Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

A csatának vége

"Megépült 253 kilométernyi csatorna Szegeden, otthononként 120 ezer forintos önrésszel, miközben egymillió forintos költséget számoltak ki egy házra, ha az átemelők, főgyűjtők árát is szétdobják. Soha többé nem kell mobil illemhelyet felállítani az udvar végében, amikor majd tavasszal újra árad a Tisza, és a város alacsonyabban fekvő részein megcsillan a talajvíz."
Csak a döbbenetre emlékszem két-három évvel ezelőttről, amikor Újszeged egy része a csatornázás kezdetekor csatatérré változott. De nem az építkezéssel járó por, az úttalan utak, a tankcsapdák okozták a sokkot, hanem az a felismerés, amit a Tisza jobb partján, félig-meddig a belvárosban élő szegediként átéltem. Hogy ezek szerint a város Rózsadombján a szennyvíz olyan derítőkbe, gödrökbe folyhatott mindaddig, amilyeneket a legtöbb faluban már a kilencvenes évek közepére betemettek és igyekeztek elfelejteni, mindörökre. Hogy Szegeden 2003-ig a társadalom tehetősebb rétegeihez tartozók olykor hetente kétszer is hívták a szippantókat, és fizettek alkalmanként négy-ötezer forintot, ha nem akarták, hogy a lé a derítőből visszafelé folyjon.

Az utcafronton masszív kőkerítés, távirányítóval működő garázskapu, a kertben pedig egy pöce. Innen indultunk. Akik ezekben a házakban laknak, ma már bizonyára nem értik, hogy élhettek csatorna nélkül. És valószínűleg elfelejtette azokat az áldatlan állapotokat is, amelyek következtében az utcát meg sem lehetett közelíteni, amikor felesleges volt takarítani, mert egy órán belül megint tiszta por volt minden, amikor tönkrement a ház előtti virágágyás és kipusztultak a tuják.

A csatornaépítőkkel való napi küzdelmekről, a külvilágtól elvágott lakókról és megközelíthetetlenné vált boltokról, vállalkozókról lapunk rendre beszámolt. Az utak feltörése, a gödrök betemetése és az aszfaltozás ugyanis sosem tartozott a tiszta munkák közé. Az áldatlan állapotoknak azonban vége, a csatározásokat mindenki túlélte. Megépült 253 kilométernyi csatorna Szegeden, otthononként 120 ezer forintos önrésszel, miközben egymillió forintos költséget számoltak ki egy házra, ha az átemelők, főgyűjtők árát is szétdobják. Soha többé nem kell mobil illemhelyet felállítani az udvar végében, amikor majd tavasszal újra árad a Tisza, és a város alacsonyabban fekvő részein megcsillan a talajvíz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bumeráng

"Ha nem választjuk az egyedül üdvözítő lehetőséget, ha nem teszünk meg mindent a valódi… Tovább olvasom