Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

100 éve halt meg a vásárhelyi Szántó Kovács János

Hódmezővásárhely - A tavalyi tévéostromhoz hasonló jelenetek játszódtak le 1894-ben a vásárhelyi városháza megrohanásakor, a támadásra Szántó Kovács János szólította föl elvtársait. A száz éve elhunyt vásárhelyi agrárszocialista egész életében hitte: erőfeszítéseik a jövőt érlelik.
A tavalyi tévéostromhoz hasonló jelenetek játszódtak le 1894-ben a vásárhelyi városháza megrohanásakor, a támadásra Szántó Kovács János szólította föl elvtársait. A városházára beszorult rendőrök nem mertek kijönni, a huszárok pedig a bámészkodókat kardlapozták meg. A száz éve elhunyt vásárhelyi agrárszocialista egész életében hitte: erőfeszítéseik a jövőt érlelik.

„Elvtársak, ne hagyjátok, szóljatok a többieknek, s támadjátok meg a városházát!" – így kiáltott híveihez az idén száz éve elhunyt Szántó Kovács János, amikor 1894. április 22-én letartóztatta a hódmezővásárhelyi rendőrség. Az agrárszocialista mozgalom karizmatikus vezéregyénisége 1852. április 27-én született. A három elemi elvégzése után kiskanásznak, béresnek, később pedig napszámosnak szegődött. Természete azonban nem tűrte a kiszolgáltatottságot, kubikusnak állt. Ekkoriban hallott először a szocialista tanításokról.

Szántó Kovács János szobra Vásárhelyen
Szántó Kovács János szobra Vásárhelyen

Belépett a helyi munkás olvasóegyletbe, melynek 1893-tól elnöke. Munkásgyűléseket szerveztek, és szociáldemokrata röpiratokat terjesztettek. 1894 áprilisában olyan híresztelések keltek lábra, miszerint a munkások május elsejei megmozdulásukon szét akarják rombolni a távírdahálózatot, fel akarják szedni a vasúti síneket, megtámadják a városházát, és földet osztanak. Április 18-án Szántó Kovácsot kihallgatta a rendőrség, ahol az államrendszer megbuktatásáról, a kommunista tanok megvalósításáról beszélt. Elengedték, de az egylet két tagjánál házkutatást rendeltek el lefoglalva a mozgalom iratait.

Vitatott szobor

Somogyi József Kossuth-díjas szobrász Szántó Kovács János című alkotását 1965-ben leplezték le a vásárhelyi Kossuth téren. A szobor körül már tervezése idején óriási vita bontakozott ki. Többen támadták például a portrészerűség, az ünneplő ruha és csizma hiánya miatt. Az országzászló most tervezett felállítása miatt a szobornak, lehet, hogy költöznie kell. Új helyének a víztorony melletti zöld területet javasolták.

Április 22-én kora reggel izgatott tömeg gyülekezett a város főterén, élükön Szántó Kovács Jánossal, aki azt mondta, a rendőrségnek nem volt joga lefoglalni dokumentumaikat. Nyolc órakor kétszáz munkással együtt bement az új városházán székelő főkapitányhoz. Póka László alkapitány fogadta. Heves szóváltásba keveredtek, a mozgalom vezetője káromkodásban tört ki, hat rendőr alig bírta lefogni. A munkásokat eközben kiszorították az épületből, akik – látva Szántó Kovács letartóztatását – haragra gerjedtek. A történtekről a helyi újságokon kívül az ország minden nagyobb lapja írt. A több ezres tömeg vezetője szabadon bocsátását követelte. A forrongókat Nagy Sándor főkapitány próbálta lecsillapítani, sikertelenül: szájából kiverték a pipát, téglákkal dobálták meg. A munkások feloszlatására három lovas csendőr érkezett.

A vásárhelyi városháza ostroma – A dühödt tömeget a csendőrök nem merték megfékezni, a katonák pedig a bámészkodókat verték el. Archív fotó: DM/DV
A vásárhelyi városháza ostroma – A dühödt tömeget a csendőrök nem merték megfékezni, a katonák pedig a bámészkodókat verték el. Archív fotó: DM/DV

Őket is megtámadták, ezért fegyvereikhez nyúltak. Golyóik több embert megsebesítettek, de a túlerő miatt végül menekülőre fogták a dolgot. A munkások ekkor botokkal, téglákkal felszerelkezve indultak rohamra. A városházán 120 fegyveres, köztük 64 rendőr tartózkodott, de kimerészkedni egyik sem mert. Háromnegyed órája tartott az ostrom, fél tíz körül, az Andrássy utca felől, megjelentek a riadóztatott huszárok. A katonák azonban tévedésből az összegyűlt nézelődőkre rontottak.

Eközben a munkások szétszéledtek a környező utcákban.
Szántó Kovács János és társainak pere 1895. március 5-én kezdődött, és 16-án ért véget a vásárhelyi városháza dísztermében. A bíróság 26 embert ítélt el, 35-öt pedig felmentett. Szántó Kovács ötévi börtönbüntetésének letöltése után még egy ideig hallatta hangját, majd visszavonult a politikától. Utolsó éveiben ismét kubikusként kereste kenyerét.

Városházi károk

Az ostromot követően a vásárhelyi rendőrök több mint 100 karót, dorongot gyűjtöttek össze a főtéren. A munkások téglái betörték a városháza szinte összes ablakát, megsérültek az ajtók és a bútorok. A keletkezett kárt kétezer forintra becsülték.

Olvasóink írták

  • 2. Minibusz 2008. április 30. 06:26
    „el akarják vinni a szobrot?
    Az agyam eldobom!
    Pedig ha más nem, Ő biztosan kiérdemelte a szobrot!

    Igaz én még tanultam róla, de úgy tűnik egy generáció ismét kihalt!”
  • 1. NTK 2008. április 29. 08:23
    „A cikk szerzőjének:

    A tévéostrom nem tavaly, hanem tavalyelőtt - 2006. szeptemberében - volt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állóháború a fertőtlenítés miatt

Hódmezővásárhely - Változatlanul tart az állóháború az önkormányzati tárca, az érintett tucatnyi… Tovább olvasom