Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Előremenekülnek a sertéstenyésztők

Hetven–harmincról hetvenöt–huszonöt százalékra csökkent a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya, egyre kevesebb a sertés, súlytalan az ágazat – fogalmazott Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, a vásárhelyi Hód-Mezőgazda állattenyésztési igazgatója. Jövőre a kormány által tervezett 2,6 milliárd forintos támogatás jelenthet valamit a szektornak.
– Az állattenyésztés gazdaságpolitikai súlya csökkent hazánkban – állapította meg Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, aki a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési igazgatója is. – Általában a növénytermesztésről vagy a területalapú támogatásokról beszélnek a politikusok a mezőgazdaság kapcsán. Hetven–harmincról hetvenöt–huszonöt százalékra csökkent a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya. Egyre kevesebb a sertés, az állatok száma az országban alig éri el a 3 milliót, holott nemrég még 6 millió volt. A falvakban egyre korlátozzák az állattartást, így alig tartanak ma disznót. A régi időket, amikor szinte minden háznál röfögött malac, már nem lehet visszahozni – utalt Fekete Balázs még tavaly, az ágazat újraélesztése kapcsán említett „egy koca, egy porta" elképzelésre.

A jövő évi büdzsében 2,6 milliárd forintot különítenek el a sertésprogram beindítására. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sertéságazat tapossa ki az utat a többi szektor előtt, és más állattenyésztők is komoly támogatásokra számítanak – nyilatkozta a közelmúltban Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Sertéságazat: van baj. Fotó: Frank Yvette (galéria)

– A 2,6 milliárdos támogatás is jelent valamit, ahogy a technológia korszerűsítésére szánt 40 milliárd forintos európai uniós pályázati keret is. Előre kell menekülni. Lehet gazdaságosan sertést tartani, de csak a legjobb technológiával és a legmagasabb genetikai értékű állománnyal. Ehhez fejleszteni kell. Ezt teszi a Hód-Mezőgazda is. Pályázati támogatással és persze önerőből összesen közel 3 milliárdból modern, korszerű 2000 kocás telep készül októberre, részben a régi felújításával – magyarázta a cég állattenyésztési igazgatója. A Hód-Mezőgazda megduplázza az éves 25 ezres hízókibocsátását. A sertések jó részét hazai piacon értékesíti. Fekete Balázs szerint a hazai fogyasztóknak hazai sertés dukálna, de sajnos a mai magyar mezőgazdaság nem képes 10 millió embernek előállítani az élelmiszert. Minőség és ellenőrzés szempontjából ez nagyon fontos lenne. A jelenlegi felvásárlási ár hízónként 400 forint/kilogramm körül alakul, volt idő, amikor ennek csak a fele járt.

Az emelkedés nem jelent kétszeres hasznot a tenyésztőnek – figyelmeztetett a szakember. – Sokkal nagyobbak a költségek, a takarmányár rendkívül magas, ami ugyan a növénytermesztőknek jó, de az állattartóknak nem.

Stratégia

A közeljövőben tárgyalja a kormány a sertéságazati stratégiát. Fekete Balázs azt mondta, az elképzelés jó, kérdés, mi valósul meg belőle. Hevesi István szerint is szükség van egy jó stratégiára, a tét nem más: lesz-e magyar sertéshús a hűtőpultokon?

Az elmúlt 30 év hibáit nem lehet 2,6 milliárd forint támogatással egy csapásra helyrehozni – fogalmazott Hevesi István mindszenti sertéstartó, aki 14 éve vezeti édesapjával közösen az 1970-es években alapított családi gazdaságot. – Mindszenten a békebeli szép időkben évente mintegy 17 ezres állomány volt, most jó, ha van összesen 4500 disznó – jellemezte a helyzetet. A Hód-Mezőgazdához hasonlóan ő is „előremenekül". Pályázik, bővít – jelenleg mintegy 2000 sertést tart. Ennek azonban megvan az ára: bankhitel.

– Nagyapám mondása szerint úgy kell gazdálkodni, hogy egyévnyi gabona ára a földeken, egyévnyi a bankban, egyévnyi pedig forgótőke legyen. Persze ő nem hitelre gondolt, ami most van. A tartozás viszont nagy motiváló erő, ha nem akarsz elbukni, csinálni kell. A kisfiam, az unokaöcsém és az édesapám miatt sem adhatom fel. Sajnos egyre kevesebben gondolkodnak hasonlóan, ezért tartunk most itt. Meg azért, mert a nyugati országok gazdaságaival nem tudjuk felvenni a versenyt. Soha nem fogjuk utolérni őket. Az agyontámogatott farmról kikerülő sertés olcsóbb, mint a mienk. Most ez számít a fogyasztónak, nem a minőség, a biztonságos, ellenőrzött hús – tette hozzá Hevesi István.

Olvasóink írták

  • 8. domokosferenc 2012. június 29. 12:02
    „EZEKET AZ EMEBEREK 1990 TONKRE TETTE A KORMANY , ES AZT HISZEM AKIK AKKOR TONKRE MENTEK , SOSEM FOGNAK MAR EGESZ ELETUKBEN DISZNOKAT NEVELNI!!”
  • 7. czindi 2012. június 28. 14:02
    „2. Hammada_Fleet : "si tacuisses..."A magyar parasztnak nem éri meg, de erről nem ő tehet... A T...ban van magyar árú IS!!! Főleg mostanában. Mindenki maradjon a kaptafánál, Csányi is. A PICK-szalámihoz nem jó a modern fajták, sem a külföldről behozott puffasztmány, ahhoz öreg, kihízlalt, lehetőleg koca kell, mangalica, esetleg bonta, stb. Aki nem hiszi, kérdezzen meg egy régi "szalámimestert", bár még köti az esküje, de azért azt megmondhatja, mi a jó alapanyag... A Pick szaláminak már csak a neve a régi. ( az ára meg az egekben.) Én remélem, lesz még kelete a "minden házban néhány hízó"-nak, csak legyen aki fölkarolja a témát. ( pl kihelyezésekkel...)”
  • 6. csonakos 2012. június 27. 20:08
    „4. macska125 2012.06.27. 14:22
    A tévedésedet szeretném kiigazítani! A T....ban csak a magyar tenyésztők által leadott sertéshúst kapod! Magyar áru teljesen! Nem a T-től tudom, hanem attól a szövetkezettől akik több ezer darabot szállítanak nekik!
    Egy ismerősömék tanyáján ahová kijárok néha, háromszáz malacka és ugyan ennyi bírka nevelődik! Nehezen de kijönnek! Ha jövőre megkapják a támogatást még több hízó tartásában gondolkodnak! :)”
  • 5. .suhym. 2012. június 27. 18:20
    „Nalad a pont "macska 125".”
  • 4. macska125 2012. június 27. 14:22
    „Érdekes módon nekünk semmit nem éri meg csinálni. Hát akkor üljünk a babérjainkon, együk a csipszet, és nézzük a bugyutaságokat a tv-ben, közben az ország ki se látszik a gazból, akármerre megyünk. Azért ne mondja nekem senki, hogy falun a ház körüli hulladékból félnő egy-két malacka, és lelegeli a gazt is, ha még nem tudnák a disznó minden evő. Igen sajnos azt mondják olcsóbb ahús a T..-ban. Csak épp milyen. Amit Te nevelsz tudod mivel eteted, és nemcsak táp van a világon!! Az agyakat kellene átprogramozni!!”
  • 3. macs 2012. június 27. 11:33
    „Tudja valaki, hogy a külföldi sertés miért olcsóbb? Biztosan a támogatások miatt?
    Van olyan ismerősöm, aki azt mondja, ha a takarmányt venni kell, már nem éri meg, mert a költségek olyan magasak lesznek, amit az árban nem lehet érvényesíteni.
    Olvastam egy nyilatkozatot Csányitól, amiben arról beszélt, nincs a szalámi gyártáshoz szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű hazai sertés, mert a termelők pénz hiányában nem tudnak fajtát váltani és tartási körülményeket átalakítani.
    A múltkor a hentesnél figyeltem, mennyi húst vesznek. Hát nem kilószámra vásároltak. A fizetőképes kereslet egyre jobban csökken, és sajnos a kínálat ehhez idomul.”
  • 2. Hammada_Fleet 2012. június 27. 09:03
    „"Ez egyben azt is jelenti, hogy a sertéságazat tapossa ki az utat a többi szektor előtt, és más állattenyésztők is komoly támogatásokra számítanak - nyilatkozta a közelmúltban Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára."

    Nem értem ezt a nagy sündörködést. A boltokban van elég sertéshús és a vásárlót (nagyon helyesen) kizárólag az ár és a minőség érdekli. Ha a magyar parasztnak nem éri meg termelni, akkor ne termeljen, majd megtermeli helyette a szlovák, román, szerb, vagy esetleg a dán és a német. A magyar paraszt menjen el atomfizikusnak (a Szabó Gábor helyére amúgy is keresnek már régóta valakit), mert Qrbán szerint kultúrnemzet vagyunk és nekünk a szellemi termékeinket kell értékesíteni a világpiacon.”
  • 1. gavallér 2012. június 27. 07:58
    „"Meg azért, mert a nyugati országok gazdaságaival nem tudjuk felvenni a versenyt. Soha nem fogjuk utolérni őket. Az agyontámogatott farmról kikerülő sertés olcsóbb, mint a mienk."
    Ezzel nem tudsz mit kezdeni. Az osztrák paraszt az Alpokban azért is pénzt kap hogy egyáltalán ott lakik.
    De ez az idézet vonatkozik a marha tenyésztésre is. Csirkemell-filé kartonban _ rajta bélyegző, Porto Saopaulo.
    Másik , marha vesepecsenye / bélszín/: Montevideo.
    Karfiol: Marseiile. Vöröshagyma: Amsterdam, Fokhagyma: származás : Kína. Ponty: származás , Szlovákia
    Sárgarépa: Ausztria, Kígyóuborka : Spanyolország. Papírdobozos "bor" Olaszország, Tej : Cseh,
    Ezek mind olcsóbban termelnek? Ha igen , akkor nekünk abba kell hagyni, vagy odaadni nekik a földet.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

3 beruházás, 800 új munkahely állami támogatással

Az országba betelepülő multik összesen mintegy nyolcszáz új munkahelyet jelentenek majd. Tovább olvasom