Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Szétadták, ellopták, és mai is csak azt szajkózzák: Nem EU konform!

Hódmezővásárhely - Így adták el a mezőgazdaságot, ezért haldoklik az ország. A privatizáció lehetett volna „okosabb" is, lényegesen több ember dolgozhatna. Riport, melyben fény derül az EU-s szabályok erővel alkalmazására és a piacszerzés farkastörvényeire.
– A családi törpebirtokok nem életképesek, azokból senki sem fog megélni – nyilatkozta a delmagyar.hu-nak Hatala Mihály, a Hódmezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. Az agrárszakember azért emelte ki a kormány legújabb kezdeményezését, mert úgy érzi, a földdarabolás értéket nem teremt – inkább tovább rontja hazánk lehetőségeit. – Az 1991-es, MDF-es kárpótlással kezdődött a vidék hanyatlása: a kilencvenes évek elején a magyar mezőgazdaság a franciával állt egy szinten, egyenletes minőségű, hektáronként közel azonos mennyiségű terméket tudtunk előállítani – emlékezett vissza Hatala. A „földosztással" együtt az erő is elszállt – ma a 4–6 tonnás búzatermés-átlag a 20 évvel ezelőtti alatt van: ’89-ben 7,5 tonnát is betakarítottak hektáronként. Azóta a franciák pedig megléptek, 9–10 tonnás hektáronkénti átlaggal dolgoznak. A fentiekből következik, hogy az akkori birtokdarabolás mai folytatása további hanyatláshoz vezet. – A nadrágszíjtelkeknek is köszönhető a mai belvízhelyzet – magyarázta a mezőgazdász, majd hozzátette: a telkekkel együtt a csatornákat is kiosztották – azokat pedig egyes gazdák betemették.

Aratás Vásárhely határában. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A kormány vidékfejlesztési céljai

...A kormány nézőpontja szerint a birtokpolitika középpontjába a családi/egyéni gazdaságok és azok társulásai állnak... A monokultúrás tömegtermeléssel szemben a kormány olyan gazdálkodási rendszereket támogat, amelyek lényegesen több munkahelyet teremtenek, jó minőségű, szermaradvány-mentes, egészséges...

http://www.umvp.eu/?q=hirek/a-kormany-videkfejlesztesi-celjai
EU és a belvíz

– Az EU tizenötöknek piac kellett. A 8–10 tonnás termésüket valahol el kellett adni, ezért is nyitottak kelet felé. A Csongrád megyei földek komoly konkurenciát jelentenek-jelentettek a nyugati gazdáknak – summázta Hatala. A vetőmagtermesztéssel is foglalkozó Hódmezőgazda Zrt. termelési vezetője szerint több sebből is vérzik a mezőgazdaság. A mai, belvizes helyzetet elemezve kiderült: a csatornák a privatizáció során legalább négy különböző – önkormányzati, állami, magán, és társulati tulajdonba kerültek. Hatala kiemelte, hogy a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat az egyik legkonstruktívabb intézmény a körzetben, de ők sem tudnak eléggé hatékonyak lenni a vízproblémák megoldásában. Elmesélte, korábban belvíztározót szerettek volna építeni – minden engedélyt megkaptak, kivéve a környezetvédőkét. Így elbukott egy 50 hektáros projekt, és a belvíz is megmaradt. – A magyar hatóságok finoman szólva sem konstruktívak. Az EU-s direktívákat „erővel" alkalmazzák – mondta keserűen Hatala Mihály.

Privatizáció: na, így nem kellett volna

– A csehek, lengyelek, szlovákok, az egykori kelet-németek a termelők kezébe „juttatták" a feldolgozóipart – a külső tőkét maximum 25 százalékban engedték be. Így szakmai kézbe került a mezőgazdaság. Ha jól ment, együtt örültek, ha rosszul, együtt sírtak. Ma Magyarországon a termelés nagy része kiszolgáltatott a külföldi feldolgozóiparnak – lehetetlen eredményt elérni. 1991-ben pályáztunk egy feldolgozóüzemre, de a francia–olasz konzorcium nyert. Hogy miért? Mert többet fizettek, de nem a hivatalos csatornán. Az akkori vezetést csak a pénzszerzés hajtotta – ezt, mi magyar parasztok nem tudtuk, pedig az ajánlati árunk magasabb volt, mint a külföldieké. Akkoriban a vesztegetés kimerült a házi pálinkánál és a jófajta marhahúsnál – magyarázta az agrárszakember, majd elmondta, a feldolgozóipar más részei is így kerültek külföldi kézbe – és a piacszerzés törvényeinek megfelelően tönkre is mentek.

Tönkre kell tenni, akkor olcsón meg lehet venni

– Több mint egymillió hektár földet kezel a nemzeti földalap. Ha szétdarabolva kiosztják a területeket, pillanatokon belül elértéktelenednek. Hogy miért? 1000 hektár alatt nem lehet gazdaságosan termelni – a gépeket nem 20–50 hektáros földekre tervezték. A kiosztásra váró területeken – amit nagycsaládosoknak, kisebbségeknek, 3 gyereket bevállaló fiataloknak adnának – rövid időn belül tönkremennek a gazdálkodók, leginkább a szaktudás hiánya és az alacsony hatékonyság miatt. Ezt követően olcsón újabb kézbe kerül a föld. Már csak az a kérdés, hogy kiébe? – Szinte biztos, hogy nem a szakma kezébe – fejtette ki véleményét Hatala.

Aratás Vásárhely határában. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A Hódmezőgazda jelene és jövője

5700 hektáron gazdálkodik a vásárhelyi cég, ezen felül még 1000 hektár legelőt is bérelnek. Mivel az állattenyésztés a fő profiljuk, így 600 hektáron lucernát, 800–1000 hektáron silókukoricát, 2000 hektáron búzát termesztenek – ami a takarmányozáshoz szükséges. Ahhoz, hogy tényleges bevételük is legyen, ipari növényekkel: napraforgóval és repcével is foglalkoznak. – Ami az állattartáshoz kell, az „bőrbe varrt" pénz. Normális esetben, az állattartás jövedelmező, de nem Magyarországon, sőt ez az ágazat éveken belül ellehetetlenülhet – vetítette előre a szomorú jövőképet Hatala. 1500 tehenet és szaporulatát, 1100 malacot és szaporulatát kell ellátniuk, évente 2500–2800 tonna húst adnak le. Ehhez kell folyamatosan biztosítaniuk a tápanyagot – amit 11 ezer hektáron lehet megtermelni. A hiányzó hektárokat integrációs termeltetéssel pótolják.
A tejtermelés – mint mondta – teljesen ráfizetéses. A jelenlegi, nyers tej literenkénti átvételi ára 70 forint, előállítási költsége 80–85 forint. Az egylábon álló, csak tejtermeléssel foglalkozó vállalkozások napjai meg vannak számlálva – fogalmazott az agrármérnök. 
Nem eukonform – újabb magyar varázsszó

Ömlik hazánkba a külföldi tej, olcsóbban, mint a hazai. Hogyan tudja a német, a cseh gazda alacsonyabb áron előállítani a tejet? Vagy nem teljesen fekete-fehér a helyzet?

Az EU tizenötök egy kézben tartják a termelő- és feldolgozóipart. A tejet beszállító részvényesek a feldolgozó üzemben, jobb időszakokban képesek tartalékot képezni. Hazánkban a cseh példa is használható lett volna: a csehek alacsony felvásárlási árnál egy biztosítási alapból egészítik ki a termelők jövedelmét. Ez úgy oldható meg, hogy a termelő 75 százalékban tulajdonos a tejüzemben, a profitból megfelelő biztosítási alapot tud képezni, amibe az állam is beszáll. Ugyanis a feldolgozásból származó adóbevételek az országban maradnak – van honnan visszaforgatni. – A hozzáadott érték – munka, feldolgozás – növeli a termékek árát. És ha nem a külföldi „fölözi le a tejet", akkor a profitból az ágazatot is lehet fejleszteni, fenntartani. Persze az EU-tizenötöknek ez nem érdekük – nem szeretnének a mezőgazdaságuknak konkurenciát – magyarázta Hatala. – Egy szót megtanultunk: nem eukonform. Mindig ezt szajkózzák a politikusok, ha nemzeti támogatásról van szó. Pedig a lengyel, cseh árbiztosító sem eukonform, csak ott megértették, a munkahelyteremtés, munkahelymegtartás fontosabb, mint a rövid távú tőkevonzás – érvelt a hódmezővásárhelyi mezőgazdász. Megtudtuk: hasonló a helyzet a húsiparnál is, azaz fixen megkapják a gazdák a pénzt, ezzel is biztosítják a megfelelő hazai termelést.

Aratás Vásárhely határában. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

40 ezer, 80 ezer, 155 ezer

Európai uniós csatlakozásunkkor a magyar gazdák hektáronként 40 ezer forint területalapú támogatást kaptak, az EU-tizenötök 80 ezret. Az akkori ígéretek szerint idővel a magyarországi támogatás beérte volna az EU-tizenötökét. De nem így történt. És mi a 155 ezer? A nyugati termelők hektáronként 75 ezer forint támogatást kapnak a belvízcsatornák karbantartására! Ezért sincs belvizük! Ehhez képest a hazai termelők a támogatás negyedével és legalább négy kézben lévő – ilyen-olyan – belvízcsatornákkal gazdálkodnak.

Megint csak a hatóság

– Ha egy osztrák gazda bővíteni akarja állattelepét, elég, ha egy 100–150 kilométerre található területet megvásárol. Lepapírozza, hogy oda fogja szállítani a telepén keletkező trágyafelesleget. A hatóság is tudja, hogy senki sem szállít semmit sehová, de az élni és élni hagyni elvet alkalmazzák. – Nem akarják megfojtani a termelőket – értékelte Hatala a külföldi helyzetet. A hazai viszonyokat jól jellemzi, hogy a vajháti telepüket több száz négyzetméteren le kellett betonozni, mert a tehéntrágya veszélyes anyag. Nem számít, hogy természetes tápanyag-utánpótlásként használják – a magyarok erővel alkalmazták az EU-szabályokat. Hatala példaként említette, hogy a cseheknél, osztrákoknál a trágya kupacokban áll. Senkinek eszébe nem jutott alábetonozni a marhatrágyának – mégis tökéletesen működik minden. 
Nem lesz áremelés


– Senkit sem érdekel, hogy nálunk kirohad a termény. Sőt, sokan örülnek neki: végre nekünk adhatják el a búzát, kukoricát. Korábban, ha ilyen természeti katasztrófa érte az országot, a búza tonnánkénti ára 50 ezer forintig is felugrott volna. Ma 35 ezernél tartunk, ami szinte semmilyen változást nem jelent a tavalyihoz képest – magyarázta Hatala Mihály, miért nem drágul a kenyér.

Mezőgazdaságunk 35 éves hátrányban – mindenki a fogja a fejét
Megtudtuk: nyugaton, hektáronként 300–330 kilogramm műtrágyát használnak a gazdák, a hazai átlag 120–140 kiló. Ez lényegesen befolyásolja a termés mennyiségét. A műtrágyagyárak évente akár 40 százalékkal is emelik áraikat – köszönhetően monopolhelyzetüknek. Mivel a kereskedők csak „kistermelőkkel" érintkeznek, ezt megtehetik, akárcsak a gépbeszállítók. Külföldön csak a kamarai, szövetkezeti tagok boldogulnak: egységes vetéssel megfelelő minőséget tudnak előállítani, és azt értékesíteni. – Franciaországban nem az jelenti a demokráciát, hogy mindenki beleszólhat, mit termeljenek! Kijelölnek egy fajtát és mindenki azt veti. Gondoljunk bele: egységes a termény, a minőség, biztos a piaci jelenlét – érvelt a nagyüzemi gazdálkodás mellett Hatala. És természetesen a hazai feldolgozónak adják el – aminek részben tulajdonosai is.

Aratás Vásárhely határában. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A görögök szeretik a magyar búzát


Aratják a repcét Vásárhely határában. A vizes talajon küszködve dolgoznak a gépek, kipergés előtt be kell takarítaniuk a bevételt biztosító terményt. A 32 fokos hőségben gyorsan a földre kerül az értékes mag – ami veszteséget jelent. – Jelen körülmények között óránkét 1-2 hektárt tudunk learatni, egy traktorba 10-12 tonna termény kerül – magyarázta egy gépkarbantartással foglalkozó férfi. Hatala Mihállyal a repce melletti búzatáblába sétáltunk, és gyors kézi „cséplés" után megállapítottuk: a búzát is lehetne aratni, ha nem süllyednének el a gépek. – Legalább A1-es minőségű a búzánk, nagyon szeretik a görögök – mondta az ujjai között szétpörgetett gabonaszemekről Hatala. A franciák, az északi termelők kisebb sikér- és fehérjetartalmú gabonát tudnak csak előállítani – a csapadék mellett a meleget is igényli a növény. A francia búzáról elmondták, hogy a belőle készült, rengeteg lisztjavítószerrel megspékelt áru sem olyan minőségű mint a hazai. Érthető, hogy nem szeretik a konkurenciát.

A Pentagon klímatanulmánya

...A Golf-áram leállása miatt Európa hőmérséklete olyannyira lehűlhet, hogy jéghegyek jelennek meg Portugália partjainál, és a földrész átlaghőmérséklete a jelenlegi szibériaihoz lesz hasonló, emellett a csapadék mennyisége is jelentősen csökkenhet...

http://www.antennamagazin.hu/2004-02/uj.html

További tanulmányt itt.

Agrárország vagyunk – valós munkahelyteremtésről is beszélhetnénk

A klímaváltozásról szóló Pentagon-elemzés szerint a Kárpát-medence az egyik legélhetőbb terület lesz, Európa legnagyobb felszíni és felszín alatti vízbázisa miatt. – Ha nem pocsékolnánk el a jövőnket, vezető agrárhatalom lehetnénk – fogalmazott Hatala. 1991-ben 8,6 millió sertést tartottak Magyarországon, ma 3 milliót. A drasztikus állománycsökkenés a teheneket is érinti: számuk megfeleződött. – Ha csak az akkori szintre mennénk vissza, nem lenne ennyi munkanélküli. Nem állítom, hogy háromszor több ember kellene a mezőgazdaságba, de 50–60 százalékos bővülést biztosan igényelne – vélekedett a Hódmezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató helyettese.

Egymásra épülő egységek

Az EU egyik vesszőparipája az energiafüggetlenség. Hatala elmesélte, hogy egy cseh faluban biogázüzemet építettek. A házaktól alig 100 méterre található egységbe szállították a környéken található telepekről a hígtrágyát, amiből villamosenergia-előállításhoz szükséges gázt nyertek. Amikor a cseh gazdálkodó megkérdezte Hataláékat, miért nem építenek hasonló egységet, kiderült: a magyar szabványok 500 méteres szagmentes övezetet írnak elő a települések mellett. Beszámolójából kiderült, a csehek nem értették, mi az a védősáv, hiszen mindig is ott termeltek. A villamos energia eladásból pedig újabb bevételhez jutott a vállakozás. Megtudtuk: nálunk a túlbonyolítás az elsődleges, abba senki se gondol bele, hogy munkahelyet is teremtenek a beruházásokkal, a bővítésekkel.

Olvasóink írták

66 hozzászólás
  • 66. kukus 2011. október 29. 20:18
    „Néhány idézet a hozzászólásokból: 33. Mike3 2010.07.03. 21:56
    hát igen... de a sok tahó ott dühöngött torgyán meg orbán mellett
    40. Mignon 2010.07.04. 01:15
    Irasodbol az következik, hogy milyen szar az EU...!
    Vazze!
    Akkor mi a picsaert volt az öröm es tüzijatek
    19. sziszka1 2010.07.03. 18:28
    ez a baj a fityeszesekkel.... <moderálva...>
    No és persze komcsizni és zsidózni is lehet.
    Nem fárasztom magam tovább az idézetekkel, hisz más úgysem fogja olvasni. Ennyit a trollmentes kommentekről. Én egyszer plagizáltam Hofi Géza mondatát-´Nesztek bele a pofátokba." - ami moderálva lett. ???? Önkritika???? No és ennyit az etikáról is.Egyébként tetszett a cikk.”
  • 65. koszone 2010. július 12. 12:21
    „szilléri !!

    És ha te " futsz gyalog " a külföldi bérek után /mert ugye azok megegyeznek az itteni bérekkel/
    akkor téged ki támogat,ezen még soha nem sikerült elgondolkodnod !
    A munkahelyeden kifizetik a különbözetet az itteni pedagógusoknak,bolti eladóknak,vagy bárkinek????
    Szegény földművesek,sírni tudok !
    Tapasztalatból mondom,ha te dolgozol egy boltban azt jön a jég eső,neked sincs forgalmad,téged ki támogat???????????????
    Ha meg nem bír meg élni a földjéből miért nem csinál mást,többen vagyunk így!!!!!”
  • 64. szilléri 2010. július 12. 11:35
    „A parasztokat azért kell támogatni mert nélkülük éhen halnánk. Az EU magyar parasztjai futnak gyalog, míg a többi biciklizik !
    3,7 millió ,,paraszt " tart el 10 millió embert. Nem sértés parasztnak lenni.”
  • 63. koszone 2010. július 12. 10:07
    „A sakkban is mindig a parasztokkal van a baj,azokat is állandóan támogatni kell !
    Csak miért kell????”
  • 62. szilléri 2010. július 11. 15:59
    „Végre egy jó írás a Délmagyaron.
    Csatlakozom !
    Többek között ezért hívjuk a rendszerváltást genszterváltásnak!”
  • 61. ellenálló 2010. július 06. 13:38
    „59. hozzászólás félnótás!
    Ne keverd a Gorzsai Mezőgazdasági Rt.-t( Agrogorzsa Rt) a Hód-Mezőgazda Zrt-vel.
    Lázár sohasem volt igazgatótanácsi tag a Hód-Mezőgazdánál.
    Gratulálok Segesvári Csabának és Hatala Mihálynak is a kiváló, tárgyilagos cikkhez.
    Végre egy jó írás a Délmagyaron.”
  • 60. igerethelyett 2010. július 05. 12:55
    „Ne a Lázár Janit szidjátok már az legalább már probált valamit csinálni. Nézzétek meg Nógrádit aki csak igérget de semmit sem teljesit belöle hacsak nem azt akarják csinálni mint a Kistérnél hogy átmentik a pénzt másik cégbe. Pedig mind kettö Fideszes.”
  • 59. félnótás 2010. július 05. 07:54
    „Megemlíteném, hogy a cégnél (a jogelődjénél is) előbb Rapcsák, majd az önmagát politikai örökösnek kinevező Lázár igazgató tanácstag volt.
    Lehet rajta gondolkodni!”
  • 58. allwin 2010. július 04. 23:47
    „Nem a zsidók, nem a komcsik....

    a saját <moderálva>! meg akik lepaktáltak!
    az a CÉL hogy vegyük tőlük, amink most van :D”
  • 57. SP 2010. július 04. 22:42
    „S CS érdekeS a cikk. Kb. 10 évet késett az elemzés.”
  • 56. Mignon 2010. július 04. 20:40
    „Mint több mint 35 eve USA allampolgar,

    gyanitottam is mindeg, hogy a Pentagon szemmel tartja
    a magyar földalatti vizkeszletek mennyiseget...!

    Gyanus volt nekem mindeg az FBI, a CIA-rol nem is beszelve...

    Vazze!

    New Yorkban es a környeken 2x annyian laknak mint egesz Magyarorszagon!

    Es, van vizük is!”
  • 55. Mike3 2010. július 04. 19:08
    „"A klímaváltozásról szóló Pentagon-elemzés szerint a Kárpát-medence az egyik legélhetőbb terület lesz, Európa legnagyobb felszíni és felszín alatti vízbázisa miatt" - megy is az új honfoglalás ;)”
  • 54. odysseus 2010. július 04. 13:34
    „ja, bocs: a cikk egészen kivételesen jó! Gratula! Hogy te mit fogsz kapni a hátad megett, hogy ilyen <moderálva> cikket mertél írni! Hajjaj! :)”
  • 53. odysseus 2010. július 04. 13:29
    „kedves Mike3! a magyar nagyon nem szeret - összefogni...
    Szakértelem=tanulás
    tervezés=politikai pártokon átívelő bölcs előrelátás
    összefogás= korszerű termelő szövetkezetek
    lobbi=a politikusok kutya kötelessége, hogy a magyar érdekeket védenék a világban
    csak első blikkre összeszedve ezek hiányoznak pillanatnyilag.
    Úgyhogy: a lámpavasos lógatás helyett inkább ezeken kellene agyalni. Hajrá!”
  • 52. Mike3 2010. július 04. 12:36
    „51 macs: maximálisan egyetértek. Addig amíg az emberek nem alkalmazottként, havi fixért dolgoznak munkaszerződéssel a földeken, ez lesz. A helyzet az, hogy a magyar nagyon nem szeret dolgozni.”
  • 51. macs 2010. július 04. 12:33
    „Mike3,
    az élet egy nagy verseny. A franciák féltek az olaszok, spanyolok és görögök csatlakozásánál is, mert konkurrenciát jelentettek. Pl. a szölő és a bor területén.
    Mi még mindig a múlton búslakodunk, ahelyett, hogy tanulnánk másoktól és maximálisan kihasználnánk a lehetőségeinket.
    A gabonát bőrbekötve kéne eladni, de még mindig egy lábon áll sok állattenyésztő. A gyümölcstermelés önmagában kevés, amikor tele a piac pl. barackkal, akkor a fogyasztó diktál. Kéne hütőház, feldolgozó, pl. szörpöt kéne csinálni.
    Emlékszem valamikor a Duna-kanyarban rengeteg bogyós gyümölcsöt termeltek, volt szörpüzem és hűtőház is. Mi lett belőle? Azt mondják, hogy nem találtak embert, aki normálisan leszedte volna a gurulós málnát, az üzletekben nem vették meg a 0,5 literes szörpöt 500 Ft-ért. Ma már nyoma sincs ennek a kultúrának.
    Az ismerősöm spárgát termelt, idén beszántotta, mert nem talált embert, aki segített volna felszedni. Aki meg jött, az összetaposott mindent, illetve hol jött, hol nem, többet ült, mint dolgozott.
    Ez is érdekes, miközben arról beszélünk, hogy munkanélküliség van a falvakban.”
  • 50. Mike3 2010. július 04. 11:25
    „Eszembejutott még valami: Édesapámnak jó ismerőse egy francia politikus aki az EU csatlakozásunk előtt mezőgazdasági témában mozgott. Ő mutatott egy tanulmányt apámnak aminek a zárszója a következő volt: "A magyar mezőgazdaság még mindig túl erős". Hopp, mi történt várázsütésre? VISSZA AZ ŐSI JUSSOT!
    Várom a percet amikor majd a fellógatott politikus bűnözőink hullája alatt nyögnek a lámpavasak!”
  • 49. Mike3 2010. július 04. 11:21
    „47: Hogy mi lesz? Újabb traktoros tünti illetve útlezárások. Arra ne is számíts, hogy elkezdenek dolgozni! Azok a földek amik a nagy hőbörgés során visszakerültek eredeti (vagy nem) tulajdonosukhoz és így kiestek a megművelt területek halmazából, tönkrementek. Olyanok, mint ha soha nem folyt volna rajtuk termelés vagyis iszonyatos pénzen újra fel kell törni őket és újra termőföldet kell belőlük csinálni. Évekről beszélünk és irdatlan lóvéról! Amíg a föld nem képes teremni, addig csak viszi a pénzt! Hatalmas baj, hogy hagyták ezeket a területeket elugarosodni.”
  • 48. dodó 2010. július 04. 11:12
    „45. hozzászólás Mike3 ; 46. hozzászólás igazságkereső

    Jogos az öt pont!”
  • 47. macs 2010. július 04. 11:02
    „keiner,
    nekem a van néhány kérdésem. Pl. az EU-s földalapú támogatást a magyar gazdák felélték, ahelyett, hogy beruházásokra fordították volna. Sokszor nem is az kapta a támogatást, aki a földet művelte. Úgy tudom, hogy a következő pénzügyi ciklusban a mezőgazdaság már nem kap akkora súlyt mint korábban. Mi lesz akkor a kisebb támogatás mellett? Mit fognak csinálni a gazdák?
    Mi lesz a földekkel, hiszen most is bagyon jelentős területek vannak parlagon, arra várva, hogy a tulajdonosuk a moratórium feloldását követően pénzzé tegye .”
66 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elsodorta a vakációt a megáradt patak

9 szentesi és 5 vásárhelyi turistát, köztük 9 gyermeket kellett kimenteni csütörtökön az erdélyi Háromkútról, ahol a falu nevét viselő patak megáradt, és elárasztotta a települést. Tovább olvasom