Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Magányos belvízharc Csongrádon

Csongrád - Tíz napja magányos harcot vív a belvízzel Koncz József. A csongrádi gazdálkodó gépeit és munkásait is csatasorba állította a Kéttemető úton, ahol a gabonaföldek mellett tanyákat fenyegetett a víz.
Magad uram, ha szolgád nincsen – ezzel a példával jár a csongrádiak előtt Koncz József. A helybeli gazdálkodó lassan két hete szüntelenül küzd az elemekkel a városból kivezető Kéttemető út mentén, ahol 200 hektáros táblája van víz alatt. Már ősszel jelezte az önkormányzatnak, hogy a település határában a csatornák telítettek, a víz elvezetéséhez ezért összehangolt munkára lenne szükség az árkok gazdái, a víztársulat, a város és az Atikövizig között. Noha tettek lépéseket egyes érintettek, a víz nem tudott elfolyni. Ezért sem tartja véletlennek, hogy Csongrádon hetek óta harmadfokú belvízvédelmi készültség van érvényben.

Koncz József (balra) szerint minden városba kellene egy felelős, aki irányítja a víz útját. A szerző felvétele
Koncz József (balra) szerint minden városba kellene egy felelős, aki irányítja a víz útját.
A szerző felvétele


Heringertelepen is segített

– Egy hónapja Csongrád egyik városrészét, a Heringertelepet mentette meg a víztől Koncz József azzal, hogy ingyenmunkába állította nagyteljesítményű szivattyúját. Azóta több tanyánál az ő segítségének köszönhetően tudták elvezetni a belvizet. Van egy másik segítőkész vállalkozó, Maszlag János, aki szintén szó nélkül ad gépet, homokot, ha szükség van rá – mondta lapunknak Murányi László, a körzet önkormányzati képviselője.

A hóolvadás után már nem tudott várni a segítségre Koncz József, maga látott hozzá a csatornák rendbetételéhez. Négy géppel – egy, percenként egy köbméter vizet átemelő szivattyús traktorral, egy markolóval, valamint két szállító járművel – és munkásaival vonult fel a Kéttemető útra. Az új körforgalomnál az elkerülő út építői beszakítottak egy átereszt, és úgy hagyták. Másutt a gondozatlan árkokig el sem jutott a víz, és a belvíztavak már tanyákat veszélyeztettek. Justin Pál is csak lova hátán tudott volna kijönni tanyájáról, ha nem érkezik segítség. De érkezett, és árkot ástak a tanyájához, a szivattyú pedig két napig dolgozott.

– Hálás vagyok neki az önzetlenségéért, mert egy hónapig nem lehetett száraz lábbal kijönni az otthonomból – mondta a 67 éves, egyedül élő férfi.

– Ha tétlenül nézem a vizet, nem lesz mit aratnom. Ha itt dolgoznak a gépeim, a tanyán élőknek is segítek, hiszen ismerem, becsülöm őket, és tudom, hogy jelen körülmények között mire számíthatnak – mondta Koncz József. A gazdálkodó szerint ha már egy kézbe kerülnek az ország csatornái, olyan végezze ezt a munkát, aki bizonyított. Azt tartja csak szomorúnak, hogy ez városonként más és más, legalábbis a gazdák között terjedő hírek szerint valahol az egyik, másutt a másik érintett szervezettel elégedettek a termelők.

Kiköltöztették

Megroggyant egy felgyői lakóépület a belvíz miatt, ezért ki kellett telepíteni egy embert az otthonából. A szerencsétlenül járt asszonyt átmenetileg rokonainál szállásolták el, de még ezen a héten kifestik az önkormányzat jelenleg üresen álló szolgálati lakását, hogy mielőbb oda költözhessen – tudtuk meg Kiss Csabától. A polgármester elmondta, nincsenek pangó vizek a faluban, de több vályogház tulajdonosa jelezte neki, repedeznek a falak.

Olvasóink írták

  • 3. Zidane1 2011. január 26. 07:47
    „Teutatas jól vázolta a problémákat, a jogszabályok tényleg "finomításra szorulnak", amit a kialakult belvízhelyzet igazol.
    És még egy apróság: Az útárkok az útról lefolyó vizek elvezetésére szolgálnak (és vannak méretezve), gondozatlanságuk, kiépítettségük miatt gyakran csak szikkasztóárkok. Az útkezelőnek nem feladata a belvíz lecsapolása. Ha valaki a "vizét" az útárokban szeretné elvezetni akkor azt magának kell (vagy az önkormányzatnak) arra alkalmassá tennie (a kezelő hozzájárulásával), hisz az ő érdeke.”
  • 2. Teutatas 2011. január 26. 05:27
    „1. Magánterületről a vizek lekormányzása az érdekelt tulajdonos felelőssége.
    2. Vízügy felel a főbefogadókért, ahhoz nevezett hozzá sem ért, nem értem a vízügynek miért kéne köszönetet mondania?
    3. Csatornadíjakat a szennyvíz csatornákra szoktak szedni, nem értem mi köze annak a belvízhez, ugyan is, csapadékvizet a szennyvízelvezetés céljára szolgáló csatornahálózatba tilos bekötni. Ha külterületi földterületekről van szó, ott érdekeltségi hozzájárulás volt még tavaly, idén már eltörölték. De az érdekeltségi hozzájárulást a vízgazdálkodási társulatnak fizették, nem a vízügynek, és ennek fejében a vgt-k a földterületek melletti csatornákat tartották fent, a földekről a víz lekormányzása a csatornába a tulajdonos feladata.
    4. A tulajdonjogi kérdéssel egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy elő kéne venni az 1980-as évek vízrajzin térképeit, és amelyik csatornákat a földtulajdonosok a vízügy engedélye nélkül megszüntettek, - akár aktív, akár passzív hozzáállással -, na azokat a tulajdonosokat folyó méterenként én legalább 100 000 Ft-tal büntetném.

    Tehát díjazom az előttem hozzászóló írását, de a jogszabályokat nem kéne átírnia. Végezetül még egy dolgot azért tisztáznék, a vízügy és a vízgazdálkodási társulat felett az önkormányzatnak semmi féle jogköre nincs, ugyan is az első kettő az állami fennhatóság alatt van, és nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe.”
  • 1. Elnyomott.1 2011. január 25. 12:45
    „Lássuk be tisztelt hozzászólók ez az eset is azon érdekességek közé tartozik ami felett értetlenül állok!Bár mindenek előtt én is szeretnék köszönetet mondani Koncz Józsefnek a munkájáért amit neki bizony senki nemfog megfizetni.Szerintem a köszönetnyilvánítással még az önkormányzat és a vízügy sem késett el hiszen ez javarészt az ő feladatuk lenne!Ennek a részben önérdekű,részben a területen élő emberek megsegítésére elvégzett munka tükrében elkellene már dönteni,hogy melyik csatorna kihez tartozik.Melyik a városé melyik a vízügyé és melyik a gazdálkodóké!Akkor amikor csinálni kellene"persze az utolsó pillanatra hagyva a dolgot akkor a város és a vízügy egymásra mutogat".Viszont amikor a csatornadíjat kell beszedni akkor bizony mindenki tartja a markát,ha meg nem fizet a földtulajdonos letiltják a számlájáról az összeget.Erre is odakellene már figyelni a városnak sok más hasonló , gazdákat érintő problémákkal együtt.Ők ugyan úgy megfizetik a közterheket mint egy városban működő vállalkozás csak ők semmit nem kapnak érte.Egy vállalkozó támogatása ne csak abból álljon,hogy pénzt teszünk a zsebébe hanem segítsünk neki megteremteni a zökkenőmentes gazdálkodás feltételeit és ebbe bizony beletartozik az is hogy tudjon a területein termelni,hiszen így magasabb összegű iparűzési adót tud a városnak fizetni!Nem olyan bonyolult dolog ez csak a város összes idetartozó intézményének következetesen együtkellene működni és nem egymásra hárítani a problémák megoldását!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Főutcai üzletet vettek a csongrádi polgárőrök

5,5 millió forintért főutcai üzlethelyiséget vett a Csongrád és Térsége Polgárőr Egyesület. Bérleti díjakból volt rá pénze. Tovább olvasom