Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Ismét felfedezték a csongrádi vízlépcsőt

Csongrád – Szakmailag indokoltnak tartja Fónagy János fejlesztési államtitkár a csongrádi vízlépcső megépítését, a Jobbik elnöke, Vona Gábor a parlamentben érvelt a beruházás mellett. A duzzasztó „atyja", Vincze László országgyűlési képviselő úgy érzi, tervük most beérik.
A vízlépcsők – Bős-Nagymaros miatt – még mindig politikai tabunak számítanak Magyarországon, miközben a szomszédaink több ilyet is építettek – vetette fel hétfőn az országgyűlésben Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Pártjának fejlesztési tervét ismertetve arról beszélt, érdemes duzzasztókat építeni, és külön kiemelte a csongrádi vízlépcső-vízierőmű tervét. Fónagy János fejlesztési államtitkár erre azt mondta, Magyarországnak alvízi országként nagyon át kell gondolnia, hogyan gazdálkodik a vízzel, de azt is hozzátette, hogy a „csongrádi Tisza 2 erőmű" megépítését indokoltnak tartja.

Mindent Csongrádról

A delmagyar.hu hivatalos csongrádi Facebook-oldala, nem csak csongrádiaknak!

Ez azért érdekes fejlemény, mert korábban a kormány deklarálta, nem tartja időszerűnek a duzzasztók építését a Dunán és a Tiszán. Legutóbb tavaly októberben írtunk a megyei vízimérnökök által dédelgetett, Vincze László csongrádi országgyűlési képviselő által fölkarolt elképzelésről. Akkor Vincze Ördög József szakaszmérnökkel együtt átadta a duzzasztó teljes dokumentációját Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszternek, aki a termálrendszer avatásán járt a városban. – Az volt a válasza, hogy figyelemre méltó anyag, de az ország jelenlegi anyagi helyzetében nem aktuális a megvalósítás – mondta most lapunknak Vincze. A csongrádi képviselő örül annak, ha bárki szóba hozza a tervet, függetlenül attól, hogy az illető milyen párthoz tartozik. – Ez számomra nem hiúsági kérdés, a fontos az, hogy a duzzasztó révén olcsón lehetne öntözni az elsivatagosodó területeket, és új munkahelyek jönnének létre. Azt gondolom, most változás lesz, és nem azért, mert ezt mi már tizenéve nyomjuk, hanem mert alakulnak a körülmények energiafronton. Az atom és a megújuló energiaforrások megítélése változóban van, és már az unió is szívesebben ad pénzt nagy projektekre, mint elaprózott fejlesztésekre.

A vízlépcső – és a Duna–Tisza-csatorna – legkitartóbb ellenzői környezetvédelmi érvekre hivatkoznak. Például arra, hogy a lelassuló folyó ökoszisztémája teljesen átalakulna, őshonos fajok tűnnének el. A Homokhátság elsivatagosodását pedig szerintük okszerűbb gazdálkodással, a víz megtartásával, és nem odavezetésével lehet megakadályozni.

Olvasóink írták

  • 13. Lupus 2013. május 24. 11:24
    „Ma is az elhibázott folyószabályozás káros következményeit szenvedjük. A folyó, és mi emberek is. Igaz, hogy az ősi folyó a szabályozás előtti állapotban is lassú volt. Talán a mederben volt valamivel gyorsabb időnként az áramlása, de az oldal vízterületeken egész évben háborítatlanul élt és szaporodott a vízi világ. Természetesen a gátak elbontása, lerombolása pillanatnyilag több bajt okozna, mint amennyi haszna lenne, de okosabb vízgazdálkodással, az értéktelen területeken létesíthető víztározókkal nagyban javíthatnánk a helyzeten. És ami szégyen: minden település alatt nagyméretű csöveken vezetik a mederbe a valamennyire, vagy egyáltalán nem tisztított szennyvizet. Amíg ez, és másféle szennyezés meg nem szűnik, ne is reménykedjünk a folyó újraéledésében, amelyben minden csak vegetál, és még a halászok is kirabolják minden adandó alkalommal - ellenőrzés hiányában.”
  • 12. lukrecia 2013. május 01. 13:14
    „"a lelassuló folyó ökoszisztémája teljesen átalakulna, őshonos fajok tűnnének el. A Homokhátság elsivatagosodását pedig szerintük okszerűbb gazdálkodással, a víz megtartásával, és nem odavezetésével lehet megakadályozni. "
    A szabalyozas elotti Tisza talan gyors volt???? Nem lehetett gyors, es az volt az "osi " allapot. A masodik mondatban meg igazat is allitanak, De a vizgazdalkodas az is jelenti , hogy ujbol potolni lehet odavezetessel is a vizet. Penz nelkul ismet olyanok osztjak az eszt akiknek halvany lila ...juk sincs az egeszhez.”
  • 11. keletaru 2013. április 30. 20:34
    „Sajnos ekkora öngólt lőni ! Hol volt eme ember mikor már a víz lépcső tervei megvoltak ! Még hogy az atyja , szépen fogalmazzak EKKORA ferdítést . Még az újság lapok sem bírnak ! A végén kiderül csak a pártok/bizottságok miatt folyik erre a víz ! Jelzem ez csak az én véleményem , nem hivatkozom senkire ! Üdv Lévai Attila”
  • 10. apuka 2013. április 30. 07:55
    „boros56:az igaz, hogy a szabályozás során lehetett volna több helyet is hagyni a folyónak, de a Tisza-völgy nem lenne képes eltartani ennyi embert, ha nem lenne lecsapolva. Meg kell nézni az un. "pocsolya" térképet, amin látszik, hogy az Alföld nagy része lakhatatlan lenne szabályozás nélkül. Ez nyilván nem környezetbarát dolog, de ez az ára az ittlétünknek. Az emberi lét - ha tetszik, ha nem - a természet kárára tud csak terjeszkedni. Ennek kell megtalálni a helyes mértékét. Balihoho: ez igaz amit írsz, de az Alföldön az egyetlen nagyobb mélyedés (amiben vizet lehet tárolni) a folyó medre. A sekély tavak csak korlátozottan léteznének, mindenhol mesterségesen kell pótolni a vizet száraz években. Ahhoz pedig környezetszennyező energiára van szükség.”
  • 9. spityu70 2013. április 29. 22:36
    „A tisztelt miniszter asszony és az államtitkár elgondolkozhatna, ha melyik hoz több hasznot az országnak stadionok vagy erőmű építés a Tiszán. Ami hajóhatóvá tenné a Tiszát egészen Tiszalök-ig és olcsó áramot is termelne. Van egy film amely két hajóról szól az egyik Majnán hajózik és bemutatja a part melletti településeket és sehol nem látni gáttat és hány hajóval találkozik. A másik a Tiszán ahol Csongrádnál csak a templom torony jelzi, hogy település mellett halad a hajó. Javaslom a döntés hozók nézzék meg és gondolkodjanak el.”
  • 8. keletaru 2013. április 29. 19:04
    „Szánalmas ........Rég sokkal hatékonyabban lehet folyóinkat áruszállításra használni , mint ma , hisz tudjuk NAGY O-a kihasználtsága a Tiszának! De mit lehetne itt szállítani mikor működő iparunk mezőgazdaságunk sincs . DE képviselő az van Tiszát szégyenítve ! Arról nem is beszélve több víz megy ki mint ami bejön ........ÉN innen úgy látom jelenleg nem a szakma a lényeg egy vezető beosztásnál , hanem a hova tartozás . Hofi tudta előre ....Üdv Lévai Attila”
  • 7. Power 2013. április 29. 18:42
    „"miközben a szomszédaink több ilyet is építettek"
    A szomszéd kertje mindig zöldebb! Nálunk a folyóba bevezetett szennyvíz koncentrációjának kiszámításáért még diplomát is adtak. Hogyan lenne horgászturizmus, ha nincs halbőség a folyóban? "Képviselőink" jobban tennék, ha a horgászturizmus fellendítésével foglalkoznának. Az Európai Unióban csak Magyarországon engedik a halászatot természetes vizeken.”
  • 6. balihoho 2013. április 29. 18:09
    „A víz megtartásához, tározókra van szükség. A tározók,
    nem azonosak, a folyókon építendő vízlépcsőkkel.”
  • 5. _csutak_ 2013. április 29. 16:07
    „Azok a végtelen ostoba Franciák százéves műtárgyakat romboltak le azért, hogy a Loire völgye végre ismét élővilággal legyen teli!
    Biztosan végtelen ostobák, de lám a rég kihalt élővilág előkerült.
    Miért akarnak egy mozgási energiahiányos folyóból energiát kicsikarni?
    Kinek a zsebe dagadna a felesleges építkezéssel?”
  • 4. boros56 2013. április 29. 14:48
    „Nem tudom kik ezek a természet-és környezetvédők, de, hogy fogalmuk nincs hogyan működik az biztos. Nem hallottak még az alkalmazkodóképességről, ami az állatvilágban sokkal gyorsabb, mint az embernél, sőt még okosabbak is. Annak idején a Tisza sokkal hosszabb volt és lassúbb. Árvízkor a laposabb területeken kitette a vizet és kész. Oda nem települt senki.(még akkor volt ész).Most meg százmilliókért védekezünk, hogy ne öntsön el bennünket, mert lassan már a folyóra akarunk települni. A folyószabályozás változtatta meg az ökoszisztémát. Amikor a Körös Zalotán még duzzasztva volt rohantunk horgászni, mert "dőlt" a hal. Ezek a zöldek nem hisznek a saját szemüknek. Olyan dolgokat elleneznek, amelyre maga a természet cáfol rá. De biztosan nem elégszer verte meg az anyjuk őket, az lett volna pedig a természetes.”
  • 3. Power 2013. április 29. 14:34
    „Ma elképzelni sem tudjuk milyen gazdag, fajokban bővelkedő volt az egykori tiszai flóra és fauna. A halak és halfajok száma drasztikusan lecsökkent, mozgásterük a szűk hullámterekre korlátozódik az íváshoz nélkülözhetetlen összefüggő sekély vízfelület szinte nem létezik. A lecsapolások következtében eltűnt az egykori vadregényes vízi élővilág is. A szennyvizet a mai napig a folyóba vezetjük.”
  • 2. Esovaro 2013. április 29. 13:37
    „"A vízlépcső - és a Duna-Tisza-csatorna - legkitartóbb ellenzői környezetvédelmi érvekre hivatkoznak. Például arra, hogy a lelassuló folyó ökoszisztémája teljesen átalakulna, őshonos fajok tűnnének el."

    Eza legnagyobb hazugsag.A Tisza osi allapota regota nem letezik,mar a koepkorban is szabalyozta az ember, a 19. szazadi gatepitesek atvagasok meg teljesen megvaltoztattak az itteni okoszisztemat,vagyis aZ AZ itteni OSI ALLAPOT ES OSHONOS FAJOK MAX 150 evesek,ugyanigy a Dunanal is. Ha meg lesz lepcso akkor annak megfelelo allapot alakul ki,ahogy a Tisza tonal is tortent,es erdeekes hol is lett a legjelentosebb a tiszai turizmus es horgaszturizmus? Hat eppen ott.”
  • 1. berkabela@freemail.hu 2013. április 29. 10:57
    „A tervezett vízlépcső gátját 2006-ban átvágták. Azóta az árhullámok rendszeresen elöntik a kb.1 km2 munkagödröt.ami lassan de biztosan feliszapolódik.Valamikor ivadéknevelő tó volt, és kedvenc kirándulóhelye a szörfözőknek.Mint minden, -ami csongrádi-ez is tönkremegy , elöregedik akár a város lakosai.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fúvóskoncert Csongrádon

A Csongrádi Fúvószenekar április 28-án, vasárnap 17 órakor a művelődési központban tartja hangversenyét. Tovább olvasom