Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Megjelent Bahget Iskander fotóalbuma

Kecskemét - A Kecskeméten élő és alkotó, a város társadalmi és művészeti életéhez szervesen hozzátartozó szíriai származású fotóművész: Bahget Iskander fotóművész albuma „Egy marék világ" címmel jelent meg a napokban. Az album mottója Newton után igen sokat mondón jellemzi Iskander derűs, barátságos személyiségét és törekvéseit: „Túl sok falat építünk, és túl kevés hidat".
Iskander életművébe pillanthatunk be a szír származású fotóművész Egy marék világ címen megjelent albumát lapozgatva. A művész látásmódját hűen tükrözi, hogy a kötet minden lapján az eltérő kultúrák, értékrendek hasonlóságait kiemelő, hangsúlyozó képeket láthatunk. Legyen szó akár a magyar tanyavilágról, az arab piacról, idős kerékpárját toló néniről, vagy a galambokat kergető kisfiúról. Minden képben megtaláljuk azokat a közös szálakat, amiket összefonva megépíthetjük a hidat.


A kötetet bemutatójára a Kortárs Művészeti Műhelyek Kápolna Galériájában került sor. A könyv bemutatóján Mák Kornél Kecskemét alpolgármestere ajánlotta elsőként a könyvet. Beszédében kiemelte, hogy Iskander egyik képe sem köznapi, ugyanis szívből ragadja meg a pillanatot, a képeiben a saját lénye is benne van.

Mák Kornél köszöntője után a Forrás szerkesztői, Buda Ferenc, Alföldyné Dobozi Eszter, Komáromi Attila és Pintér Lajos mutatták be a kötetet a közönségnek. Alföldyné Dobozi Eszter kiemelte, hogy Iskander nem csak magát tette halhatatlanná fotóival, hanem mindazokat, akik feltűnnek a felvételein.

- Édesanyám kilencvenéves volt, amikor elvittem hozzá, és bár nem szeretett fényképezkedni, Iskander kérésére rögtön a kamera elé állt, és ez az idős hölgy a képen megfiatalodott. – mesélte Komáromi Attila. - Iskandernek van valami olyan tulajdonsága, amihez kevesen értünk: kapcsolatot tud teremteni. Ahogyan a kötetben Newtontól idézi, valószínűleg túl sok falat építünk, és túl kevés hidat. Ez az, amire Iskander képes, hidat épít az emberek között.


Pintér Lajos az Édenkert című versét olvasta fel, amit Iskanderről írt, majd Buda Ferenc vette át a szót, aki kiemelte Iskander kapcsolatteremtő tehetségét, melynek segítségével egy marékba tudja fogni a globalitást a regionalitással, az egyetemességet a részint valósággal Füzi László, a Kortárs Művészeti Műhelyek igazgatója, a Forrás főszerkesztője hangsúlyozta: Iskander géppel és anélkül is emberibbé formálta a világot. Közvetlenül szól az emberekhez, az ölben ülőktől a botra támaszkodókig mindenki megérti.

– A barátaim nélkül nem lett volna könyvem. Bár régóta szerettem volna egy kötetet, a megszerkesztése mindig háttérbe szorult. A szerkesztés során legfontosabb elvem az volt, hogy a képek önmagukért beszéljenek, bárhol is nyitjuk ki az albumot, olyan legyen, mintha még csak a könyv első oldalán járnánk.– idézte fel a kötet születését a fotóművész.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődött az uszoda gyógyászati részlegének fejlesztése

A fejlesztésre azért van szükség, mert az utóbbi egy évben ötszörösére nőtt a forgalom. Tovább olvasom