Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Számítógépes hiba okozta a Columbia-katasztrófát?

Szakemberek nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy esetleg a fedélzeti számítógép meghibásodása okozhatta a Columbia amerikai űrsikló katasztrófáját.
A Columbia amerikai űrsikló katasztrófája után alig egy nappal többféle elmélet született a baleset lehetséges okairól. Ezek eddigi legkomolyabbika az, hogy meghibásodást a felszállás közben egy, a fő üzemenyagtartályról levált alkatrész okozta, amely aztán az űrsikló bal oldali szárnyához csapódott, ezzel megsértve a repülőgépet a visszatéréskor keletkező súrlódási hőterheléstől védő hőpajzsot, még január 16-án. A NASA biztonsági szakértői akkor nem látták szükségesnek a küldetés leállítását.
Napvilágot látott azonban egy másik gyanú is, amely szerint az űrrepülőgép nem a megfelelő szögben lépett be a Föld légkörébe, és ez okozta a sárkányszerkezet szétesését. A szem- és fültanúk által hallott robbanásszerű zajok egyébként minden valószínűség szerint nem az űrrepülőgép felrobbanása, hanem a légkörbe 18-szoros hangsebességgel belépő roncsdarabok által keltett úgynevezett hangrobbanások következtében keletkeztek.
Az űrsiklók visszatérési irányszöge csak egy nagyon szűk skálán mozoghat, ugyanis túl meredek belépés esetén a repülőgép a súrlódási hő következtében elég, túl laposan érkezve pedig visszapattan a légkör határán. Szakemberek nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy esetleg a fedélzeti számítógép hibás számítási eredménye miatt a Columbia nem teljesen a megfelelő szögben érkezett és a fellépő extrém aerodinamikai és hőterhelés következtében egyszerűen szétesett.
A katasztrófa bekövetkezésére nem utaltak különösebb jelek, eltekintve attól, hogy a helyi idő szerint reggel 9 órai teljes kapcsolat-megszakadás előtti percekben sorra megszakadt a kapcsolat az űrsikló bal oldali szárnyában elhelyezkedő hő- és nyomásérzékelőkkel, beleértve a bal oldali futóművet is.
Elképzelhető tehát, hogy a sérült, de normális körülmények között még így is problémamentesen működő hőpajzs (a NASA szerint már korábban is volt ilyen jellegű sérülés) már egy apró belépésiszög-eltérést sem volt képes elviselni, és előbb a bal szárny elektronikus berendezései elkezdték felmondani a szolgálatot, majd a Columbia darabokra hullott. A katasztrófa okait a szakemberek továbbra is vizsgálják, miközben mindeddig csak a lehetőségek találgatása folyik.
Ismeretes, hogy a január 16-a óta távol lévő, a Földhöz közeledő Columbia leszállása helyi idő szerint 9:16-kor lett volna esedékes, miközben az űrhajó 63 km-es magasságban 20.000 km/h-s, sebességgel, a hangsebesség mintegy 18-szorosával repült. A 9 órakor megszakadt rádiókapcsolat a későbbiekben többé nem állt helyre, s a szétszakadt űrsikló darabjai tűzgolyóként, erős hang- és fényjelenségek közepette beléptek a Föld légkörének sűrű rétegébe, majd mintegy 200 km-es körzetben a földbe csapódtak. A fedélzeten 6 amerikai és 1 izraeli (Izrael első asztronautája), összesen 7 űrhajós tartózkodott - túlélésük reménye sajnos teljesen szertefoszlott, amit az amerikai zászlók félárbocra engedése kérlelhetetlenül egyértelművé tesz. A jelek szerint a William C. McCool pilóta által vezetett (felügyelt) és Rick D. Husband parancsnok által irányított Columbia legénysége nem tudott kijutni a repülőgépből.
Ismeretes az is, hogy az idén 22 éves Columbia a flotta legöregebb űrsiklójaként az STS-101 jelű, 28. küldetését teljesítette, ami előtt átesett egy 17 hónapos karbantartáson, amelynek végeztével ismételten szolgálatba állt. Az űrrepülőgép az Egyesült Államok űrsikló-flottájának (az 1986-ban teljes legénységével együtt megsemmisült Challenger - OV-99, az űrben soha nem járt Enterprise - OV-101, a Columbia - OV-102, a Discovery - OV-103, az Atlantis - OV-104 és az Endeavour - OV-105) tagjaként az amerikai űrsiklóprogram második katasztrófája során ugyancsak teljes legénységével együtt semmisült meg. Történt mindez mindössze 4 nappal a Challenger-katasztrófa 17. évfordulója, egy hosszú balesetmentes időszak után, amikor már mindenki kezdte azt gondolni, hogy az űrhajózás (végre) biztonságossá vált, és miután az első űrturisták repülése is megtörtént...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Mol visszakéri

Milliárdos nagyságrendű összeget kér vissza településektől a 2001. évi iparűzési adójából a Mol Rt.;… Tovább olvasom