Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Túl kell élni a húsipar Mohácsát

Csongrád - Az uniós csatlakozás óta nincs pénzük a hazai húsüzemeknek fejlesztésre, ezért dőlt be több mostanában. Az erősebbek számára is nagy csalódás, hogy az általuk megkerülhetetlen, szigorú előírások mellett is virágzik a feketegazdaság.
A megye legszebben felújított húsüzemének nevezték a hatósági állatorvosok tíz éve a csongrádi Héjja Testvérek Kft. érdekeltségét. A családi alapon működő vállalkozás akkor 450 millió forintot költött fejlesztésre. Ehhez 100 millió támogatást kapott, a többi saját erő volt és hitel. Igaz, akkor az ágazat összes szereplője, a legkisebbtől a legnagyobbig beruházott.

Győzik-e ezt a kicsik?

Az uniós csatlakozás után, az új követelmények miatt mindenütt modernizálni kellett, ez volt a további működés feltétele. Akkor megírtuk, nem számít, finom-e a kolbász: a húsüzemek fele megfelelt az előírásoknak, mások bedobták a törülközőt, köztük egy multinacionális áruházlánc szegedi és vásárhelyi feldolgozója is. Akkor teljesen hihető prognózis volt, hogy a ridegtartást a kisebbek nem fogják bírni. Olyan vélekedés is elhangzott, hogy pár éven belül a megyében nem marad más talpon, csak a Pick és a Hungerit.

Az uniós csatlakozás óta nincs pénzük a hazai húsüzemeknek fejlesztésre. Fotó: Karnok Csaba
Az uniós csatlakozás óta nincs pénzük a hazai húsüzemeknek fejlesztésre. Fotó: Karnok Csaba

A húsiparról az utóbbi másfél-két évben megint sok a hír országszerte, neves régi üzemek kerültek bajba, ugyanakkor elkezdte építeni a Bonafarm csoport a mohácsi vágóhidat. Egy gazdasági napilap elemzése szerint ha ez 2016-ban megnyílik, sok üzem onnan fogja vásárolni a húst, abba fogja hagyni a vágást, ami az elavult berendezések, technológiák miatt a legtöbb helyen már veszteséges tevékenység. Csak a készítménygyártásra fognak koncentrálni. A mohácsi beruházás eszerint átalakítja a húsipar szerkezetét, munkahelyek szűnhetnek meg, de üzemek kerülhetik el a bezárást.

Építeni lehet, fejlődni nem

– Az utóbbi tíz évben az élelmiszeripar nem kapott olyan támogatásokat, mint amilyenek a mezőgazdaságban voltak; a csatlakozás idején előírt fejlesztést végrehajtották, akik tovább akartak élni, de azóta nemigen volt erő modernizációra, az építkezésre még voltak források, de a technológiai fejlesztésekre nem – világítja meg az állapotokat más oldalról Héjja István, a csongrádi Héjja Testvérek Kft. egyik ügyvezetője.

Sonkát formáznak a Héjja Testvérek Kft. húsüzemében. Saját takarmányon nevelt sertést vágnak le és dolgoznak fel. Fotó: Karnok Csaba
Sonkát formáznak a Héjja Testvérek Kft. húsüzemében. Saját takarmányon nevelt sertést vágnak le és dolgoznak fel. Fotó: Karnok Csaba

– Mindenki a saját erőforrásait éli föl. Ez a versenyképesség csökkenését hozta óhatatlanul. És mivel az Unió révén bármikor, bárhonnan be lehet hozni árut Magyarországra, ha a külföldinek kedvezőbb az ára, kiéleződött a verseny. A válság ezt a helyzetet úgy alakította, hogy a nálunk egyébként sem erős középosztály elkezdett szegényedni, így a termékek iránti kereslet ábrája a homokórához hasonlít. A legalacsonyabb kategóriájú, legolcsóbb termékek iránt nagy a kereslet, és a luxustermékek iránt van még érzékelhető érdeklődés. Ez a körülmény sem ösztönöz fejlesztésre.

135 ezer forint a minimum

A kft. a többi húsipari vállalkozáshoz képest valamennyire előnyben van azzal, hogy saját földjén megtermelt takarmányból, saját telepen neveli a később levágott sertéseket. A húsból az üzem hagyományos ételeket, sonkát, kolbászt, disznósajtot készít. Ezek az áruk a közelben lelnek vevőre, Kiskunfélegyházára, Kecskemétre, Szegedre, Szolnokra, Budapestre szállít a kft., húsvét előtt a Dunántúlra is.

Héjja László és Héjja István szerint a magyar húsipar több sebből vérzik. Fotó: Karnok Csaba
Héjja László és Héjja István szerint a magyar húsipar több sebből vérzik. Fotó: Karnok Csaba

– Mi nem minimálbéren dolgoztatunk, itt 2015-től a legalacsonyabb fizetés 135 ezer forint – említi Héjja László, István nagybátyja, a kft. egyik alapítója. – Ezt azért mondom, mert tizenöt évvel ezelőtt egy fővárosi húsüzletben jártam, az öt eladó mindegyike minimálbéren volt bejelentve, de ennél többet kaptak kézhez. Azt nem tudom, ma ez hogyan működik, de ha igaz, amit a húsiparhoz kötődő feketegazdaság mértékéről mondanak, ennek nyilván az a magyarázata, hogy a minimálbér mellé odatett pluszt valahogy meg kell termelni. Ezt azonban mi nem engedhetjük meg magunknak, ha egy ekkora üzem hibázik, az nem kétszázezres bírságot von maga után. Számunkra ez újabb versenyhátrány. Ki kell szűrni a feketebizniszt, nincs mese.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Saját darabot játszik a csongrádi társulat

Szakmai zsűri már látta, otthon most mutatja be először új darabját a Csongrádi Színtársulat. A művet maguk írták, akár csongrádi festőkről is szólhatna. Tovább olvasom