Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Sztárcsinálók

"Az elmúlt évek bebizonyították: sztárt bárkiből lehet csinálni. Nem kell hozzá más, mint rengeteg pénz és némi kreativitás. Manapság ugyanis sztár az, akit a tévében és az újságok címlapjain látunk. Persze sztárokat sokféleképpen lehet csinálni"
Az elmúlt évek bebizonyították: sztárt bárkiből lehet csinálni. Nem kell hozzá más, mint rengeteg pénz és némi kreativitás. Manapság ugyanis sztár az, akit a tévében és az újságok címlapjain látunk.

Persze sztárokat sokféleképpen lehet csinálni. A sztársághoz eleinte elég volt egy bekamerázott házban élni. Évekkel ezelőtt még tucatjával ömlöttek a BB és VV vezetéknevű fiatalok a kereskedelmi tévékből és a bulvárlapokból: itthon akkor ők voltak a sztárok. Később már a tehetség is számított: az utóbbi három évben énekesek váltak hazánk megasztárjaivá. Idén pedig jönnek az újak: ők már tánctudásuk alapján lehetnek sztárok.

Divat tehát a tehetségkutatás, de legalább akkora – ha nem nagyobb – pénz is. Mert hát lássuk be: a kereskedelmi csatornák csak olyasmihez nyúlnak, amitől gigantikus bevételeket remélnek. Hol van már a Magyar Televízió hőskora, amikor valóban az egyetlen és igazi cél a tehetségek megtalálása volt. A Ki mit tud?, a humorfesztivál vagy épp a táncdalfesztivál, melyek ugyan a magyarok 70-80 százalékát a képernyő, illetve a rádió elé ültették, de akkoriban nem ez számított. Hanem hogy Koncz Zsuzsákat, Boncz Gézákat, Kovács Katikat fedezzen fel az országnak, akik nélkül – valljuk be – szegényebbek lennénk.

Hogy Rúzsa Magdit vagy Oláh Ibolyát húsz-harminc év múlva is látjuk-e? Ki tudja. Egy biztos: gigantikus összegek segítségével lettek ők sztárok, még akkor is, ha tehetségüket senki nem vitatja. Hiszen ha nincs a több száz milliós költségvetésű tévéműsor, Magdi még mindig az egészségügyben robotol a Vajdaságban, Ibolya pedig maximum barátainak mesélheti: volt ám egyszer ő második helyezett egy televíziós tehetségkutatón. A Kifutóban. Emlékszik még valaki rá? Biztosan nem. Pedig ő akkor is ugyanígy énekelt. Csak éppen nem volt, aki sztárt csináljon belőle.

Most viszont van. A televízió, mely befektet a tehetségekbe, még ha nem is teljesen önzetlenül. Hiszen ne felejtsük el: nagy hasznot remélhet sikereikből. A koncertjeikből, fellépéseikből, reklámfilmjeikből, valamint arcukból, mely a csatornához kötődik még nagyon hosszú ideig. Ez az ára ma a sztárságnak, mely – és ez szintén nem titok – csak addig tart, amíg a befektetett pénz megtérül. Aztán függöny le, és jönnek az újak.

S hogy ez megéri-e a tehetségeknek? Minden bizonnyal, hiszen egyre inkább úgy tűnik: ma már ez az egyetlen járható út. Aláírni a többoldalas szerződést, melyben gyakorlatilag eladják magukat, és egy kicsit a lelküket is korunk Luciferjeinek.
A sztárcsinálóknak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hidegzuhany

"Most aztán lehet egymásra mutogatni kormánynak, fővárosnak, szervező cégnek, meteorológiai… Tovább olvasom