Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Ötezres munkástüntetés: néma, egyirányú, szürreális menet

DélmagyArchív 1930: Szeptember 1-jén Budapesten vér folyt, Szegeden egy Bunuel-filmet rendezett az élet. Percről percre.

A szegedi tüntetés képei. Délmagyarország 1930. szeptember 2., 2. oldal
A szegedi tüntetés képei. Délmagyarország 1930. szeptember 2., 2. oldal

1930. szeptember 1.
A budapesti tüntetés beszámolója. Délmagyarország 1930. szeptember 1.
A budapesti tüntetés beszámolója. Délmagyarország 1930. szept. 2.

• A gazdasági válság miatt tömegessé váltak az elbocsátások. A baloldali pártok a munkanélküliség enyhítését követelték.
• A szociáldemokrata párt által kezdeményezett városligeti munkásgyűlést nem engedélyezte a hatóság. A párt erre néma, sétáló tüntetést hirdetett meg.
• A kommunista párt hamar rácsatlakozott az akcióra. Ők viszont hangos demonstrációra és összecsapásra bíztatták követőiket.
• Szeptember 1-jén mintegy 100 ezer ember jelent meg Budapesten. A tömeg villamoskocsikat borított fel, felgyújtott egy autót, és ellenségesen fogadott mindenkit.
• A Hősök terén a lovasrendőrök a tömegbe lőttek. Egy halottal és 300 sérülttel zárult az összecsapás.

1930. szeptember 1-jén a két világháború közötti Magyarország legnagyobb munkásmegmozdulása zajlott le Budapesten. A tüntetés erőszakba torkollt, miután a kommunisták is csatlakoztak a szociáldemokrata akcióhoz.

1930. szeptember 1-jén, hétfőn Szegeden 4-5000 munkás és munkanélküli vonult fel a Kossuth Lajos sugárúton. A tüntetéssel a budapesti megmozduláshoz csatlakoztak, de a szegedi demonstráció csendben zajlott le.

Valójában a megmozdulást nem engedélyezte a rendőrség. Nem volt szabad az utcán csoportosulni, beszédet mondani, sőt, megállni sem - csak egy irányban némán haladni.

Emiatt a szegedi tüntetés szürreális és néma utcai menetté vált, amelyet közvetlen közelről rendőrök ellenőriztek.

A Délmagyarország a korabeli Szeged haladó szellemiségű lapja volt, amely a liberális és szociáldemokrata politikai áramlathoz állt közel.

Ennek fényében beszámolója a szegedi munkások öntudatos, fegyelmezett és józan demonstrálását emeli ki, amely nem reagált a rendőri durvaságra (sem a kommunisták uszítására).



A szegedi tüntetés képei. Délmagyarország 1930. szeptember 2., 3. oldal
A szegedi tüntetés képei. Délmagyarország 1930. szeptember 2., 3. oldal

Hogyan zajlott le a tüntetés Szegeden?

  • Reggel a városban már nagy volt a rendőri készültség. Rendőrosztagok, kerékpáros- és lovasrendőrök sétáltak mindenfelé, és amint 3-4 fő összeállt a Kárász utcán, a Széchenyi téren vagy a Kossuth sugárúton, odaléptek és továbbhaladásra szólították fel őket.
  • A Széchenyi téren akkoriban jegyre váltott bérszékeken lehetett pihenni. De hiába fizették meg, a munkáskülsejű embereket innen is elhajtották a rendőrök.
  • A terv szerint a szegedi műhelyekben a munkások 11 órakor leteszik a munkát és a Kossuth Lajos sugárútra mennek, majd vissza a munkahelyükre. A munkanélküliek a Hétvezér utcai Munkásotthonból indulnak el.
  • A munkásotthonban sem engedték meg a gyülekezést, ezért Lájer Dezső szociáldemokrata szakszervezeti vezetővel az élen (1930-ban az MSZDP szegedi szervezetének titkára) elindultak a sugárút felé.
  • A sétáló és nem csoportosuló tömeg egyre gyarapodott. Lépten nyomon rendőrök felügyeltek arra, hogy ne álljon meg senki.
  • A gyáraknál rendőrök jelentek meg, hogy kis csoportonként engedjék ki a munkásokat. Ők is csak a mellékutcákból közelíthették meg a Kossuth sugárutat. A kenderfonó munkásainak megakadályozták, hogy átkeljenek a körúton, ezért ők körbementek, a Mars teret megkerülve.
  • Annyira tilos volt a kommunikálás, hogy a rendőrök lekapcsoltak egy munkást, aki a Mars téri kaszárnya állványzatán dolgozóknak elmondta, hová mennek, és hívta amazokat is.
  • Az Anna-kútnál lovasrendőrök zárták le az utat a Széchenyi tér felé. Kerékpáros rendőrök vitték a híreket, és minden sarok rendőrtisztekre volt bízva. Tulajdonképpen a rendőrség is jól megszervezte az eseményt.
  • A Kossuth Lajos sugárúton csak egy irányban engedték be a járdára a gyárakból érkezőket, így az egyirányú, nem csoportosuló, meg nem álló menet még furcsább látványt nyújthatott.
  • 11.15-kor már mindenki a Kossuth Lajos sugárút járdáin volt és tetőfokára hágott az egyirányú néma séta.
  • A kerékpárral érkezőket a rendőrök kiszorították a sugárútról a mellékutcákba.
  • 11.30-kor dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes a sugárút úttestén autómobilon haladt végig és minden rendőrcsoporttól jelentést kért. A MÁV épület előtt egy buzgó rendőr kiemelt egy embert, aki állítólag szervezkedett, és a kapitányságra szállíttatta. Csak 14 óra körül engedték el.
  • 12 óra körül a rendőrök elkezdték a tömeg kiszorítását a tűzoltóság felé. Az összepréselt emberek idegesebbek lettek, de nem történt nagyobb inzultus.
  • Ezután a munkások visszatértek munkahelyükre, bár a rendőri készültség ezt akadályozta azzal, hogy a Széchenyi tér felé továbbra sem volt szabad menni.
  • 13 órára kiürült a sugárút, de a Széchenyi térre még ezután sem engedtek be munkáskülsővel.

A szegedi tüntetés képei. Délmagyarország 1930. szeptember 3., 4. oldal
A szegedi tüntetés képei. Délmagyarország 1930. szeptember 3., 4. oldal.

Szabó János öngyilkossága

Egy öngyilkosság háttere. Délmagyarország 1930. szeptember 5.
Egy öngyilkosság háttere. Délmagyarország 1930. szeptember 5.
Délmagyarország, 1930. szeptember 5.
"Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Szabó János munkás, a Csendes-ucca 10. szám alatt felakasztotta magát Az öngyilkosság okáról érdekes részleteket mondott el Szabó János családja. Szabó János, aki hosszú idő óta munkanélkül volt, szeptember elsején, hétfőn, szintén ott volt a Kossuth Lajos-sugáruton, a munkásság néma felvonulásán. Közben az öreg Szabó több társával együtt beborozott és ilyen állapotban összeütközött egy rendőrrel és elesett Ebből szóváltás keletkezett aminek az lett a vége, hogy a rendőr előállította az ügyeleten. Délután szabadon bocsájtották. Az öreg Szabó ettől kezdve lehangolt volt és azt hajtogatta, hogy nem éli túl a szégyent, hogy őt a rendőrségre vitték. Elkeseredéséhez természetesen hozzájárult az is, hogy sehol sem kapott munkát."

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A feleségről megfeledkezett - újra nősült

DélmagyArchív 1927: Nem a boldog feledés volt az oka, hanem az alkohol: nem is emlékezett, hogy… Tovább olvasom