Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 29°C Még több cikk.

Miért nem kellett a halott néni 3 kiló aranya?

DélmagyArchív 1930: Ha igaz a történet, az "Aranyat vasért"-mozgalom aranya 10 évvel a háború után is tabu volt.
1930-ban egy szegedi örökségi leltáron 3 kiló, tört ékszerekből álló arany került elő egy fiókból. Az örökösök azonban semmiképpen sem akarták elfogadni. Úgy tűnt, a vagyon az 1914-es „Aranyat vasért"-mozgalomból maradt meg.

A hazafias gyűrűk éve

1914. augusztus 11-én, az első világháború első hónapjában a Gyorssegély-Auguszta-Alap arra hívta fel az Osztrák-Magyar Monarchia polgárait, hogy arany és ezüst ékszereiket ajánlják fel a háborús időkben nélkülözők megsegítésre.

Az Aranyat vasárt mozgalom a Délmagyarországban 1914. szeptember 15-én
Az "Aranyat vasért" mozgalom indulása a Délmagyarországban 1914. szeptember 15-én

Az első adakozók a Délmagyarország kiadójában 1914. szeptember 16.
Az első adakozók a Délmagyarország kiadójában 1914. szeptember 16.
Szegeden 1914. szeptember 15-én a Délmagyarország kiadója állt a kibontakozó mozgalom élére.

A kiadóba bevitt ékszereket egy egyszer vasgyűrűre cserélték, amelynek felirata így szólt: „Pro patria 1914", vagyis „A hazáért 1914". A Kárász utcai kiadón kívül Szegeden a városházára is lehetett ékszereket vinni.

A Délmagyarország másnaptól naponta közölte az arany ékszereiket felajánló polgárok nevét. A vasgyűrű viselése hamarosan divat és a legnagyobb büszkeség lett, nagyobb, mint az arany ékszereké.

Illegálisan árult gyűrűk. Délmagyarország 1914. szeptember 25.
Illegálisan árult gyűrűk. Délmagyarország 1914. szeptember 25.
Hanem, éppen tíz nap telt bele, megjelentek azok is, akik üzletet láttak a dologban, és fellendült a vasgyűrűpiac. A hazafias gyűrűk készítése nem sokkal ezután, 1914 őszén állami ellenőrzés alá került, és rendeletileg szabályozták a felhasznált jelszavakat.

Mint értesültünk, a város forgalmasabb utcáin többen árulnak vasgyűrűket, aranyat vasért felhívással, húsz fillérért. Az értéktelen holmit így nagy nyereség mellett eladják, mert a gyűrűknek talán mondani sem kell, van kelete. A jóhiszemű emberek abban a hiszemben veszik, hogy a hasznot az árusító jótékonysági célra adja; a hiú emberek pedig azért veszik, hogy mások azt higgyék, hogy aranygyűrűt adtak érte.

Még unszolásra sem kellett a 3 kiló arany

Egy különös leltár. Délmagyarország 1930. december 25.
Egy örökösödési különös leltár. Délmagyarország 1930. december 25.

A háború elviharzott, eltelt 10 év, és furcsa esetről adott hírt a Délmagyarország 1930. december 25-én. Egy idős szegedi asszony halála után a leltárbiztos az örökösök jelenlétében vette sorra a fennmaradt vagyontárgyakat. A leltár legvégére egy fiók maradt, amelyből mindannyiuk meglepetésére 3 kilogramm, ékszerekből álló tört arany került elő, ami akkoriban is jókora érték volt.

Ekkor valakinek eszébe jutott, hogy az arany ilyen formában csakis a háborús "Aranyat vasért" akcióból maradhatott fenn. Az örökösök úgy döntöttek, hogy az aranyra nem tartanak igényt, mert az a kincstárt illeti. Még a hivatalos személynek minősülő leltárbiztos sem tudta rájuk tukmálni a 3 kiló aranyat.

Ha a korabeli történet igaz, a becsületes örökösök reakciója vagy azt mutatja, hogy az 1914-es hazafias gyűjtésnek hosszat tartó, tiszta emléke volt, vagy pedig azt, hogy a néni fiókjába került 3 kiló arany mögött nem éppen feddhetetlen történet húzódik.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Édösanyám, én meghalok! Csak még elmegyek a kocsmába!

DélmagyArchív 1927: A bicskás legényromantika valahogy nem passzolt a kultúrfölény elméletével. Tovább olvasom