Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Nemesi Pál: a kamara kiemelt figyelmet javasol az élelmiszer-feldolgozásnak

Szeged - 2013-ban megmozdult valami a gazdaságban, a vállalkozók lehetnének bátrabbak és innovatívabbak, együttműködésük pedig elkerülhetetlen. Az Európai Unióban 2014-ben új költségvetési ciklus kezdődik, a programalkotás megkezdődött térségünkben is – Nemesi Pál, a kereskedelmi és iparkamara elnöke Csongrád megye legnagyobb esélyét és lehetőségeit a helyi adottságokra épülő élelmiszer-feldolgozásban és az egészségiparban látja.
– Elnök úr, beszélgetésünket kezdjük egy pillanatfelvétellel 2013-ról.

– Várakozással teli év volt 2013. Napvilágot láttak olyan gazdaságpolitikai intézkedések, tervek, amelyektől kicsit felcsillanhatott a vállalkozók szeme. Gazdaságélénkítésben, pályázati lehetőségekben, telephelyfejlesztésekben mutatkozott nagyobb érdeklődés, amit a témához kapcsolódó kamarai rendezvényeken is tapasztaltunk. Az iparban is érzékelhetően nőtt a beruházási kedv, és talán az építőiparban is vége felé járunk a hét szűk esztendőnek, tapasztalunk elmozdulást, ami elsősorban az uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló beruházásoknak köszönhető. Ami a fogyasztást illeti, alig érzékelhető még elmozdulás. A 2008-as világméretű pénzügyi, gazdasági, majd az ezekből következő társadalmi válság megfontoltabbá, óvatosabbá tette az embereket Magyarországon is. Ha a környezetükben élénkülést, személyes életükben nagyobb anyagi és egzisztenciális biztonságot tapasztalnak majd az emberek, lassan, óvatosan elkezdenek ők is többet fogyasztani. A gazdaság szereplői is erre várnak.

– A vállalkozókra is jellemző ez az óvatosság?

– Sokszor indokolatlanul is – én sokkal erősebb aktivitást és nagyobb kockázatvállalási képességet reméltem vállalkozóinktól. Főleg a mikro- és kisvállalkozásokra jellemző, hogy túlélésre rendezkednek be, azt hiszik, az addig megszerzett tudással, tapasztalattal ki lehet húzni a nehéz időket. A jobbak ilyenkor még inkább az új ismeretek megszerzésével, tanulással, a legjobb gyakorlatok megismerésével, piaci rések keresésével, kreativitással, vagyis versenyképességük erősítésével vannak elfoglalva. A magyar vállalkozások többségének innováció tekintetében, hogy finoman fogalmazzak, van még hová fejlődnie. Az európai versenytársakhoz képest mindenképpen elmaradásban vagyunk. Ahogy strukturálisan is. A gazdasági szereplők nálunk kicsik, elaprózottak, és így gyengék is. Lehet valaki mestere szakmájának, a gyorsan változó és meglehetősen bonyolult jogi, pénzügyi, adminisztrációs környezetben, gazdasági összefüggésrendszerben egyedül nehezen tud eligazodni, nemhogy a jövőbe látni.

Nemesi Pál: Azok a mikro- és kisvállalkozások ˝viharállóbbak˝, amelyek képesek egyesíteni eszközeiket, erőforrásaikat. Fotó: Frank Yvette
Nemesi Pál: Azok a mikro- és kisvállalkozások ˝viharállóbbak˝, amelyek képesek egyesíteni eszközeiket, erőforrásaikat. Fotó: Frank Yvette

– Európában jó ideje hívó szónak is számít az együttműködés. Klaszterek, hálózatok szerveződésére Csongrád megyében is találunk már szép példákat, köztük az Építő-KITT Klasztert, amelynek zászlóshajója éppen az ön által vezetett Ferroép Zrt. Többen mennyivel erősebbek?

– A szlogenünkből következik a válasz is: együtt épülünk. Valóban, a klasztertagok mindegyike erősebbnek érzi magát a másiktól. Örülök, hogy a kormány gazdaságpolitikája is támogatja a klasztereket mint a gazdasági szerveződés egyik innovatív formáját, és ösztönzi is a vállalkozókat a hálózatszerű együttműködésre. A klaszter lehet az egyik olyan formáció, amely lehetővé teszi a struktúrák átalakítását. Maga a kamara is több klaszter-együttműködést menedzsel. Tapasztalatból mondom, azok a mikro- és kisvállalkozások „viharállóbbak" és ugyanakkor eredményesebbek is a piacon, amelyek képesek egyesíteni eszközeiket, erőforrásaikat. Amit viszont évek óta hiányolok idehaza, és minden lehetséges fórumon szóvá is teszek, hogy a pályázatokon, közbeszerzési tendereken a klaszter még mindig nem számít jogképes szervezetnek, így ezeken más gazdasági szereplőktől eltérően ajánlatot sem tehet.

– Jövőre kezdődik az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszaka, amelyben Magyarország 7000 milliárd forintra számíthat. Megyei szinten is elkezdődött a tervezés, a programalkotás a források legjobb elköltésére. Mire helyezi a hangsúlyt a kamara?

– Arra, amiben a legerősebbek vagyunk. És ez nem a gépipar, hamis illúzió lenne autógyártásról álmodni Szegeden is. Se nagyméretű, zöldmezős beruházására alkalmas, gazdaságfejlesztéshez előkészített terület, se tradicionális felsőfokú műszaki képzés. A gépipar területén meg kell elégednünk a beszállítói programokhoz kapcsolódó fejlesztésekkel, ezek jelentőségét sem szabad lebecsülnünk.

– Amiben viszont a legerősebbek lehetünk, az a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar. Ezen a területen minden adottságunk megvan ahhoz, hogy nagyra vágyjunk: jók a földek, értenek hozzá az emberek, növényt termesztenek, állatokat tartanak, és tradíciója van a magas színvonalú élelmiszer-feldolgozásnak. És ehhez van szakképzett munkaerő, felsőfokú képzés és még tudományos háttér is. Minden, ami kell!

– Másik nagy lehetőségünk és esélyünk az egészségipar. Itt is minden feltétel adott a sikerhez, csak a három tartópillért kellene jól összekötni: természeti kincsünket, a termált, az egészségturizmust, és magát a gyógyítást. Mindhárom magas szinten áll rendelkezésünkre, hogy mást ne mondjak, most készült el Szegeden az új klinikai tömb, világszínvonalú felszereléssel, és ne legyünk szerények, nemzetközi színvonalú gyógyítókkal. Óriásiak a lehetőségeink és tartalékaink, csak meg kell fordítani a trendet: ne az orvosok menjenek külföldre, hanem a jól fizető külföldi betegek jöjjenek ide! Akik ráadásul nemcsak a gyógyító intézményekben, fürdőkben hagynának több pénzt, hanem étteremben, boltban, moziban, fodrásznál, múzeumban is. A kamara ezért is javasol kiemelt figyelmet a megyei stratégiában az egészségipar fejlesztésének, menedzselésének.

– És végül, de nem utolsósorban, 2014-ben megkezdődik az ELI lézerközpont építése, amelynek jelentőségét csak európai mértékkel lehet kifejezni, hatása túlnyúlik nemcsak a megye-, de az országhatárokon is. Természetesen vesszük, hogy az egyetem szerepe egyébként is meghatározó Szegeden, az viszont mindannyiunk felelőssége és érdeke, hogy az ottani kutatás-fejlesztési eredmények a gazdaságban is minél gyorsabban hasznosuljanak.

– Elnök úr, végül ejtsünk szót a kötelező kamarai regisztrációról, változott-e a vállalkozók véleménye erről a pluszkötelezettségről?

– Először is, sokadszorra is tisztázzunk egy félreértést: a kamarai tagság továbbra is önkéntes, a regisztráció az, ami minden vállalkozásra nézve kötelező. Ennek eredményeként talán ez lesz az első olyan, évente frissülő adatbázis Magyarországon, amely a valóságot legjobban megközelítő képet mutatja a vállalkozásokról. Már tisztul a kép, tömegesen tűnnek el nem létező vállalkozások a nyilvántartásokból. A meglévőket viszont bátran ajánlhatjuk potenciális üzleti partnereiknek. És maguk is használhatják a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető adatbázist. Ez a kérdés egyik oldala. A másik, a kamara itt helyben számtalan szolgáltatással, pályázatfigyeléssel, tanácsadással, képzésekkel, szakmai fórumokkal, hatósági háttér-tájékoztatókkal igyekszik ellentételezni a vállalkozókat az ötezer forintos regisztrációs díjért cserébe. Ha pedig valamiben hibázunk, azért elnézést kérünk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem adózhat fordítottan a cukor, egyelőre

Az Európai Bizottság még csak a sürgősség kérdésében döntött, és nem a fordított adózás… Tovább olvasom