Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Bicikliút és ravatalozó

"Lehetne az EU-s milliárdokat nemcsak betonba
és aszfaltba fektetni."
Bármelyik ujjába harap az ember, mindegyik fáj. Bárhová is nézünk, csak azt látjuk, hogy mindenhova pénz kellene: új ágy a kórházba, új asztal az iskolába és új vagonok a pesti gyorsra. Ezért aztán van mire hivatkozniuk a politikusoknak is, amikor rámutatnak a korszerű villamossínekre, a megszépült terekre, utcákra és a szőlőbirtokokhoz vezető műutakra: lám, ha nincs az Unió, ha nem pályázunk sikeresen, és nem nyerünk milliárdokat a brüsszeli közös kasszából, akkor ez sincs.

Azért magyarázkodnak, mert a nép meg folyton kérdezi, miért nem munkahelyek teremtésére ad az Unió milliárd forintokat. Miért csak tudásközpontokra, ahol ötdiplomás kutatók fejleszthetnek, és miért nem összeszerelő üzemekre, ahonnan a nyolc osztállyal is el lehetne tartanai a családot – alapszinten?

A válasz az, hogy az Unió környezetvédelmi, infrastrukturális beruházásokat, vagy olyan szellemi műhelyeket támogat, amelyek majd a fejlődés lehetőségét, a jövő iparát teremtik meg. Erre szokta azt mondani Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a prioritások vannak rosszul megjelölve, lehetne az EU-s milliárdokat nemcsak betonba és aszfaltba – például bicikliútba – fektetni, hanem gazdaságfejlesztésbe is. Kedvenc példája az, hogy az elmúlt másfél évben csak a közép-magyarországi régióban 50 ravatalozót újítottak fel uniós forrásból. Ami természetesen szintén fontos dolog, de nem áll a sor elején a karácsonyi kívánságlistán.

Azt is hajtogatják a kamara vezetői, ha az önkormányzatok európai uniós forrásból iskolákat hoznak rendbe, ravatalozókat – és bicikliutakat – építenek, azzal gyakorlatilag beismerik, hogy az adott intézmény fenntartásáért felelős rendszer képtelen önmagát eltartani.

Milyen külföldi példákat láthatunk magunk körül? Spanyolország és Ausztria a turizmusra épített és uniós pénzből így teremtett munkahelyeket, Írország a szolgáltatásokat erősítette, Finnország a hagyományos iparágakra és az informatikára fókuszált. A görögök viszont az infrastruktúrába tették a pénzt, ami az építkezések időszakában húzta is a gazdaságot. Ma Görögországban az egy főre eső GDP alacsonyabb, mint csatlakozásuk évében, 1981-ben.

Olvasóink írták

  • 1. maradando 2009. június 25. 01:54
    „Egy fillérekért használható" internet-sztrádát"szivesebben avatna fel az ember ! Régi fájdalmam,hogy valamikor az emberek önerőből épitettek kultúrházakat,rendelőket,bövitettek iskolát,óvodát:mára ez elavultnak,fekete munkának számit. Mindent a lyukas zsebű és markú önkormányzatra háritanak. :((”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egészségtelenségek

"A ragaszkodás politikamentes: az emberek egyszerűen nem akarnak Szegedre mentőzni csak azért, hogy… Tovább olvasom