, hogy ott valószínűleg jóval több pénzt kereshetnek. Megjegyezte, hogy ezek az emberek évi mintegy kétmilliárd eurót küldenek haza. "Miért nem kapják meg az elismerést, ami egyébként járna nekik?" - kérdezte.

Az MSZP-s Harangozó Gábor a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatait érintő vizsgálatról érdeklődött, kijelentve: a lenyúlt állami gazdaságok és a "régi fideszes nagybirtokosok fontos pillérei a Fidesz kiszolgáltatottságra épülő vidéki hatalomgyakorlásának".

Orbán Viktor válaszában úgy fogalmazott: nem szereti, ha "a kommunista milliárdosok pártja", a "zöldbárók pártja" kioktatja gazdasági kérdésekben, miután az elmúlt 20 évben csak azon dolgoztak, hogy Magyarországon fennmaradjon a nagybirtokrendszer.

A kormányfő kijelentette: tartják magukat a meghirdetett tervhez, amely 80 százalékos kis- és középbirtokarányról szól, és 20 százalék lehetne nagybirtok. A Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatairól szólva kifejtette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a kormány utasítására lefolytatta vizsgálatát, amely alapján a földművelési tárca módosította a földbérletek pályázati eljárását. Hozzátette: a konkrét ügyben véleménykülönbség volt a minisztérium és a Kehi között, ezt január 31-ig tisztázták.

A miniszterelnök szavai szerint a nyertes pályázóknak előírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésben vállaltaknak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelniük. Legalább 14 esetben fel kell bontani a szerződéseket, a nemzeti park igazgatósága ezen dolgozik, majd újra megpályáztatja az érintett földeket - tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy például a Bükki Nemzeti Park esetében is vizsgálatra lenne szükség, úgy felelt: abban az esetben számos feljelentés született, volt nyomozás és vádemelés, majd első fokon az összes vádlottat felmentették.

17:58 - A külföldön életvitelszerűen élők voksolásáról, a mezőgazdaságban élők számának növeléséről, a hátrányos helyzetű gyermekű oktatásáról és a Buda-Cash ügyről volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik a külföldön élők voksolásáról

Szávay István a magyar lakcímmel rendelkező, de külföldön életvitelszerűen élők választásokon való részvételének megkönnyítéséről kérdezett. Azt mondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) legutolsó ülésén elfogadott zárónyilatkozatban rögzítették: a tagszervezetek kérik a vonatkozó lépések megtételét. Ez százezreket érinthet, akiknek a választójog gyakorlása meglehetősen nehézkes. A Jobbik beadott egy határozati javaslatot, de ezt a kormánypártok nem támogatták a bizottsági ülésen. Támogatják a könnyítést vagy sem? - firtatta.

Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a külhoni magyar vezetők nem reagáltak a felvetésre a Máérten, de valóban fontos kérdésről van szó. Ez elsősorban választójogi terület és neki nincs prekoncepciója. Két pillér van, az egyik az Ab döntése a levélben történő szavazásáról, a másik, a technikai lebonyolítás. A Nemzeti Választási Iroda az utóbbin dolgozik - közölte, hozzátéve: ő minden olyan egyszerűsítést támogat, ami az alkotmányosságba belefér és ezzel együtt a választások tisztasága is garantált marad.

KDNP: mit tesz a kormány a mezőgazdaságból élők számának növeléséért?

Móring József Attila a vidék megtartó erejének növeléséről beszélt. Kiemelte: a kormány célja, hogy a mezőgazdasági forrásokból növelje a vidék megtartó képességét. Jelenleg a foglalkoztatottak közel 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, de lehetőség lenne, hogy sokkal többen élhessenek jó színvonalon a magyar termőföld nyújtotta lehetőségek kiaknázásából. Arra volt kíváncsi, milyen intézkedések várhatók a mezőgazdaságból élők számának növelése érdekében, és előtérbe helyezik-e a kis- és közepes gazdálkodókat.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a hivatalosan fő foglalkozásként mezőgazdaságból élők száma nem éli el a 300 ezret, ami egészen kétségbeejtő és aggasztó. Hozzátette: az a feladatuk, hogy a birtokstruktúra és a hozzárendelt támogatási rendszer megváltoztatásával elérjék, minél többen éljenek mezőgazdaságból. Ezért döntöttek úgy, hogy 80 százalék legyen a kis-, és 20 százalék nagybirtok az állami földeknél. Kétfajta támogatás lesz: az egyik a földalapú, a másik az a 1200 milliárdos vidékfejlesztési kassza, aminek az átrendezése zajlik.

Jelezte: várhatóan májusra fogadják el a vidékfejlesztési programot, és indulhat el a pályázati kiírás, ami alapvetően és tudatosan a kisbirtokoknak és kistelepüléseknek fog kedvezni. Utalva az eddig nagybirtokon gazdálkodókkal a várható konfliktusokra, megjegyezte: minden politikai párttal és jószándékú politikai erővel közösen fogják megtörni primátusukat, előnyüket, "legyen szó Csányi Sándorról vagy Simicska Lajosról".

LMP a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáról

Ikotity István idézte Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere hátrányos helyzetű diákoknak nyújtandó pluszfeltételekről tett nyilatkozatát, majd azt mondta: 2010 óta nincsenek pontos információk a szegregációról.

Megállapította, hogy az oktatáspolitika önmagában a térbeli problémákat nem tudja megoldani, de komoly felelőssége van abban, hogy a roma diákok hozzájuthassanak a minőségi oktatáshoz. Azt kérdezte: milyen új elemekkel bővül az oktatáspolitika, amely az érintett diákok esélyeit javítja.

Rétvári Bence államtitkár rámutatott: azt szeretnék, ha minden gyermek ugyanolyan színvonalú oktatásban részesülhetne.

Azért vezették be a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, hogy azt a hátrányt, amelyet elszenvednek nehezebb körülményeik miatt a gyermekek, már az óvodába elkezdjék csökkenteni. Ahol szükség van, fokozott figyelmet kell fordítani ezen iskolákra és diákokra - mondta, és az eddigi intézkedések közül kitért a Biztos kezdet gyermekházak létrehozására, a Gyermekesély programra, a Tanoda-programra, az Útravaló ösztöndíjakra. Ezek minden hátrányos helyzetű gyermekeknek tudnak segíteni - jelezte.

Fidesz: hova tűnt a cash a Buda-Cashtől?

Csízi Péter azt mondta, közel százmilliárd forint tűnt el az elmúlt héten, ami a DRB bank 110 ezer ügyfelétől hiányzik. A bankot öt éve ellenőrizték, köztudottan Bajnai Gordon ismerősei, barátai tulajdonában álló intézetről van szó. Különösen érdekes, hogy semmit nem találtak, míg most már az első napon észrevették az MNB szakemberei a visszaélést - jegyezte meg a kormánypárti politikus. Nagyon sok a károsult és nagyon hamar várják, derüljön ki az igazság, a felelősök kapják meg büntetésüket.

Szerinte érdekes lenne megvizsgálni, hogy Bajnai Gordon tudott-e az ügyről. Feltette a kérdést: hova tűnt a cash a Buda-Cashtől?

Tállai András államtitkár közölte, a vizsgálat eredményéről a rendőrség tájékoztatja a közvéleményt. De gyanús előjelek már vannak, a 2010-es választások ismeretében két hét alatt ellenőrizték a bankot, és gyorsan le is zárták a vizsgálatot.

Hozzátette: a szocialista kormányok mindig ügyeltek arra, hogy ezeket az intézeteket ne nagyon kelljen ellenőrizni. A Bajnai-kormány és a cég között személyzeti átjárások is voltak. Kijelentette: akik ezt tették, azoknak felelniük kell büntetőjogi értelemben és a vagyonukkal egyaránt, s jogos igény, hogy történjen meg a kártalanítása a károsultaknak.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 2-án. Fotó: MTI (galéria)

17:48 - Több ügyben, például Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti koszorúzásáról és egy földpályázatról is faggatta az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben hétfőn, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Az MSZP külföldi utazásairól interpellálta Lázár János

Demeter Márta MSZP-s képviselő Lázár Jánost interpellálta 2013-as külföldi utazásairól, amelyekről korábban a Miniszterelnökség vezetője azt mondta, az utak az Információs Hivatal tevékenységével álltak összefüggésben, így azokról nemzetbiztonsági okokból nem adhat tájékoztatást.

A politikus ez alapján azt kérdezte: az utazások célja, megszervezési körülményei és a tárgyalások tematikája előzetesen minősített adat volt-e, az utazások során keletkeztek-e minősített adatok.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megismételte: nem érdeke az államnak, hogy nyilvánosságra kerüljön azoknak a tárgyalásoknak a menete, amelyek miatt külföldön járt. A szóban forgó három utazása során olyan emberekkel folytatott megbeszéléseket, akiknek kilétét soha nem fogja felfedni, ezért inkább kifizette az utak árát, mintegy kétmillió forintot - tette hozzá.

Demeter Márta nem fogadta el a választ, a Ház azonban - 105 igen szavazattal, 44 nem ellenében, egy tartózkodás mellett - jóváhagyta azt.

Azonnali kérdések és válaszok órája

Orbán Simicskáról és Putyin budapesti koszorúzásáról

Az MSZP-s Harangozó Tamás két témában, Simicska Lajos nagyvállalkozó néhány héttel ezelőtti - a hozzá köthető médiumok vezetőinek fel-, illetve lemondásakor tett, sokszor vulgáris - kijelentéseiről, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatásáról, azon belül is a Fiumei úti temetőben lévő szovjet emlékmű megkoszorúzásáról kérdezte Orbán Viktort.

Simicska Lajos nyilatkozatairól a kormányfő azt mondta: minden kérdés megvitatható a magyar politikában, de nem lehet méltatlan helyzetbe hozni sem a magyar közvéleményt, sem a választókat, ezért "a kormány egy bizonyos szint alatt semmilyen vitában nem vesz részt".

A szovjet emlékmű megkoszorúzása ügyében a miniszterelnök úgy összegzett: Magyarország mindig - bár kétségkívül az itt elmondott politikai feszültséggel kísérve, de - tudomásul veszi, ha az Oroszországból érkező vezetők (...) kegyeletüket fejezik ki ezeknél a síremlékeknél".

Vita a Jobbik és a kormányfő között az ország helyzetéről

A jobbikos Volner János arról beszélt, hogy nő a szegénység, "az ország egyre inkább mélyrepülésbe kezdett", az emberek elveszítették létbiztonságukat.

Válaszában Orbán Viktor azt mondta, sosem értette egy nemzeti érzelmű képviselőcsoport tagjaitól azt, miért okoz nekik örömet, ha elvitatják az ország eredményeit. Szerinte ez egy rosszul felfogott ellenzéki szerep.

LMP: van termőföldadó?

Az LMP-s Sallai R. Benedek arról beszélt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) korábban a termőföldadó ellen emelt szót, a helyi adók között azonban lehetőség van ilyet kivetni és 11 önkormányzat élt is vele. Azt kérdezte: miért nem számít a nemzetgazdasági tárcának az FM szakmai álláspontja? Úgy vélte: az adónem nem alkalmas költségvetési eszköznek, ráadásul a kis gazdálkodókat jobban sújtja. Az ellenzéki politikus szerint a kormány nem ad elég normatív támogatást az önkormányzatoknak és rájuk tolja a felelősséget.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: nincs termőföldadó, sem a kormány, sem a parlament nem fogadott el olyan határozatot, amivel be kellene vezetni. Hozzátette: a helyi adótörvények módosítása nagyobb önállóságot ad az önkormányzatoknak, helyben dönthetnek, szélesednek adójogaik.

Fidesz: a kormány álljon ki a rezsicsökkentés mellett!

A fideszes Németh Szilárd azt hangoztatta, hogy a többlépcsős rezsicsökkentéssel 1060 milliárd forint extraprofit külföldre mentésének lehetősége szűnt meg, amit a szolgáltató multicégek nehezményeztek. Felháborítónak tartotta, hogy a brüsszeli bürokrácia többször - így most is - figyelmeztető levelet küldött Magyarországnak és közvetetten támadja a magyar családokat és a rezsicsökkentést. Azt kérte: a kormány álljon ki a rezsicsökkentés mellett.

Aradszki András energiaügyi államtitkár arról beszélt, hogy 1000 milliárd forint maradt családoknál. Jelezte: Brüsszel arra vár választ, hogy a rezsicsökkentés megfelel-e a 3. energiacsomagnak, alkalmas-e, hogy az abban foglaltakat végrehajtsa. A szakértői egyeztetéseken mindent megtesznek, hogy az intézkedést érvényben tartsák - szögezte le, célként megjelölve, hogy versenyképes áron biztosítsanak energiát a lakosságnak és az iparnak is.

Az MSZP hortobágyi földpályázatokról kérdezett

Az MSZP-s Harangozó Gábor a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatait érintő vizsgálatról érdeklődött, kijelentve: a lenyúlt állami gazdaságok és a "régi fideszes nagybirtokosok fontos pillérei a Fidesz kiszolgáltatottságra épülő vidéki hatalomgyakorlásának". Hozzátette: a bérlők harmada nem felelt meg a kiírásnak vagy csalt. A szocialista politikus a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatáról érdeklődött.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: nem szereti, ha "a kommunista milliárdosok pártja", a "zöldbárók pártja" kioktatja gazdasági kérdésekben, miután az elmúlt 20 évben csak azon dolgoztak, hogy Magyarországon fennmaradjon a nagybirtokrendszer. Kifejtette: a Kehi lefolytatta vizsgálatát, amely alapján módosultak a pályázati eljárások.

A nyertes pályázóknak előírták, hogy a szerződésben vállaltaknak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelniük. Legalább 14 esetben fel kell bontani a szerződéseket, a nemzeti park igazgatósága ezen dolgozik, majd újra megpályáztatja az érintett földeket - tette hozzá.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 2-án. Fotó: MTI (galéria)

16:58 - Az adórendszerről, a rák elleni intézkedésekről, a vasárnapi pihenőnapról, a végrehajtók munkájáról, valamint a gazdálkodók támogatásáról is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

LMP: több munkahelyet, magasabb béreket!

Szél Bernadett (LMP) "fideszes teljes mellélövésnek" nevezte az egykulcsos adórendszert, amely szerinte csökkenti 2,5 millió ember bérét, ám a gazdasági növekedést nem indítja be. Nem tartotta megoldásnak a munkáltatói adókedvezményeket sem, mert szerinte a munkaadók vagy kirúgják azokat, akik után nem jár adókedvezmény, vagy akkor válnak meg a dolgozóktól, amikor lejár a támogatás időtartama.

A képviselő munkahelyteremtő programokat követelt, valamint magasabb bért a dolgozó embereknek.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára megismételte a kormány álláspontját, miszerint adókötelessé kell tenni a minimálbért, mert annak adómentessége miatt jelentettek be sokakat minimálbérre. Hangsúlyosan szólt a családi adókedvezményről, valamint arról, hogy a kétgyermekesek további kedvezményt kapnak, és kijelente: cél a személyi jövedelemadó csökkentése.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 106 igen szavazattal, 39 nem ellenében elfogadta.

Fidesz: mit tesz a kormány a rákbetegség leküzdéséért?

Bene Ildikó (Fidesz) arra várt választ: az eddigieken túl milyen kormányzati lépések várhatók a rákbetegség leküzdése érdekében? Emlékeztetett: évente több mint négyszáz nő hal meg méhnyakrák következtében. Szólt arról, hogy a 60 év alatti nők körében növekedett a tüdőrák gyakorisága, és arról is, hogy Magyarországon évente 20 ezren halnak meg a dohányzás okozta ártalmak miatt, ezért további leszoktató programokat tartott szükségesnek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: évente 33 ezer ember hal meg daganatos betegségek miatt Magyarországon. Stratégiai cél a szűrések számának növelése, a részvételi hajlandóság javítása.

Az államtitkár beszámolt a többi közt arról, hogy védőnői program indult a méhnyakrák-szűrés érdekében, és arról is, hogy idén a szakmai programokra több mint 5 milliárd forintos pluszforrást biztosít a kormányzat.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: vonják vissza a vasárnapi zára tartásról szóló döntést!

Gúr Nándor (MSZP) arra várt választ: a vasárnapi boltbezárás miatti adóbevétel-kiesést új adókkal kompenzálja-e a kormányzat? Úgy vélte: "atyáskodva" több millió embertől veszik el a lehetőséget a vasárnapi vásárlástól, másoktól pedig a munkától.

Ez a döntés nem volt jó döntés, változtassák meg! - javasolta.

Tállai András államtitkár szerint az Országgyűlés többsége azon munkavállalók mellé állt, akiknek vasárnap is munkát kell végezniük, akik nem tudták emiatt a gyermekükkel, családjukkal tölteni a hét utolsó napját.

A szocialisták most miért nem állnak a dolgozók mellett? - kérdezte. Hiteltelennek nevezte, hogy a szocialisták költségvetési bevétel elmaradásától féltik az országot. Szerinte a kereskedelemben munkaerőhiány van, így legfeljebb átmenetileg veszíthetik el emberek a munkájukat az intézkedés miatt. Kijelentette azt is: a szakszervezetek is azt kívánták, hogy vasárnap ne kelljen dolgozni.

Gúr Nándor nem fogadta el a választ, azt a képviselők szavazták meg 101 igen szavazattal, 44 ellenvoks mellett.

Jobbik: non-profittá kell tenni a végrehajtók tevékenységét!

Staudt Gábor (Jobbik) bírálta, hogy a bírósági végrehajtás profitorientált rendszerben működik, így a végrehajtók gyakran saját érdekük szerint járnak el, nem a megbízó vagy a végrehajtásban érintettek érdekét szem előtt tartva. A Fidesz-KDNP szerinte a szőnyeg alá söpri a problémát, erősebb állami kontrollt ígér, de nem alakítja át a rendszert.

Új, non-profit állami szisztémát szorgalmazott, és választ várt arra: hány feljelentés zárult már le a végrehajtókkal kapcsolatban.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára közölte: a végrehajtás jelenleg az állami igazságszolgáltatás részét képezi. Hozzátette: korábban valóban egyre részletesebb szabályozással próbáltak megoldást adni a felmerülő problémákra, de a megoldás az lehet, ha állami felügyelet áll a végrehajtók felett. Az erről szóló rendelet március 1-jén életbe lépett, az igazságügyi hivatal már megkezdte a felkészülést a munkára - közölte.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 107 igen szavazattal, 30 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Az LMP a kisgazdálkodók érdekében szólalt fel

Sallai R. Benedek (LMP) arra várt választ: hogyan szolgálja az agárártámogatási rendszer azt, hogy Magyarország a kis- és közepes, a családi gazdálkodók országa legyen? Hogyan növelhető az agrárium foglalkoztató potenciálja?

Szerinte milliárdosok - Nyerges Zsolt vagy Csányi Sándor - egyre nagyobb támogatást kapnak, míg az egy hektárnál kisebb területen gazdálkodóktól elvették a területalapú támogatást.

Nagy István, az agrártárca államtitkára szerint az ágazat jövedelmezősége lényegesen magasabb, mint négy éve, az egyéni gazdaságoké elmondása szerint látványosan növekedett és a foglalkoztatás is magasabb az agráriumban.

A kormány deklarált céljának nevezte a nagybirtokok arányának 20 százalékra csökkentését, amelyet a támogatás- és birtokpolitikával együttesen kívánnak elérni. Hosszasan sorolta a mikro- és kisvállalkozások támogatásának módjait, és képtelenségnek nevezte, hogy elvették volna a legkisebbektől a területalapú támogatást, mert mint mondta, számukra az eddig sem járt.

A politikus nem fogadta el a választ, azt a képviselők szavazták meg, 104 igen szavazattal, 44 nem szavazat mellett.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 2-án. Fotó: MTI (galéria)

16:47 - A szociális támogatásokról, a kommunista múlt feltárásáról, a duális felsőoktatási képzésekről és a rendvédelmi és katonai dolgozók bérfejlesztéséről is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.

MSZP: fejezzék be a szegényellenes intézkedéseket

Kiss László (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a szociális törvény módosítása a szociális ellátások helyi szabályozását és finanszírozását gyakorlatilag az önkormányzatokra ruházza át, miközben a korábbi ellátások helyett települési támogatást és rendkívüli települési támogatásokat vezet be. A politikus azt mondta, hogy ezért az önkormányzatok vagy a helyi szociális ellátásokat faragják le vagy a bevételeket növelik a helyi adók emelésével.

A képviselő azt kérdezte, a kormányzat mikor fejezi be a szegényellenes intézkedéseket?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszként azt mondta, a törvénymódosításnak az volt a célja, hogy a valóban rászorulók biztosan megkapják a támogatásokat, a visszaélők viszont ne juthassanak hozzá azokhoz.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a települési önkormányzatok az úgynevezett kiadáskompenzáló támogatásokat adják. Külön kiemelte, hogy eközben mindenkit megpróbálnak munkavállalásra ösztönözni. Egyúttal valótlannak nevezte, hogy a kormány az önkormányzatokra hárítja át a szociális támogatások felelősségét.

A választ a képviselő nem fogadta el, a Ház viszont megtette ezt 102 igennel 34 nem ellenében.

Antikommunista kezdeményezéseik támogatására biztatott a Jobbik

Novák Előd (Jobbik) az elmúlt 24 év, ezen belül a Fidesz és az MSZP kormányok közös szégyenének nevezte, hogy nem tárták fel az állambiztonsági múltat, nem számoltatták el és tiltották ki a közéletből az egykori állambiztonsági vezetőket és nem szüntették meg a kommunista "luxusnyugdíjakat".

A Jobbik kormányra kerülése esetén haladéktalanul cselekedni fog az ügyben, most pedig országgyűlési vitanapot kezdeményeznek a rendszerváltozás mulasztásairól.

Végül megkérdezte, hogy hajlandóak-e támogatni valamelyik antikommunista követelésüket és a vitanapot.

Rétvári Bence kijelentette, hogy a kormány az előző ciklusban mindent megtett annak érdekében, hogy mindenkinek elégtételt adjanak, akinek közvetlenül a rendszerváltozás után az akkori kormányok nem adták meg azt.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy több mint 1120 aktát vizsgált át egy történészbizottság, amely ezt követően szakvéleményt adott arról, hogy az érintettek nyugdíjpótlékai mennyire függenek össze az állampárti tevékenységükkel. A pótlékot mindenkitől megvonták, akik részt vettek az 1945-1949 közötti demokratikus államberendezkedés felszámolásában, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanígy megvonták a pótlékokat azoktól, akik 1948-1990 májusa között titkosszolgálati tevékenységet folytattak, állami, állampárti vagy KISZ-es vezetőként dolgoztak - közölte.

Arra is kitért, hogy felállították a Nemzeti Emlékezett Bizottságát.

A képviselő helyett az országgyűlés fogadta el a választ 104 igennel, 17 nem és kilenc tartózkodás ellenében.

KDNP: mi a duális képzés jelentősége?

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy 2015 januárjától a hagyományos mellett duális képzési formákra is lehet jelentkezni a felsőoktatásba, amelyek során az egyetemi elméleti időszakot egy gyakorlati kiegészítő fázis követi a képzésbe bevont vállalatnál.

A képviselő azt kérdezte, mivel járul hozzá a kormány az új képzési forma sikerességéhez és a duális képzés milyen jelentőséggel bír az ország szempontjából.

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a képzések szervezési és minőségi követelményeinek kialakítását a Duális Képzési Tanács segíti. Kiemelte, hogy a tanács januárban 21 intézmény, 79 alapképzési szakra benyújtott kérelmét fogadta el. Hozzátette, hogy az uniós költségvetési ciklusban közel négy milliárd forintból fejleszthetik a képzési tananyagokat.

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy ezek a képzések a gazdasági szervezeteknek megbízható munkaerő utánpótlást, a hallgatóknak biztos jövőképet, a felsőoktatási intézményeknek pedig a gyakorlati életből érkező visszacsatolást biztosítanak.

A képviselő a választ elfogadta.

Kónya: politikai lózung az ígért bérfejlesztés

Kónya Péter (független) azt mondta, hogy a kormány által a rendvédelmi dolgozóknak és katonáknak ígért harminc százalékos bérfejlesztés csak "politikai lózung". Hangsúlyozta, hogy ez legfeljebb a végrehajtó állománynál jelent harminc százalékot, a parancsnoki állomány esetében legfeljebb 15-20 százalékot. Hozzátette, hogy a jelenlegi pótlékok tervezett megszüntetése pedig azt jelenti, hogy mindenkinél személyi bért kell megállapítani, amit el kell téríteni a bértáblától.

Az állampolgári jogok csorbításának nevezte, hogy tiltani akarják a magán mobiltelefonok használatát a szolgálati helyeken, miközben tilos lesz a közösségi portálokra olyan írást vagy fotót feltenni, amelyből kiderülhet, hogy valaki rendőr vagy tűzoltó.

A képviselő bejelentette, hogy március 30-ra a Parlament elé hívja a rendvédelmi dolgozókat.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt felelte, hogy a javaslat kidolgozása során megismerték az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetek véleményét. Hangsúlyozta, hogy az életpályamodell három pillérre, az új előremeneteli- és illetményrendszerre, az új biztosítási rendszerre és az új lakástámogatási rendszerre épül. Hozzátette, hogy nyártól megkezdődhet a többlépcsős bérfejlesztés, ami induláskor átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést jelent és a következő években mintegy 50 százalékot jelent majd.

A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el 106 igennel 36 nem és egy tartózkodás mellett.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 2-án. Fotó: MTI (galéria)

15:32 - A korkedvezményes nyugdíjakról, az államadósság csökkentéséről, a bankrendszerről és a zöldgalléros bűnözésről volt szó az interpellációk során hétfőn az Országgyűlésben.

Bolgár szószóló a tavaszváró szokásokról

Varga Szimeon szószóló a bolgár tavaszváró szokásokat mutatta be felszólalásában. Jelezte: március 1-én kétszínű fonalat tűznek ki, s ezt a martenicát addig viselik, amíg meg nem pillantják az első gólyát. A martenicát sose szabad kidobni, mert azzal kidobják a szerencséjüket - mondta.

MSZP: mikor lesz érdemi lépés a korkedvezményes nyugdíjaknál?

Lukács Zoltán a nemzetgazdasági miniszterhez intézve felszólalását felidézte, hogy többször felhívták a figyelmet a korkedvezményes nyugdíj ügyében kialakult helyzetre, arra, hogy lépéskényszer van. Bár többször kaptak ígéretet az új rendszer életbe léptetésére, de kiderült, hogy ez hamis hitegetés volt mindenki számára. Szerinte úgy szüntették meg ezt a lehetőséget, hogy 13 százalékos pluszjáradékot szedtek be 30 milliárd forint értékben, ami még a fedezetet is biztosította volna. Azt kérdezte: mikor lesz érdemi lépés, és a pluszjáradéknak mi lesz a sorsa, milyen jövőt szánnak a legveszélyesebb és legkeményebb munkát végzőknek?

Czomba Sándor munkaerőpiaci államtitkár közölte: akik tavaly december 31-ig jogosultságot szereztek, azok jogosultsága nem vész el. Több mint 800 munkakör volt a korábbi rendszerben, 70 százaléka állami tulajdonú cégeknél és komoly visszásságok voltak. Sem költségvetési, sem egyéb szempontból nem volt fenntartható a rendszer - jelentette ki, hozzátéve: 40 ezer ember után fizettek be és 11 ezer után fizettek ki forrásokat. Elkezdődött a tárgyalássorozat a munkáltatókkal, és a munkavállalókkal arról, hogy milyen kedvezménnyel lehet a helyzetet kezelni. Példaként munkaidő-kedvezményt, más munkakör biztosítását említette. Reméli, hogy néhány hónapon belül sikerül megnyugtatót megoldást letenni az asztalra.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 101 igen és 44 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: mikor csökkentik érdemben az államadósságot?

Volner János azt kérdezte, mikor csökkentik érdemben az államadósságot? Felidézte, hogy a kormány 2010-ben nagyon fontos célként jelölte meg az államadósság elleni harcot és annak csökkentését. Ennek érdekében az összes uniós és IMF-diktátumnak eleget tettek, s a kívánságok rendre megszorításokról szóltak. Az államadósság nem csökkent, hanem minden erőfeszítés dacára nőtt - állapította meg. Világrekordnak számító, 27 százalékos áfát fizet a lakosság, hárommillió magánnyugdíj-pénztári tag megtakarítását államosították, amit elköltöttek, felélték - sorolta.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára kiemelte: abban egyetértenek, hogy az ország el volt adósodva. Alig ötven százalék volt a GDP-hez mérten az államadósság 2002-ben, a kormányváltáskor, míg 2010-ben már 80 százalék feletti. Szerinte a kormány vállalása az adósság csökkentésére sikeres volt, 2013-ban az államadósság mértéke 77,3 százalékos volt a GDP-hez mérve, a tavalyi arány ezzel megegyezik, azaz növekedés százalékosan megállt.

Nem elegáns a magánnyugdíjpénztárra tett megjegyzés, az akkori intézkedést a Jobbik támogatta - idézte fel, és arról is szólt, nagyon jók a makrogazdasági eredmények, az ország devizakitettsége csökkent.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen, 31 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: mennyibe kerül a nemzeti bankrendszer kialakítása?

Schmuck Erzsébet (LMP) a nemzeti bankrendszer kialakításának költségeit firtatta. Átláthatatlan a banki szektort teljesen átalakító folyamat - mondta, hozzátéve: a kormány számolatlanul költi az adófizetők pénzét. Felidézte az MKB majd a Budapest Bank felvásárlását. Szerinte az eddigi intézkedések 500-600 milliárdba kerültek az adófizetőknek. Azt kérdezte: igazak-e a számok, és még mennyi közpénzt emészthet fel az új rendszer kialakítása?

Tállai András azt mondta: a kormány egyértelműen és következetesen hajtja végre a célját, hogy egészséges és működő bankrendszert hozzanak létre, amely finanszírozza a gazdaságot, a vállalkozásokat és a magyar államot is. A tulajdont átmeneti időre szerzi a kormány és nem cél, hogy az állam kezdjen ilyen tevékenységet folytatni. Nem elköltött pénzről van szó, hanem befektetésről - jelentette ki.

A képviselő a választ nem fogadta el a parlament 104 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta.

Fidesz: fellép-e a kormány a zöldgalléros bűnözés ellen?

Tuzson Bence (Fidesz) szerint működnek az országban bizonyos bűnözői körök, amelyek zöld szervezetnek álcázzák magukat, de valójában bűncselekményekre szakosodtak. Kinéznek egy nagyobb beruházást és különböző trükkökkel eljárás kezdeményeznek, megakadályozva, vagy késleltetve azokat. Több külföldi példát említve kitért arra, hogy nálunk is előfordulnak ilyen esetek. Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának vezetője az Audi 2011-es beruházásánál kért kétszázmillió forintot, hogy ne akadályozza azt. Nálunk is felütötte fejét a zöldgalléros bűnözés - mutatott rá, és azt kérdezte: fellép-e ez ellen a kormány, mit kíván tenni, hogy a bűnözők ne hátráltassák a munkahelyteremtő beruházásokat?

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: folyamatban lévő büntetőeljárásról van szó, a konkrét ügyet nem kommentálják. A kormány már eddig is sokat tett zöldgalléros bűnözés megelőzése érdekében. Ha mégis történik ilyen, akkor a büntetőjogi tényállások széles tárháza áll rendelkezésre - jelezte.

Felhívta a figyelmet, ha valaki azért fizet, hogy egy megindított eljárást visszavonjanak, mindkét fél vesztegetésért felel, és akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető a zöldgalléros bűnöző.

A képviselő a választ elfogadta.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 2-án. Fotó: MTI (galéria)

15:18 - A férfiak negyven év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről, egy nemzeti osztálykirándulás-program elindításáról, a március 1-jével átalakult szociális segélyezéséről, a foglalkoztatásról és a Buda-Cash-ügyről volt szó napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: a férfiak is vonulhassanak negyven év után nyugdíjba!

Sneider Tamás (Jobbik) azt szorgalmazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a férfiak negyven év után nyugdíjba vonulhassanak. Úgy fogalmazott, még a római rabszolgáknak is jobb volt, mert hét év után kiválthatták magukat, de egy 17 évesen dolgozni kezdő magyar férfi csak 50 év után mehet nyugdíjba.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában felsorolta azoknak a jobbikos képviselőknek a nevét, akik nem szavazták meg, hogy a nők 40 év után nyugdíjba vonulhassanak. Azzal vádolta az ellenzéki pártot, hogy ezt az ügyet csak politikai haszonszerzésből vetette fel.

KDNP: legyen egy Széchenyi-emlékhelyeket felkereső nemzeti osztálykirándulás-program

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, elsősorban az ifjúság számára nemzeti zarándokhellyé kell tenni Nagycenket, illetve Széchenyi-örökség helyszíneit. Fontosnak nevezte, hogy a határon túli osztálykirándulások mintájára induljon el egy Széchenyi-emlékhelyeket felkereső nemzeti osztálykirándulás-program.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egyetértve az elmondottakkal közölte, hogy folyamatban van Nagycenken is az egységes vagyonkezelés kialakítása. A legsürgetőbbnek a kastély helyzetének rendezését nevezte, a legfontosabb felújításokra 100 millió forint van. Célként jelölte meg, hogy a jelenlegi 30 ezres látogatószámot 2016-ra 50 ezerre emeljék.

Az osztálykirándulások kapcsán jelezte, ezt a feladatot még nem vállalja az állam magára.

Az MSZP a segélyezési rendszer átalakítását kifogásolta

Korózs Lajos (MSZP) a március elsejével átalakult szociális segélyezés kapcsán hangsúlyozta, a kormány eltörölte azokat a pénzbeli ellátásokat, amelyek egymillió embernek nyújtottak segítséget. Szerinte az új rendszerben még ha települések tudnak is támogatást adni, azok mértéke nem éri el majd a korábbi szintet.

Rétvári Bence államtitkár úgy válaszolt, hogy tavalyhoz képest mintegy harmincmilliárd forinttal többet költenek a költségvetésből a rászorulók megsegítésére. Hozzátette: 30 milliárd forint van azoknak az önkormányzatoknak a büdzsében, amelyek nem tudják kigazdálkodni a támogatásokat.

LMP: a kemény dolgozó családok először egy bocsánatkérést várnak a kormánytól

Szél Bernadett (LMP) szerint a kispénzű, dolgozó emberek először is egy bocsánatkérést várnak a kormánytól a megalázó fizetésekért, a kilátástalanságért.

A kormány eladta a dolgozói jogokat, lenyomta a béreket közben pedig felépítették "a Garancsik, a Mészárosok meg a Vajnáknak a világát" - fogalmazott, hozzátette: a kormánytagok és raszputyinjaik urizálása egy ország megvetését váltotta ki. Azt kérdezte, Habony Árpád, az ország legpuccosabb munkanélkülije, Guccival a kezében ad tanácsot, hogyan segítsék a keményen dolgozókat?

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci államtitkára válaszában feltette a kérdést: azért kellene a kormánynak bocsánatot kérnie, mert nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, és a minimálbér bruttó és nettó értéke is nőtt? A környező országokkal összevetve teljesen korrekt a magyar minimálbér - közölte.

Fidesz: a kormány a lehető legszigorúbb vizsgálatot folytassa le a Buda-Cashnél!

Rogán Antal (Fidesz) a második szocialista brókerbotránynak nevezte a Buda-Cash ügyet; az első a Kulcsár-ügy volt, ami után a szocialisták törvényt módosítottak, leváltották a pénzügyi felügyeletet vezető Szász Károlyt, annak érdekében, hogy a brókerek tovább garázdálkodhassanak. A szocialisták szemére vetette, hogy 2004-ben eltörölték a brókercégeknél kétévente kötelező helyszíni ellenőrzést.

Rogán Antal azt kérte, hogy a kormány a lehető legszigorúbb vizsgálatot folytassa le a brókercégnél. Hova lett a Buda-Cashből a cash? - kérdezte. Azt is firtatta, hogy a Bajnai-kormány kormánybiztosa, miniszteri kabinetfőnöke, akik korábban a brókercégnél dolgoztak, mit tudnak ezekről a csalásokról. Jelezte, frakciója azt is elvárja, hogy az ellenőrzések gyakoriságát szigorítsák.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkár bejelentette: elkészül egy előterjesztés, miszerint a Buda-Cash-ügy miatt nehéz helyzetben került önkormányzatok közül 67 kap összesen mintegy 245 millió forintot rendkívüli támogatásként. Közölte, fontos, hogy megsegítsék az érintett önkormányzatokat, hogy biztosított legyen a működőképességük, illetve az önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazottak, közfoglalkoztatottak bérének, valamint a segélyeknek a kifizetése.

Azt mondta, a brókerházhoz kötődő bankcsoport ügyfelei közül körülbelül 150 ezer embert, több mint 80 önkormányzatot és több ezer vállalkozást érint az ügy.

Beszámolt arról is, hogy az ügy kapcsán egy tárcaközi munkabizottság is létrejött.

Kitért arra, hogy az érintett nyugdíjasok a napokban a postán keresztül kapják meg juttatásaikat.

Tállai András közölte, a törvény szerint 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig kártalanítják a magán-, illetve a jogi személyeket. Ehhez az kell - folytatta - , hogy a bankok működési engedélyét a jegybank felfüggessze és elindítsa a felszámolást. Megjegyezte: ezt követően történhet meg a kártalanítás 20 munkanapon belül.

A betétvédelmi alap is rendelkezésére áll az érintetteknek, a kártalanítás mértéke maximum 20 ezer euró, azaz 6 millió forint - ismertette.

Buda-Cash - Tállai: 245 millió forint rendkívüli támogatás 67 önkormányzatnak



A Buda-Cash-ügy miatt nehéz helyzetben került önkormányzatok közül 67 kap összesen mintegy 245 millió forint rendkívüli támogatásként - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

Tállai Anrás közölte, fontos, hogy megsegítsék az érintett önkormányzatokat, hogy biztosított legyen a működőképességük, illetve az önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazottak, közfoglalkoztatottak bérének, valamint a segélyeknek a kifizetése.

Azt mondta, a brókerházhoz kötődő bankcsoport ügyfelei közül körülbelül 150 ezer embert, több mint 80 önkormányzatot és több ezer vállalkozást érint az ügy.

Miniszteri biztos: Magyarország megőrizte vezető szerepét a Duna-stratégiában



Magyarország megőrizte vezető szerepét a Duna-stratégiával kapcsolatos munkában, és komoly együttműködést alakított ki több érintett országgal - mondta Joó István, a Duna-régió stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.

A miniszteri biztos a stratégia végrehajtásáról beszámolva emlékeztetett: 2014-ben a stratégia kormányzati koordinációs feladatai a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerültek, amit az indokolt, hogy a regionális érdekérvényesítés egyfajta diplomáciai tevékenység, így a tárcánál adottak ehhez a keretek, a külképviseletei hálózat segíti a stratégiával kapcsolatos munkát, továbbá alapvetően a külügyminiszterek fóruma felelős a kezdeményezés fő irányainak megfogalmazásáért.

Úgy vélte, egyre növekvő jelentősége van az ilyen típusú együttműködéseknek az EU-ban, új makro-regionális stratégiákat dolgozhatnak ki a jövőben. Az országok látják az együttműködés értékét, tisztában vannak azzal, hogyan lehet közösen feltérképezni az egy adott régióra jellemző problémákat és a válaszokat kidolgozni - mondta.

A Duna-stratégiával kapcsolatban közölte: osztrák felvetésre várhatóan lesz egy főképviselője a stratégiának, ami új lendületet adhat a kezdeményezésnek.

A biztos elmondta: ebben az összetett együttműködési keretben 12 területen hangolják össze az érintett országok a fejlesztéspolitikájukat, Magyarország három területen tölt be kiemelt szerepet, a fenntartható energia használatának ösztönzését, a vizek minőségének helyreállítását és megőrzését, valamint a környezeti kockázatok kezelését illetően. Csaknem valamennyi tárca részt vesz a munkában, tárcaközi munkacsoport dolgozza ki a magyar álláspontot - magyarázta.

Joó István hangsúlyozta: az a cél, hogy minél több magyar vezetésű, részvételű nemzetközi projekt legyen a stratégia keretei között, a tapasztalatok átadásával segítsék az érintett EU-n kívüli országokat, és hozzájáruljanak a magyar vízdiplomáciai törekvésekhez. A legjelentősebb eredménynek nevezte, hogy Magyarország megőrizte vezető szerepét a stratégiával kapcsolatos munkában, és komoly együttműködést alakított ki több országgal.

Gyopáros Alpár (Fidesz) kérdésére a biztos elmondta: jó Magyarország megítélése a vízgazdálkodás szempontjából, számítanak a tapasztalataira. A stratégia keretein belül igyekeznek segíteni a területen érdekelt magyar vállalatok ambícióit is - tette hozzá.

Firtl Mátyás (KDNP) felvetésére Joó István közölte: erőteljes osztrák-román együttműködés tapasztalható a stratégia alakításában, Magyarország igyekszik jó viszonyra törekedni velük, illetve emellett más kapcsolatrendszereket épít ki például Baden-Württemberggel, Csehországgal.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői 2011-ben hagyták jóvá az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítását. A 14 országot (9 EU-tagállamot: Ausztriát, Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Németországot, Romániát, Szlovákiát, Szlovéniát, és 5 unión kívüli országot: Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Moldovát, Szerbiát, Ukrajnát) összefogó stratégia célja több szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem segítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében.

Az Országgyűlés mai ülésén kezdi alkalmazni a házelnök javaslata alapján elfogadott új munkarendjét, miszerint a képviselők két órán keresztül interpellálhatják a kabinetet, majd előkészíthetik a keddre tervezett szavazásokat.

A Ház 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi ülését, majd Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló - a házszabálytól történő eltéréssel - kétperces beszédben mutathatja be a bolgár tavaszváró hagyományt.

Ezt követően hangozhatnak el az interpellációk, amelyekre az új munkarend alapján csak kéthetente, de a korábbinál kétszer hosszabban kerül majd sor.

Az azonnali kérdések és válaszok órája után a képviselők a második ülésnapon elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseit és összegző módosító javaslatit tárgyalják.

Így egyebek mellett utoljára fejthetik ki véleményüket a kormány azon javaslatáról, amely harminc évig titkosítaná a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét.

Az Országgyűlés a héten csütörtökig ülésezik, majd a következő hétfőn egy alig néhány órás ülést tart.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rákay Philip távozik a közmédiától

Minden kreatív ember életében eljön az a pillanat, amikor úgy érzi, szüksége van szakmai… Tovább olvasom