Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

Pincér voltam Vásárhelyen

Hódmezővásárhely - Korábban több szakmát, élethelyzetet kipróbáltam Hódmezővásárhelyen, ezúttal a pincérkedés fortélyait igyekeztem elsajátítani pár óra alatt a Sarokház Presszóban. Rövid szóbeli fejtágító után a mélyvízbe dobtak: kávét, üdítőt, süteményt, melegszendvicset szervíroztam a vendégeknek.
– Ne félj, nem ördöngösség, magam is így, menet közben tanultam meg a szakmát – mondta Szél Csaba, a vásárhelyi Sarokház Presszó egyik felszolgálója. – Fontos, hogy annyi tiszteletet adunk a vendégnek, amennyit mi is elvárunk hasonló helyzetben, nem kell, nem szabad túlzásba vinni. A törzsvendégeknél viszont már családtagnak számítunk. Figyelni kell, akad, akit már a süteményes pultnál „megfogok" azzal a kérdéssel: sikerült már választani?

Azt is elmagyarázta, az alkaromon miként helyezzem el, támasszam meg a tálcát, merről kezdjek pakolni rá, mindig ügyelve az egyensúlyra. A rögtönzött tanfolyamon elmondta, hova kell vinni a szennyest, az üres üveget, hol rendelhetem meg a melegszendvicset, a vendég távozása után az asztalnál igazítsam meg a széket, a terítőt. A rendelést írjam fel, ezután az elszámolást asztalszám szerint rögzítik a pénztárgépben.

Kollégánk pincérnek állt – és idővel belejött.
Kollégánk pincérnek állt – és idővel belejött.

Az első betérővel semmi dolgom nem akadt, mézkúpot vásárolt – ez Hódmezővásárhely speciális süteménye. A következő egy fiatalember volt: sonkás, tojásos, gombás melegszendvicset és 2 deci narancslét kért. Siker, egyiket sem borítottam az ölébe... Egy idősebb úrnál már megcsillogtattam pincéri kvalitásomat: forró csokit kért, mire megkérdeztem: „Hozhatok-e még valamit?" Együtt elmentünk a pultig, és a rendelés bővült egy feketeerdő kehellyel és féldeci Jägerrel. Pihenőben, „vendégszünetben" Csaba közölte: a vendégek 70 százaléka visszatérő. Akadnak törzsvendégek, különleges kérésekkel, igényekkel, például Jucika néni, neki párnát tesznek a székre, másképp állítják be az asztalt, amelyre odakészítik az egyik bulvárlapot és a Délvilágot, és mindig ice-teát fogyaszt, felmelegítve.

A csapat

– A pincér egyedül kevés, a pultosokkal, nálunk Ibolyával és Ildikóval, valamint a melegszendvicseket készítő Anitával és Olgával alkotunk egy-egy csapatot, az én váltótársam pedig Papp István, akit mindenki csak „Sarokházas Pistának" ismer, régi bútordarab – mutatta be munkatársait Szél Csaba, és jóindulatú mosollyal nekem is bizonyítványt rögtönzött: – Ja, jól teljesítettél, minden rendben volt, felvennélek, biztos vagyok benne, idővel beletanulnál, akárcsak én.  

Mire ezt elmesélte, érkezett egy négyfős társaság, három kapucsínót és egy kávét rendeltek. Hiába néztem esdeklőn Csabára, közölte: én viszem ki. Ennél az adagnál komolyan tartottam attól, tányérokat, csészéket török, mindent kiöntök, alaposan beégek. Ráadásul az utolsó asztalig vihettem. A szomszédos asztalra letettem a megrakott tálcát, és onnan szervíroztam a rendelést, elárulva a bénázás, a megszokottól eltérő módszer okát. Két és fél óra alatt mintegy hétasztalnyi vendéget szolgáltam ki.

– Nagyon kedvelem ezt a szakmát, annak, aki szereti az embereket, ideális – közölte Szél Csaba. – Ráadásul a Sarokházban általában minden Vásárhelyre látogató híresség megfordul, amíg élt, Antal Imre is mindig eljött hozzánk, de jártak nálunk Gyurta Daniék, a férfi vízilabda-válogatott is, és még hosszasan sorolhatnám. Azt azért még el kell mondanom: nagy James Bond-rajongó vagyok, gyűjtöm a filmeket, és egyszer azt hittem, a presszóban forgatják a sorozat egyik részét: – Jó napot kívánok! – hallottam a jellegzetes hangot, háttal álltam, de megismertem, az egyik szinkronszínész, Kautzky Armand lépett be a presszóba.

Olvasóink írták

  • 3. Hód 2013. április 09. 08:10
    „A pultos hölgyek néha mosolyoghatnának és kedvesebbek is lehetnének...”
  • 2. skid 2013. április 09. 07:15
    „A kiszolgálás jó, ha éppen nincsenek leterhelve a dolgozók, viszont erősen retró a hangulat.
    Kicsi kényelmetlen székek és asztalok, engem mindig füstös kiskocsmára emlékeztet.
    A 80-as évek . ..”
  • 1. Tivadar 2013. április 08. 12:14
    „"és mindig ice-teát fogyaszt, felmelegítve."

    Jeges teat melegen...elni tudni kell !! :D”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Belvízben áll Székkutas és Mindszent

Székkutason és Mindszenten a legsúlyosabb a belvízhelyzet, a polgármesterek másodfokú készültséget… Tovább olvasom