Délmagyar logó

2017. 05. 22. hétfő - Júlia, Rita 15°C | 26°C Még több cikk.

Hervadásban

"Felháborodás fogadta a hírt, hogy az akkori valóban vadkapitalizmusban akár autószalon is lehet a cukrászdából."
Az úgynevezett átkosban még nyílt a Virág, a rendszerváltás óta azonban szinte folyamatosan hervad Szeged patinás cukrászdája.

Amikor közeledett a privatizáció, óriási felháborodás fogadta a hírt, hogy az akkori valóban vadkapitalizmusban akár autószalon is lehet a cukrászdából. Az persze nem lett, de jóval később kaszinó viszont igen, ugyancsak mérsékelt sikerrel. Nem ismerem az egykori állami tulajdonos könyvelését, hogy a szállodák, éttermek és cukrászdák közül melyik vitte és melyik hozta a hasznot, az viszont tény, amióta „megmért pénzzel" működik a Virág és a világ, a cukrászdának sohasem ment igazán jól. Újítgatták ugyan, ám lassan, de biztosan kopottassá vált, s hírneve is fakult. Pedig voltak reményt keltő próbálkozások.

A 90-es évek második felében a híres soltvadkerti cukrász, Szervánszky László óriási energiákat fektetett a Virágba, ám ami kisvárosban máig is virul, nagyobb léptékben nem jött neki össze. Nem egyezett sem a várossal, sem a világgal, s egy csípős őszi éjjel hazacuccolt. Szakma pedig volt, akarat is, talán a tőke és a hitelképesség sem hiányzott, valami azonban mégis. Később százmilliókat fektettek – öltek – a Virágba, ám a szigorúan vett tőkemegtérülésre esély sem volt. Ahhoz nem teázni, somlói galuskázni kellett volna a kedves vendégnek, hanem minden második asztalnál konyakozni.

Persze jó néhány városnak megvan a maga Virágja, szállodája, étterme. A legfrissebb hír ugyancsak mellbevágó: a Debrecen egyik jelképeként ismert patinás szálloda, az Arany Bika január 28-ára virradóra áram nélkül maradt, lekapcsolták több tízmilliós számlatartozása miatt. A pécsi Nádorban romgalériát nyitottak tavaly nyáron a helyi művészek, mintha csak a szegedi Régi Hungária másodlagos hasznosítását lesték volna el. Makó már régóta nem boldogul a Koronával, pedig a hagyma után a második legmélyebben a városhoz kötődő értékről van szó. Csongrádnak, Szentesnek is megvan a maga keresztje az Erzsébet és a Petőfi képében, talán csak a vásárhelyi Fekete Sas mutat megbízható életjelet az utóbbi években.

Nem sokan osztják a véleményemet, de egy-egy ilyen városképi jelentőségű „romhalmaznál" bejön a negatív ár, vagyis nem azt kell számolni, mennyiért lehet eladni, hanem azt, mennyit kellene ajánlani a vevőnek 10-100 milliókban ahhoz, hogy vegye, vigye és működtesse, leheljen bele életet hosszú távon.

Olvasóink írták

  • 1. unknown 2010. február 16. 15:30
    „Elég sokszor tudósított a Délmagyar a Virág sorsáról, tulajdonos- és bérlő váltásáról ahhoz, hogy azok alapján kimondjam: túlságosan sokan tartják markukat az aktuális bérlő zsebében nagyobbat szakítani, mint ami ésszerű volna...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Svéd modell

"Miért van az, hogy nálunk Murphy törvényévé vált: egy állásra mindig más kell, mint aki épp jelentkezik?" Tovább olvasom