Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Sólyom: a negyedik módosítással az Ab már nem az alaptörvény legfőbb őre

A volt köztársasági elnök, az Ab korábbi elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a 2010-es választások után elkezdett távolodni egymástól a politikai és az alkotmányban lefektetett jogi rendszer.

Az alaptörvény legutóbbi, negyedik módosítása megerősít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az Ab így nem az alaptörvény legfőbb őre többé - vélekedett Sólyom László egy osztrák napilapban pénteken megjelent írásában.

A Die Presse című lapban közölt cikkben a volt köztársasági elnök, az Ab korábbi elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a 2010-es választások után a kormánypártoknak az igazságügyi rendszert és az Ab-t érintő jogszabály-módosításaival elkezdett távolodni egymástól a politikai és az alkotmányban lefektetett jogi rendszer. Emellett "kezdetét vette az alkotmány napi politikai célok érdekében való felhasználása" - írta.

Sólyom László szerint az alkotmány legutóbbi, negyedik módosítása megszilárdít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülbírálhatja az Ab-nak az alkotmány őrzőjeként kifejtett tevékenységét. A módosítással "megszilárdítják a rést az alaptörvényben lefektetett alkotmányos rend és a gyakorlat között", az Ab nem az alaptörvény legfőbb őre többé - írta.

A volt Ab-elnök úgy véli, a módosított alkotmány szövege nem mondja ki a változtatás lényegét, ebben az értelemben a változtatás "láthatatlan" marad.
"Papíron az Alkotmánybíróság továbbra is az alkotmány legfőbb őre. A kétharmados többségnek ez a láthatatlan alkotmánya azonban láthatóvá válik a kormánypártok magatartásában" - fogalmazott.

Az alaptörvény negyedik módosítása "több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődése ellen" - írta. Az érvényes magyar alkotmányjognak egy nagy része, amely az Ab ítéleteiben jelent meg, elveszíti kötelező erejét - hangsúlyozta. A volt köztársasági elnök úgy látja: ahhoz, hogy a jognak ezek az elemei formálisan újra életbe léphessenek, "újra fel kell fedezni", és az Ab-nak újra ki kell mondania azokat. "Csak remélhetjük, hogy az egyszer megfogalmazott gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kultúra folytatódik" - tette hozzá.

A vezető osztrák konzervatív napilapban közölt cikk rövidített változata Sólyom Lászlónak az Osteuropa (Kelet-Európa) című német folyóirat 2013/4. számában megjelent írásának.

Olvasóink írták

  • 2. Őszödi 2013. május 31. 17:36
    „"Sajnos e jogrendszert és magát a parlamenti munkarendet is elbizonytalanító megoldásoknak az elnöksége kezdetén Kötcsén a Fidesz-KDNP-frakcióval lecsót kóstolgató Schmitt Pál nem mondott ellent. Miközben sorra hozta az AB az általa aláírt törvények kapcsán az alkotmányellenességet kimondó határozatokat, Schmitt alkotmányőri funkciójára fittyet hányva, sorra írta alá az alkotmányellenes törvényeket."”
  • 1. Agyalapi 2013. május 31. 13:37
    „Bár csak ilyen éles látású lett volna a mi Sólymunk négy-öt évvel ezelőtt is! Akkor segített volna az országnak, most viszont? Eső után köpönyeg...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jobbik: a főpolgármester ˝tegye félre megfelelési kényszerét!˝

A Jobbik arra szólította fel a budapesti városvezetést, hogy "ne engedjen a hisztériakeltő,… Tovább olvasom