Délmagyar logó

2018. 02. 20. kedd - Aladár, Álmos 1°C | 4°C Még több cikk.

Szegény vadak

JEGYZET – Az állat érdekli, vagy a puska.
Most megfigyelhető, hogyan tanul a rázós helyzetekből Magyarország leendő miniszterelnöke (a Népszabadság említi így). Januárban kikezdte a sajtó, mert soponyai társas vadászatuk fotóit az egyik résztvevő megosztotta a Facebookon. Lázár János most egy csehországi vadászatra fizetett be. Elismerte, ő a szervező, de ez magánügy, saját pénzből fizetik, és többet erről nem fog mondani. Nem is érdemes.

Két nap alatt 3000 fácánt puskavégre kapni barátokkal: ez hétköznapi ember szemében mészárlás, egy vadásznak meg emlékezetes élmény, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érzelmű. Ez ellen nincs mit tenni. Száz éve az állatvédelem és a vegetarianizmus számított szubkultúrának, ma a többség számára a vadászat lett különös szabályok, szokások világa. Közmegítélésének az sem tett jót, hogy az urak után a szocialista vezérkar is szerette. A társaságok próbálnak kitörni a skatulyából, vadásznapjaik a közönségnek is szólnak, ahol szó esik természetvédő, gazdálkodó munkájukról. A laikusok toleranciája azonban két irányban nemigen finomítható, a kívülállót vagy az állat érdekli, vagy a puska. És bár nyilván sokat segít a közösségnek Lázár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyílt kiállása a sport mellett, hátrány is, hiszen ráerősít a sztereotípiára.

Mit lehet mégis tenni? El lehet menni Magyarországról – például Csehországba, nyugodtabb körülmények közé, föl lehet hívni a társak figyelmét a diszkrécióra. Akit meg esztergályos vagy nyugdíjas létére vert meg a sors azzal, hogy ez a szenvedélye, az marad itthon. Ő többet már nem tud költeni a vadászatra, viszont még gyakrabban érezheti magát balfácánnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Álföldművesek

˝Mindig találni olyan szakképzéssel foglalkozó céget, amelyiknél meg lehet vásárolni a papírokat.˝ Tovább olvasom