Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Cseke Péter: focistának készült, színész lett belőle

Kecskemét – Akár válogatott futballista is lehetett volna Cseke Péter, édesanyja azonban eltiltotta a focitól. Kezet nyújt a közönségnek - ettől a jelmondattól vezérelve igazgatja sikeresen a Katona József Színházat.
- Az elmúlt 30 év alatt, több mint 100 szerepet játszott el. Melyik az, amelyikre legszívesebben emlékszik vissza, illetve fel tud-e idézni olyat, amely a vártnál nagyobb kihívás elé állította, nem éppen otthonosan mozgott benne?
- Debrecenben kezdtem a pályámat, a Volpone és a Cukorváros című darabokban Mosca, illetve Leonard karaktere különösen közel állt hozzám. Felkerülve Budapestre, a Noszty fiúval robbantam be, aztán a következő lépcsőfok Elvisz Trén alakjának megformálása volt a Macskákban. Még feltétlenül kiemelném a Páratlan párost, huszonöt éve bújok újra és újra John Smith bőrébe a Madách Színházban. Nem is tudom pontosan, már legalább a 900. előadás körül járhatunk. Nyilvánvalóan voltak olyan alakítások is, amelyek nem sikerültek valami jól. Ilyen például még a debreceni időkből a Három nővér, Tuzenbachot játszottam. Nem voltak meg a színészi eszközeim, és talán túl fiatal is voltam hozzá. Maga az előadás sem volt valami acélos, nagy bukásként éltem meg.

- Érdekes, hogy negatívumként éppen a Három nővért hozta fel példaként. Kecskeméti színházigazgatóként második évadjában úgy állította össze a repertoárt, hogy éppen ez a nyitódarab.
- Nincs összefüggés a kettő között. Még a nyolcvanas évek végén, Nyíregyházán láttam Szász János rendezésében a Ványa bácsit. Csodálatos volt. Amikor kineveztek a Katona József Színház élére, azon voltam, hogy idecsábítsam legalább egy Csehov-darab erejéig. A Három nővért választotta. Ennek nagyon örültem, mert azon kevés társulatok egyike a miénk az országban, ahol magától értetődő a szereposztás, nekünk van három nővérünk. Nem volt olyan gondunk, mintha Hamlet nélkül készültünk volna a Hamletre. A párhuzamra visszatérve: Tuzenbach szerepét Csémy Balázs játssza itt Kecskeméten, nagyszerűen.

- Kezet nyújtok a közönségnek – ez a jelmondata. Nos, létrejött a „kézfogó"?
- Az eltelt egy évben nemcsak elfogadták a kézszorításomat a nézők, hanem meg is simogatták a kezemet. Sikeresek vagyunk, ez boldoggá tesz. Közönségünket elsősorban Kecskemét és Bács-Kiskun színházbarátai teszik ki, de járnak ide Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, sőt van jó néhány pesti bérletesünk is. Kinevezésem előtt a Katona József Színház rengeteg bajai nézőt elveszített, főként a műsorpolitikája miatt. Úgy éreztem, vissza kell hódítani őket. A mögöttünk hagyott nyáron újraálmodtunk egy húsz évvel ezelőtti, kiváló, mégis feledésbe merült kezdeményezést. A kecskeméti társulat nyolc napon át Baja vendége volt, és előadtuk repertoárunk nagy részét. Bizonyítani akartuk a megújulást, azt hogy nem magunknak játszunk, hanem nekik. Kezet nyújtottunk a bajaiaknak.

Cseke Péter: Sikeresek vagyunk, ez boldoggá tesz. Fotó: Gyöngyösi Balázs
Cseke Péter: Sikeresek vagyunk, ez boldoggá tesz.
Fotó: Gyöngyösi Balázs

- A színészgárda is átalakult: a helyi kedvencek mellé országos hírű, közkedvelt színművészek érkeztek. A 2009-2010-es szezonban kik jönnek házhoz a nagy nevek közül?
- A Három nővérben szerepel Dunai Tamás és Lengyel Tamás, az Indul a bakterházban láthatjuk Mikó Istvánt és Nemcsák Károlyt, a szilveszteri bemutatónkat Szerednyei Béla rendezi és még játszik is a darabban. A rendezők közül a már említett Szász János világszerte ismert, Béres Attila és Rusznyák Gábor pedig az új generációhoz tartozik. Fontos megemlíteni a tehetséges énekeseket a Lili bárónőből: Zavaros Eszter a címszerepben és Egyházi Géza grófként, utóbbit a Vámpírok bálja tette közismertté. Sokan jönnek Kecskemétre olyanok, akiket a közönség már jól ismer a médiából, például Puskás Péter, aki a Hírszínház című új kezdeményezésünk főhőse lesz.

- Milyen Kecskeméten élni?
- Nagyon jól érzem magam itt, gyönyörű, élhető város. Szép épületekkel, maga a színház is egy ékszerdoboz. A nagyváradi színházat ugyanaz az osztrák építészpáros, Fellner és Helmer tervezte, mint a kecskemétit, ezért is a szülővárosomra emlékeztet. A színházba lépve mindent ugyanott találtam, mint gyerekkoromban, úgy éreztem, hogy hazajöttem.
- Színész apa, színésznő anya. Sorsa eleve elrendelt?
- Abban az időben nem volt bébiszitter, édesanyám betolt a színházba, az öltözőben nőttem föl. Gyerekszínész is voltam. Ezek az emlékek meghatározóak voltak. Igaz, középiskolásként volt egy kis kitérő.

- Nocsak!
- Az Újpestben fociztam, és a klub azt szerette volna, hogy hagyjam ott az iskolát, érettségizzek le inkább majd esti tagozaton. Édesanyám ezt nem engedte, így nem lett futballista belőlem. Szomorúan hagytam ott a focit, azóta a Színészválogatottban rúgom a bőrt.

Cseke Péter: Nagyon jól érzem magam Kecskeméten, gyönyörű, élhető város. Fotó: Gyöngyösi Balázs
Cseke Péter: Nagyon jól érzem magam Kecskeméten, gyönyörű, élhető város.
Fotó: Gyöngyösi Balázs

- Anyai szigor híján magyar válogatott labdarúgó lett volna?
- Az is elképzelhető. Nagyon szerettem. Jól ment a foci, ügyes voltam, ki tudja? De nem bánom, hogy visszakanyarodtam a színházhoz. Amikor Debrecenben voltam, rendszeresen kijártam a Loki meccseire. Kecskeméten sincs ez másképp, amikor csak tehetem, a helyszínen szurkolok a KTE-nek.

- A színházra visszatérve: a gazdasági válságot bizony a kultúra is megsínylette. Mi a túlélés titka?
- Az ország nehéz gazdasági és morális helyzetben van. Nehéz a kecskeméti színház dolga is, de morális problémák itt legalább nincsenek. Az a legfontosabb, hogy művészileg nagyon magas színvonalúak legyenek az előadásaink. Tavaly öt bemutatónk volt, a gazdasági zűrökre hivatkozva mondhattam volna azt is, hogy idén csak négy lesz, ehelyett hatot tervezünk. Optimista vagyok, szeretek előre menekülni. A kecskeméti színház nemcsak a város, hanem a megye szellemi központja is kell, hogy legyen. Ha felelős kulturális kormányzata lenne az országnak, a fiatalok olyan kulturális értékekkel gyarapodhatnának, amelyeket felnőttként továbbadhatnának. Éppen ezért különös figyelmet fordítok a fiataloknak.

- Apropó, kormány! A kultúra politikai kérdés?
- Van olyan kormány, amelyik ahogy félresöpri az egészségügyet, úgy a kultúrát és az oktatást is. Ez megengedhetetlen. Nem mindegy, a gyerekek hogyan jönnek ki az iskolából. A külföldi, profitorientált befektetők nem nevelik fel őket.

Névjegy: Cseke Péter

1953. október 3-án született Nagyváradon
1976-ban végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola színész szakán
1976-tól öt éven át a debreceni Csokonai Színház tagja volt
1981-ben szerződtette a Madách Színház
1990-től egy évre a Nemzeti Színházhoz szerződött
1990-ben Jászai-díjat kapott
1991-től szabadúszó
1992-től rendez is
1992 óta a Madách Színház gyermek és ifjúsági programjainak vezetője
1994-től 1997-ig tanított a Színház és Filmművészeti Egyetemen.
1999-ben megválasztották a Polgárok Pesthidegkútért Kulturális Egyesület elnökének
2001-től 2005-ig a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára
2007-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen doktori disszertációja megvédése után a Szabad Művészetek Doktora címet kapta
2003-tól 2008-ig a Turay Ida Színtársulat főrendezője
2005-től szinkronfilm rendezéssel is foglalkozik
2006-ban Bilicsi-díjat kapott.
2008-ban Klebelsberg Kuno-díjat kapott
2008. augusztus 1-jétől a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója
Felesége Sára Bernadette színésznő. 1982 óta házasok, két lányuk van.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vádat emeltek Kolompár Orbán és 5 társa ellen

Kecskemét - A Kecskeméti Városi Ügyészség vádat emelt Kolompár Orbán, az Országos Cigány… Tovább olvasom