Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 8°C Még több cikk.

Hetvenéves Erdős Péter vásárhelyi festőművész

Hódmezővésérhely - Igazán sokoldalú alkotóművész a 70. születésnapját ünneplő vásárhelyi Erdős Péter. Festőművészként, grafikusként is ismerik, de készít réz- és bronz utcanévtáblákat, domborműveket, és ő alkotta Mártély és Mindszent címerét is.
Erdős Péter édesapja, Erdős János, és édesanyja, Kolumbán Erzsébet is képzőművész volt. Papáját grafikusként és festőként ismerik, míg édesanyja a háború után a vásárhelyi leánygimnáziumban rajzot, művészettörténetet és kézimunkát tanított.

– Gyerekkoromban természetes volt, hogy ha édesapám leült rajzolni, én is nekikezdtem, ha pedig festett, magam is kezembe vettem az ecsetet – mondta Erdős Péter, aki a Bethlen-gimnáziumban egy osztályba járt pályatársával, Hézső Ferenccel, illetve együtt vettek részt Füstös Zoltán és Csikós Miklós festőművész híres szakkörének munkájában. Érettségi után azonban életútjuk különvált, Hézső Ferencet ugyanis elsőre felvették a képzőművészeti főiskolára.

– Én a szegedi tanárképzőre iratkoztam be, nem volt kedvem még egy évet várni, s itt szereztem rajz–földrajz szakos diplomát, amellyel 1960-ban Mártélyra kerültem tanítani. Két év után a vásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskolába helyeztek át, ahol 1974-ig dolgoztam. Akkor azonban úgy döntöttem, szabadúszó festőművész leszek. Munka mellett ugyanis elvégeztem a képzőművészeti főiskolát. Ugyanabba az épületbe jártam, ahová a szüleim. Veres Sándort és Patai Lászlót mondhatom mesteremnek – tette hozzá.

Erdős Péter hódmezővásárhelyi festőművész a lovak nagy kedvelője,
Erdős Péter hódmezővásárhelyi festőművész a lovak nagy kedvelője, ez visszaköszön képein is. Fotó: Tésik Attila 

Erdős Péter már gimnazista korában feltűnt az első, 1954-ben rendezett Őszi Tárlaton. A kiállításra maga a szervező, Galyasi Miklós múzeumigazgató hívta meg önarcképével. Míg korábban portrékat, tanyákat ábrázolt legszívesebben, addig ma tájképeiről, illetve lovakat ábrázoló festményeiről ismert. Az idei Tavaszi Tárlat közönségdíját is elnyerő alkotó számos kiállításon mutatkozott be, első önálló tárlata 1967-ben nyílt a vásárhelyi Tornyai-múzeumban, de láthatóak voltak képei a Műcsarnokban és a Mezőgazdasági Múzeumban is. Amerikától Anglián át Japánig sok helyen őrzik alkotásait.

Erdős Csilla: Ez az én apám!

Egyik legérdekesebb alkotása, a városházán található Vásárhelyi testamentum azonban nem festmény, hanem nagyméretű rézdomborítású összeállítás, amelyen 17 jeles helybeli portréja, a város címere, s hét, Vásárhelyt jelképező motívum látható. Nem csupán a műalkotás különleges, de a rézlemez is, mely egykoron a városháza 1970-ben leégett tornyának tetejét fedte. De készített kavicsképeket, rajzokat, linómetszeteket, könyvillusztrációkat is. Foglalkozom régi családi címerek felújításával és újak készítésével is – mondta Erdős, aki Mártély díszpolgára –, de emblémákat, plaketteket is terveztem már. Egyik legkedvesebb alkotásának a Németh László-pályázatra beküldött első helyezett portréját tartja, amelyről Csilla lánya azt mondta: Ez az én apám!

Olvasóink írták

  • 1. Horváth András 2008. június 08. 08:39
    „Tisztelt Erdős Péter művész úr.Szeretettel köszöntöm a születés napja alkalmából!Én és a családom is nagy tisztelői vagyunk munkásságának.Minden kiállítását meglátogatjuk és csak tisztelettel tudunk adózni a mesterien megalkotott műveinek.Nagyon szeretnénk ha még nagyon hosszú évekig elkápráztatna bennönket szebnél szebb alkotásaival.Kívánok én és a családom nagyon hosszú életet nagyon jó egészséget és sok sikert a további munkásságához.Tisztelettel:Horváth András.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elköltöztetik a Szántó Kovács-szobrot a Kossuth térről

Hódmezővásárhely - A vásárhelyi Szántó Kovács János-szobor áthelyezése ismét vitát váltott ki a… Tovább olvasom