Délmagyar logó

2017. 03. 31. péntek - Árpád 5°C | 17°C Még több cikk.

Fékezett habzású folyó

"Régebben a Maros habzott, most a Rába – regisztrálhatjuk a Verespatak ügyében hétfőn tartandó közmeghallgatás, illetve a víz világhete kapcsán."
Régebben a Maros habzott, most a Rába – regisztrálhatjuk a Verespatak ügyében hétfőn tartandó közmeghallgatás, illetve a víz világhete kapcsán. Még sokan emlékezhetnek arra, évtizedekkel ezelőttről: a Maroson nagy, szinte kemény habcsomók úsztak le időről időre, olyan volt a víz, mint a tejszínes kakaó, csak nagyságrendekkel gusztustalanabb. A halak, bár ehetők voltak, határozott vegyi mellékízzel rendelkeztek (az lehetett az a sokat emlegetett fenolíz?), erre én konkrétan a süllő, garda, laposkeszeg viszonylatban emlékszem – mások nyilván más halakkal kapcsolatban is.

Azóta a mellékíz, mint mondják, megszűnt, habzást sem észlelni, legalábbis egészen fékezett habzású lett a folyó, egy fölmérés pedig kimutatta: magyar, illetve német bucó, selymes durbincs, sujtásos küsz is él a Marosban, márpedig ezek nem igazán szennyezésbarát halfajok.
Mondhatni: a szennyezésmentes vizet kedvelik. A Maros eszerint elég tiszta, s lehet, hogy magyarországi szakasza még tisztább, mint a felső, mert errefelé már nagyobb víztömeggel rendelkezik, több vízben jobban fölhígul a szenny, és a folyó örvényes-gyors sodrásából adódóan sok oxigén jut a vízbe, s az oxigén elősegíti a szennyanyagok megsemmisítését. Már azokét, melyek megsemmisíthetők. (Kérdés persze, mi lett annak az emberi lábnak a sorsa, amit ismerősöm észlelt tavaly a felső folyás táján, örvényben forogni, s talán egy ember is tartozott hozzá, az azonban nem látszott a zavaros vízben. Egy idő után nyilván megették a harcsák, márnák, rákok.)

De térjünk vissza a habzáshoz, amely már múlt időben írandó – sok víz lefolyt azóta a Maroson, mikor még habzott a víz. Újabban műanyag flakonok érkeznek, ez egy kategóriával jobb: a flakon rondának ugyan kiemelten ronda, viszont nem oldódik, így a szennyezés nem kémiai, csak esztétikai. Tehát a Maros helyzete jobb, mint a Rábáé. Az unióban sem veszik olyan komolyan a szennyezést?! Elég lesújtó kilátás, ha tudjuk: a folyóvíz olyan, beleeresztenek valamit, párszáz kilométerrel följebb, az megjelenik nemsokára lent is. És bizonyos szennyezéstípus illetve -nagyságrend esetén nem segít a gyors sodrás, a sok oxigén. Jobb nem gondolni arra, mi lesz, ha Verespataknál megépül a ciántározó, és gátját elmossa a víz.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vásárhelyi illegalitás

"Közeledik az október, megint éledezik a föld alatti mozgalom Vásárhelyen – és ez sajnos nem… Tovább olvasom