Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

1989 mint elvesztett remény

Szeged - Nekem elvesztett reményt jelent 1989, mert nem történt igazi rendszerváltozás – fogalmazott Horváth János Gábor. Évfolyamtársa, Börcsök Tibor szeretett volna előbb születni, mert szerinte ez az időszak nagyon nehéz.
Olyan egyetemistákat faggattunk a rendszerváltozás két évtizedes jubileumán, akik egyidősek vele, vagyis 1989-ben jöttek a világra. Az viszont furcsa, hogy valamennyien igen pesszimistán nyilatkoztak.

1989 – ez a dátum hazánkban az idősebb korosztálynak egyet jelent a rendszerváltozással. Arra voltunk kíváncsiak e jeles évszám kapcsán, vajon az akkor született és most húszesztendős fiataloknak mit jelent 1989.

– A rendszerváltozás számomra elvesztett reményt jelent, ugyanis jobb világot várt mindenki, aztán nem lett sokkal rózsásabb a helyzet – vallja Horváth János Gábor. A fiatalember Egerben született 1989. április 11-én, de szüleivel és 14 éves húgával kilenc esztendeje Vásárhelyen él. János másodéves hallgatója az SZTE mezőgazdasági karának, vadgazda-mérnöki szakon.

Szülei elmeséléséből is tudja, hogy akkoriban sok munkahely szűnt meg, szerencsére családját nem érintette a változás. Az iskolában is tanult róla, s tréfásan meg is jegyezte, hogy ezt a dátumot könnyebb volt megjegyezni, mint a többit, mert volt mihez kötni, a születésnapjához. – Amikor valaki megtudja, mikor születtem, nagyon ritkán kerül szóba a rendszerváltozás. Az viszont érdekes, hogy legutóbb Lengyelországban egy idős magyar férfiból régi emlékeket váltott ki 1989, mikor megkérdezte, hány éves vagyok, s megmondtam – folytatta az egyetemista.

Horváth János Gábor az Emlékpontban. Szerinte egyik válságból zuhanunk a másikba. Fotók: Tésik Attila
Horváth János Gábor az Emlékpontban. Szerinte egyik válságból zuhanunk a másikba.
Fotók: Tésik Attila

Az idős férfi elárulta neki, ekkor került ki unokatestvére Bécsbe. Ugyanis jó állása volt Magyarországon, de 1989-ben megszűnt a munkahelye. Ezért döntött úgy, hogy Nyugaton próbál szerencsét, s bejött neki.
– A kommunizmusról semmit sem tudok, hiszen én már a piacgazdaságban nőttem fel. Amúgy nem tartom valódi rendszerváltozásnak az 1989-est, mivel egyik válságból zuhanunk a másikba, s ami az egyik embernek jó, az a másiknak tragédia
– folytatta János.

Évfolyamtársa, Börcsök Tibor a vajdasági Horgoson 1989. október 27-én látta meg a napvilágot. Tibor kicsit sötétebben látja a helyzetet, mint János. A vajdasági fiatalember szerint az egy dolog, hogy a szocializmus véget ért. Eleinte tényleg kicsit jobb volt, vagy legalábbis ezt gondolták, de csalódniuk kellett.

– Őszintén vallom, inkább születtem volna korábban, mint 1989-ben. A Tito-rendszer jobb volt, mint ez a mostani. Igaz, akkoriban szigorúság is volt, de az embereket nem nyomták el, engedték, hogy boldoguljanak. Az egykori Jugoszlávia nyugodt ország volt, de ez a mostani! – lett úrrá a szomorúság Tiboron. Persze a korábbi évekről csak szüleitől, nagyszüleitől hallott, de ők szinte csak jót meséltek róla.

Börcsök Tibor csalódott.
Börcsök Tibor csalódott

A magyar rendszerváltozásról a szerb általános iskolában is sokat tanult történelemórán a magyar nemzetiségű fiatalember. A tankönyvben több fejezet is foglalkozott vele, s azt tanulták róla, hogy Magyarországon megbukott a kommunizmus, egy évre rá kiírták a szabad választásokat, valamint a Parlamentben a jobboldal került többségbe.

Elvesztett egzisztencia

– Édesapám még abban az évben munkanélkülivé vált. 1990 tavaszán édesanyám cége is megszűnt, mert privatizálták, s az új tulajdonos, egy olasz vállalkozó azonnal fel is számolta. Hát, a születésem napján kívül nem sok jót jelent nekem 1989! – sorolta szomorúan Molnár Réka. A szegedi egyetemista hozzátette: szülei sohasem voltak tagjai semmilyen pártnak, ennek ellenére többször a fejükhöz vágták, biztosan azért kellett elhagyniuk a munkahelyüket, mert kiszolgáltak az akkori rendszert, és annak összeomlása után menniük kellett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Öt gyermekkel működik az óvoda Kútvölgyön

Kútvölgy - A Vásárhelyhez tartozó település óvodájába öt gyermek jár. Az apróságokkal egy óvónő és… Tovább olvasom