Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Nyugdíjas gépész a méhészetben

Ezermester édesapja nyomán lett gépésztechnikus a székkutasi Zsótér Fábián, aki 1968 óta méhészkedik komolyabban. A nyugdíjas férfit régen a biogáz hasznosításának lehetőségei is foglalkoztatták. Akkoriban ezt az ötletet sokan légből kapottnak minősítették, most pedig Fábián bácsi úgy érzi, az élet lassanként őt igazolja.
A tavalyi aranyszín mézzel elégedett a gazda. Fotó: Tésik Attila
Gépésztechnikusként dolgozott aktív korában, majd nyugdíjasként méhészkedésben leli örömét a székkutasi Zsótér Fábián.
– Édesapám ezermesterként volt ismert, s vele együtt mi, gyerekek, eléggé sokat barkácsoltunk. Amikor bejött a tsz-világ, a hatvanas évek elején gépszerelőket kerestek a szövetkezetbe, ezért beiratkoztam a mezőtúri gépésztechnikumba, ahol 1967-ben végeztem. A vásárhelyi Szabadság Tsz-ben kezdtem dolgozni, ebből lett később a Rákóczi.

Elvégeztem közben a lánghegesztő tanfolyamot, aztán tettek be a gépműhelybe – mesélte a kissé kacifántos pályakezdés apróbb lépéseit Fábián bácsi. Mondja, már akkor is sok mindent rábíztak. Majd a székkutasi Új Élet Tsz-be került gépszerelőnek, s hamarosan, 1970-től csoportvezetőként már embereket is irányított. Ebben a beosztásban harminc évig dolgozott.

– 1968-ban nagy fába vágtam a fejszét – mondta –, nekikezdtem méhészkedni. A sógorom méhész, neki segítettem. Ráadásul már gyermekkoromban belekóstoltam ebbe, ugyanis hatodikos koromban a szomszéd bácsitól kaptam egy rajt, azaz egy-két családom mindig volt. Jelenleg nyolcvan családnál tartok.

Zsótér Fábián Mikebudára viszi a családokat mézelni. Ez a település Nagykőrös és Cegléd között található. A felesége is szereti a méheket, így együtt méhészkednek, békében, amit az is mutat, hogy az idén ünneplik ötvenedik házassági évfordulójukat.

Gépésztechnikusi pályája legizgalmasabb korszakának azt tartja, amikor ezt a munkát szakosították, azaz, különválasztották az erőgépszerelőket a többi jármű javítójától.
– Tíz jól képzett szakemberem volt, de télvíz idején a traktorosok is a műhelybe kerültek, így egyszerre harminc-negyven emberrel is dolgoztunk.

Fábián bácsi nem csupán jó, de rossz emlékeket is őriz munkásmúltjából. Elmondta: egyik zárszámadáskor húsz fillér volt a jutalma. Persze volt, amikor húsz-harmincezer forintot is kapott. A házaspár két lánya nem méhészkedik, pénzügyi pályára léptek, könyvelőirodát működtetnek Vásárhelyen és Orosházán. Az idős házaspár együtt örül négy unokájának.

Fábián bácsi az ötletekből sem fogy ki. Úgy gondolja, úszó erőművekkel áramot lehetne termelni. Ezzel ugyan eddig mindenhonnan eltanácsolták, ám nem adja fel. Mondja: annak idején a biogáz hasznosításával is foglalkozott, de az sem tetszett akkor senkinek. És lám, ez ma már bevált energiatermelési módszer.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kapós a Kincsesház

Még hatvan gyermeket szeretnének beíratni szüleik a Kincsesház Általános Iskola vásárhelyi… Tovább olvasom