Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Cafeteria: a cégek többségénél megmarad

A hazai vállalatok a megszorítások ellenére hisznek a cafeteria létjogosultságában, az idén mindössze 9 százalékuk nem kívánja fenntartani a béren kívüli juttatások rendszerét.
A Pécsi Tudományegyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Cafeteria Plaza közelmúltban végzett felmérést 156 magán- és állami vállalat, intézmény körében, ennek eredményét hétfőn az MTI-hez is eljuttatták.

A vizsgált vállalatok körében többnyire a 2009-es szinten maradnak a cafeteriára költhető éves keretösszegek, tízből egy cég ezen a területen spórolásra kényszerül, 35 százalékuk azonban forrásokat talál arra, hogy az értékkövetés okán bővítse a keretet.

A cégek többsége felismerte, hogy a magánszemély által felhasználható érték a megadóztatott elemek esetében is magasabb, mintha ugyanezt bérként kapnák meg a dolgozók, amellett, hogy a juttatásokkal saját költségeik is csökkennek. Ráadásul azoknál a szervezeteknél, amelyeknél évek óta juttatások egészítették ki a bérjövedelmet, megfigyelhető, hogy a cafeteria mára "járandósággá" vált a dolgozók szemében. Eltörlése egyértelműen negatív hangulatot eredményezne, különösen az alacsony keresetűek körében.

A felmérés készítői utaltak arra, hogy január 1-jével megszűnt az adómentessége azoknak a juttatásoknak, amelyek a foglalkoztatók által kínált juttatási rendszerek palettáját évek óta meghatározták. Ez alól egyetlen kivétel a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat.

Kedvező változás a 2010-ben hatályba lépett adószabályok közül, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás mértéke ötévente ötmillió forintra emelkedett. Az adott értékhatárig nyújtott juttatás adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

A kutatók szerint ezek a juttatások ösztönző, motiváló szerepük mellett a költséghatékonyság miatt lettek egyre kedveltebb elemei a kompenzációs csomagoknak, s 2007-ig szinte korlátlan lehetőséget nyújtottak közteher nélküli extra bevételek juttatására és szerzésére.

Poór József egyetemi tanár, a kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a cafeteria térhódításának 2009-ig gyakorlatilag csak az adómentességet szabályozó újabb és újabb kritériumok, s az ezzel járó komoly adminisztrációs terhek szabtak határt, így azt egészen a múlt évig bezárólag a megkérdezettek közül 10 cégből 9 valamilyen formában beépítette javadalmazási stratégiájába.

A cafeteria keretein kívül nyújtott leggyakoribb juttatások a munkavégzéshez kötődtek. A legelterjedtebb a magáncélú használatot is engedélyező mobiltelefon-költségtérítés volt, szintén gyakorinak számított a képernyő előtti munkavégzéshez használt védőszemüveg árának a megtérítése.

Marjai Boglárka, a Cafeteria Plaza tanácsadójának tapasztalatai szerint amíg a cafeteria-rendszerek bevezetésének legfőbb mozgatórugója korábban a dolgozói elkötelezettség és elégedettség növelése, az adómentes elemekkel elérhető megtakarítási lehetőség volt, ma a cégek már egyre kevésbé gondolják, hogy a béren kívüli juttatások szerepet kapnak a dolgozók megtartásában, vagy akár a munkáltatói "brand" megítélésében. A cafeteria ma már egyszerűen hozzátartozik egy versenyképes kompenzációs csomaghoz, ezáltal nem igazán növeli egy vállalat munkáltatói presztízsét.

Olvasóink írták

  • 11. sima 2010. január 12. 10:09
    „Azoknál maradt meg , ahol a nagyfőnök nem Zanzibáron töltötte a szabadságát !”
  • 10. achilleus 2010. január 12. 08:41
    „Hol van a pofátlanság határa? - kérdezi az egyik portál:

    "Bajnai Gordon hétfő este az M1-en élő adásban világosította fel tudatlan népét arról, hogy a szegény, megnyomorított minisztériumi köztisztviselők igenis megérdemlik az esetenként 7-800 ezer forintot is meghaladó cafeteria illetményeket. A miniszterelnök szerint elvégre "ingyen nem dolgozhatnak".

    Összességében kevesebbet fordít személyi kiadásokra a Miniszterelnöki Hivatal - ezzel vette védelmébe Bajnai Gordon miniszterelnök egy interjúban a köztisztviselőknek járó cafeteriát. Mint mondta, "valamit fizetni" kell a minisztériumokban dolgozóknak, mert "rengeteget elvettek" tőlük, miközben a velük szembeni elvárások nőttek a válság miatt.

    Nem tartja magasnak a minisztériumokban dolgozó köztiszviselőknek 2010-ben járó cafeteriajuttatást Bajnai Gordon miniszterelnök, aki erről az MTV A szólás szabadsága című műsorában beszélt. Az idén életbe lépő cafeteriarendszer keretében a minisztériumokban évi több százezres béren kívüli plusz juttatásokról döntöttek. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban évi bruttó 875 ezer forintért választhatnak juttatásokat a tárca dolgozói, a második legbőkezűbb Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban 850 ezres bónusz jár. A Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), az önkormányzati és a szociális tárcánál évi 750 ezer forint összértékű juttatást kapnak a munkatársak.

    "Ezektől az emberektől összességében rengeteg pénzt vettünk el, miközben keményebb munkát várunk el tőlük, hiszen válság van" - mondta Bajnai Gordon arra a kérdésre, hogy korábban azt közölték, az állami hivatalokban is takarékosságot vezetnek be. Szerinte a MeH-ben a személyi juttatásokra fordított összeg közel 16 százalékkal kevesebb. A Kormányszóvivői Iroda korábban ugyanezt az adatot közölte, de akkor sem árulták el, hogy ez a fizetések csökkenése, esetleges elbocsátások vagy a létszám befagyasztása miatt történt-e.

    Értem, hogy a közvélemény azt szeretné, hogy ingyen dolgozzanak, miközben nagyon okosak és becsületesek is, de ingyen nem fognak dolgozni - fogalmazott a kormányfő az interjúban. Hozzátette, a köztisztviselőknek járó jutalmakat egyébként is korlátozták, a jelenlegi rendszerben csak a bérből és a cafeteriából tevődik össze a fizetésük. "Hol van a határ, valamit fizetni kell nekik"- jegyezte meg.

    A Magyar Közlöny pénteki mellékletében utolsóként a Honvédelmi Minisztérium is közzétette a köztisztviselőinek járó cafeteria összeghatárát. A tárcánál - akárcsak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban és a környezetvédelmi minisztériumban - be kell érniük évi 400 ezer forint körüli bónusszal. Szekeres Imre honvédelmi miniszter utasítása alapján az állami vezetőknek, főigazgatóknak és a főosztályvezetőknek 461 ezer forint jár, míg a többiek - a besorolási osztályuk szerint - 374 ezer forint, illetve 310 ezer forint cafeteriát kapnak évente.”
  • 9. meska 2010. január 11. 22:17
    „A cégek nagyrészénél megmarad? Ümm! a ....Rt.nél is? Mind az egy millió?”
  • 8. flexsnake 2010. január 11. 21:52
    „Érdekes, mi bérpótlékot kapunk meg 20-ig a tavalyi jutalmakat :) Minek kajajegy? Az a pórnépnek jó :D”
  • 7. Sissy 2010. január 11. 21:16
    „Nakem január 3 án közölte a volt fönökömnek a társa telefonon hogy kivagyok rugva.A fönök még a szemembe se merte ezt mondani hol itt az igazság.”
  • 6. N.P. 2010. január 11. 21:13
    „achilleus 2010.01.11. 20:16

    "Egy kis kafetériakörkép MÁS szemmel:
    .... a rendőröknél pedig 2010-ben az illetményalap háromszorosában, azaz 115 950 Ft-ban maximálták a cafeteriajuttatásokat." ... nem sajnálom tőlük, de ez pontosan 115 950 Ft-al több mint amit egy átlag szegedi pedagógus kap.”
  • 5. achilleus 2010. január 11. 20:16
    „Egy kis kafetériakörkép MÁS szemmel:
    2010-01-11 17:35

    Az adóváltozások ellenére is keresetcsökkenéssel számolnak a rendőrség és a mentőszolgálat érdekképviseletei. A 13. havi bér elvesztésén kívül a béren kívüli juttatások megadóztatása is apasztja a pénztárcákat. A mentősöknél 2002 óta nem emelték a juttatások értékét, a rendőröknél pedig 2010-ben az illetményalap háromszorosában, azaz 115 950 Ft-ban maximálták a cafeteriajuttatásokat.

    Az idő előtti nyugdíjazás szigorítása 300 millió forint többletkiadást jelent az Országos Mentőszolgálatnak. A legkedveltebb természetbeni juttatások megadóztatása további százmilliókat jelent. ,,Folynak az egyeztetések a szakszervezetekkel. Hogyha a munkáltató szempontjából a legjobb megoldás foglaltatik szerződésbe, akkor is több mint 130 millió forint plusz kiadással számolunk, ha pedig a legrosszabb forgatókönyv következik be, akkor a plusz kiadások mértéke elérheti, sőt meghaladhatja a 600 millió forintot" - mondta el Győrfi Pál a mentőszolgálat szóvivője.

    A mentősök átlagkeresete bruttó 169 ezer forint. A 13. havi illetmény elvonását csak részben ellensúlyozza az őket is megillető 98 ezer forintos bérkiegészítés. A Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke elmondta: a béren kívüli juttatásokat 2002 óta nem emelték. Toma Lajos közölte, tárgyalnak a munkáltatóval arról, hogy 4000 forintos hidegétel-utalványt melegétel-utalványra cserélik. Az előbbi adóterhe 98 százalék, míg az utóbbié csak 25. Megállapodás egyelőre nincs.

    Nincs egyezség a rendőrségnél sem. ,,A béren kívüli juttatások tekintetében, ha megkapnánk a tavalyi évi szintet, akkor azt már elfogadhatónak tartanánk. Bér tekintetében ezt nem mondom, hiszen ott jelentősebb bérfejlesztést szeretnénk elérni a munkavállalók számára" - mondta el Pongó Géza. A Független Rendőrszakszervezet főtitkára felháborítónak tartja hogy a minisztériumokban sokkal magasabb cafeteriajuttatásokat adnak, mint a végrehajtó állománynál. ,,Ezt elfogadni, tolerálni nem lehet" - fogalmazott Pongó.

    A rendészeti minisztérium a köztisztviselői illetményalap háromszorosában, azaz 115 950 Ft-ban maximálná a rendőrök éves cafeteriakeretét, miközben a szaktárca munkatársai 450 ezer forintot kapnak.”
  • 4. Giga 2010. január 11. 19:39
    „Közoktatásban dolgozom Szegeden, kőkemény 2000 forintot kaptunk, elvették...”
  • 3. azigazitrebitsch 2010. január 11. 19:14
    „Ott a fórumban a téma,ott nyálazhattok rajta,ezért kár fent tartani egy halom nick nevet,hogy mindenhová beírogasd,mi a fészkes fenéért nem elég az nektek?!”
  • 2. Vöröske 2010. január 11. 18:40
    „Sajnos eszerint ahol én dolgozom a közé a kevés cég közé tartozik akik ezentúl semmilyen cafetériát nem ad sem nekem sem a többi 350 dolgozónak.”
  • 1. DMagóg 2010. január 11. 18:35
    „Kik. és mennyit kaszálnak ezzel az önámító, rosszul működtetett rendszerrel?
    Ennyivel csökkenteni kellene a bérek terheit, oszt jó napot!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erősödik a forint

A dollár gyengülése és az erősödő kockázatvállalási hajlandóság erősíti a forintot: az eurót hétfőn délután négy órakor 267,12 forinton jegyezték. Tovább olvasom