Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Körforgás

JEGYZET - "Ahol nincs elkölthető jövedelem, nem forog a pénz."
Jól működő gazdaságban úgy forog a pénz, mint ahogy azt gyerekeinknek, unokáinknak a Tesz-Vesz város megunhatatlan szereplőinek segítségével tanítjuk. Az emberek felkelnek reggel, elkezdik a napjukat, elmennek természetesen a dolgozójukba is, de közben élik a kis életüket: kávét isznak a kávézóban, szendvicset esznek a gyorsbüfében, újságot vesznek az újságárustól, virágot a virágostól, az autószerelő pedig megjavítja az elromlott kocsijukat. A munkahelyen ledolgozott munka után fizetés jár, amiből részesülnek a különböző vállalkozások: így egyik ember a másikat tartja el.

A nem jól, vagy egyáltalán nem működő gazdaságokban a havi rendszeres jövedelemmel rendelkezők szinte már mindenről lemondanak: kávét például nem a kávézóban isznak, hanem otthon. Majd kiszámolják, miért vegyenek 200–300 forintért szendvicset, ha ugyanazt otthon is előállíthatják egy 20 forintos zsemléből, pár deka szalámiból, sajtból. És amikor már a büfés összes vendége így kezd el gondolkodni, a vállalkozás bezár, a tulajdonos munkanélküli lesz, soha többé nem fizet adót, és legvégül az a közalkalmazott is utcára kerül, akinek a fizetéséhez korábban ő is hozzájárult.

A nem működő gazdaságot jelenleg a legkisebb, leghátrányosabb helyzetű települések „reprezentálják" az országban. Ahol nincs elkölthető jövedelem, nem forog a pénz. Egy hete írtuk: a megye legkisebb településén, Kövegyen 5-en az önkormányzatnál, 5-en a kocsmában, kisboltokban dolgoznak. A 424 lakosú faluban 10 darab ma még fixnek mondott, tudott munkahely van. Talán ezért jutott eszébe a kormánynak is, hogy a leghátrányosabb térségekben – a megyében egyelőre csak a mórahalmiban és a kistelekiben – szabad vállalkozási zónákat hoznak létre, amelyekben a munkahelyeket az összes létező kedvezménnyel megtámogatják.

Ehhez először befektetőket kell találni. A kemény munkával feltöltött ipari parkok mellé kell újabb nagyvállalkozót csábítani, olyan termelőüzemet építeni, amelyik nemcsak a kistérségi központot, de a holdudvart, a kisebb településeket is felhúzza. Hogy az ott élők zsebében is csörögjön 200–300, szendvicsre elkölthető forint.

Olvasóink írták

  • 4. czindi 2013. február 11. 13:15
    „3. scott1 kedves! Aki a mórahalmi térséget - mint a legszegényebbet említi, az minimum Becsuana-földön él... ezt akartam kifejezni, de úgy látszik, nem sikerült...”
  • 3. scott1 2013. február 08. 20:41
    „czindi!
    Makó egy sikertérség, nehogy azt mond már, hogy nem hallasz erről folyamatosan?!
    Az iparban és a turisztikában olyan szintű munkahelyteremtő beruházásokat hajtott végre a városvezetés, oly dinamikusan nőtt a foglalkoztatás, amihez hasonlót elmondásuk alapján az ország vezetése képtelen felmutatni! És állítólag ez még csak a kezdet!!!
    Éppen ezért is tudták az eddig is magas helyi adókat még tovább emelni! Ilyen magas helyi adók mellett mi értelme volna egy beruházónak Makót választania, egy vállalkozónak, aki egy adott térségben az alacsony adók és az adókedvezmények miatt fektetne be? Az égvilágon semmi! De gondolom ez nem veri ki nálad a biztosítékot...”
  • 2. czindi 2013. február 08. 18:48
    „"a leghátrányosabb térségekben - a megyében egyelőre csak a mórahalmiban és a kistelekiben - " no ez nálam kiverte a biztosítékot...a mi térségünk meg ( Makó és az országhatár között ) meg a leggazdagabb, ugy-e?”
  • 1. macs 2013. február 08. 12:27
    „A termelő üzemek mellett lehetne szolgáltatásokban is gondolkozni. A cikkben említett Mórahalmon pl. a fürdő, mely ugye szolgáltatást nyújt, hány embernek biztosít munkát?
    Igen, kéne vállalkozásokat csábítani, de elsődlegesen olyanokat, akik a felkínált munkaerőt tudják alkalmazni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elvándorlók

„Az a félmillió magyar bizony azért lépett le, mert itthon nem boldogult." Tovább olvasom