Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Vízparti nyár

"Tavasznak nevezett nyárelőn a tiszai polgár azon is el tud keseregni néhány órát a söre mellett, mennyire halott folyó lett szeretett Tiszája."
Azt mondja: nyár? Hol van az még? – kérdezhetik, lesve, mekkorára híznak szeszélyes áprilisunk esőfelhői. Bár aki kicsit is ismerős a Csongrád megyei vizek partján, az pontosan tudja: mifelénk a nyár, mutathat bármit a naptár, már akkor itt settenkedik a kertek alatt, amikor a vízparti nyaralók tulajdonosai aggódó ábrázattal, no meg bungitakarításra rendszeresített söprűvel a kezükben kiállnak a partra, és azt kérdezik: na, akkor, te Tisza, rombolsz, pusztítasz-e az idén, vagy örömet kínálsz?

Ilyen forgatókönyv szerint zajlik ez a furcsa tiszai, marosi, körösi nyárlesés immár évtizedek óta. Félelem szorongatja egy kicsit a vágyainkat, de azért hitünkben töretlenül reméljük: élettel telnek meg vízpartjaink, a bungalók kertjében bográcsosállvány lábait nyomják a földbe, hús is kerül abba a bográcsba, s egy olyan vagány sem akad, aki áttivornyázott este után akarja megmutatni férfias bátorságát egy nem hivatalos, Tiszát átúszó bajnokságon.

És persze azt is reméljük, hogy azok a nyaralóvároskák is visszanyerik régi fényüket, amelyek bizony mára megkoptak egy kicsit. Mert nem csupán a trabantos, kiskertes nagyörömök szálltak el az ezredvéggel, hanem a vízparti nyaralós kultusz is megkopott kissé. Mintha néhány házgazda közel sem érezne át annyira, mit is jelent mondjuk sárgai, Maros-parti polgárnak lenni, mint elődei. A gátakon sétálva úgy tűnik, kevesebb a gondozott kiskert a picinyke házak előtt. És kevesebb a lendület is, ami arra késztet: ha nem is varázsolhatunk Riviérát a Tisza vagy a Maros mellé, sokkal vonzóbbá, élőbbé azért tehetnénk az egykoron oly virágzó területeket.

Mint ahogy folyóinkat is. Tavasznak nevezett nyárelőn a tiszai polgár azon is el tud keseregni néhány órát a söre mellett, mennyire halott folyó lett szeretett Tiszája. Kajakosok, kenusok, evezősök, brummogós motorcsónakkal barázdát szántók ugyan birtokba veszik a legmagyarabb folyót, de hol vannak azok az uszályok, amik egykoron ezer tonnaszám hordták az árut? Hova tűnt a vízi szállítás, s az ehhez köthető kereskedelem? Miért nem élünk sokkal jobban ezzel a lehetőséggel, amikor – vegyük már észre! – megteltek útjaink, kamiongőzben pácolódik az egész déli határvidék.

De mondhatjuk ezt a Tiszának, Marosnak, a víz már csak olyan, hogy nem szomorkodik, de nem is vitatkozik. Csupán lehetőséget kínál. Nyaralásra, pancsolásra, csónakázásra, elgondolkodásra. Sorsáról, sorsunkról. Jövőjéről, ami úgy összenő a mi jövőnkkel, mint napfény tánca a tiszai, marosi habokkal.

Olvasóink írták

  • 3. S.Grandpierre Cecília 2008. április 28. 22:51
    „Nagyon klassz cikk! Valóban a Tisza élhetne, hajók kellenének! A szegedi sétahajón pedig milyen szép lenne, ha nem angol vagy egyéb zene szóllna, hanem szép szegedi dalok. A csodálatos Tisza még szebb lehetne sétahajókkal. A boszorkány szigetről is lehetne gondolkodni, hiszen "még azt mondják nincs Szegeden boszorkány..." micsoda turista csalogató lenne oda valami életet varázsolni! Mennyi, mennyi lehetőség. De a Tisza így is csodás, és a Laposon a fűrdés, a naplemente, a Dom látványa a tulsó partról...”
  • 2. vízimádó 2008. április 28. 21:22
    „Nagyon sokan szívesen napoznak a "Fóka" lejárónál a Tisza partján.
    Jó lenne tudni, egykoron ki rakott oda szép betonpadokat, szemetes kosarat. Ezek most is ott vannak, a szemetes tömve, mellette 3x annyi szemét, ami nem fért bele. A padokat erős emberek elhurcolták ide-oda egymás mellé. Ha van gazdája a területnek, próbálja rendszeresen elhordani a szemetet, a padokat pedig betonozza le!

    Tavaly nyáron Baján jártam a Sugovica partján! Gyönyörű, homokos partot varázsoltak oda! Azaz nem varázslat volt, hanem odahordták!
    El tudnám képzelni ezt a partszakaszt is finom homokkal feltöltve .”
  • 1. galiba 2008. április 28. 20:16
    „Mindszenten valóban tönkretették a Tisza partját ,felelőtlen emberek. Oda a homokos strand .Vásárhelyre kellett,hát elhordták, eladták.Ez is egy forgatókönyv !!!
    A régi fénye már sosem lesz.
    Mi szomorkodunk ,nem a Tisza ! Félő ,hogy megbosszulja ,amiért eladták a kincsét, a gyönyörű építményét a homokfövenyét.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eladni a várost

"Ha Szegeden biotechnológiai cégek virágozhatnának, a városnak lenne jövője. Lakóinak pedig minőségi… Tovább olvasom