Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 2°C Még több cikk.

10. alkalommal adták át a Prix Hungarica díjat a Párizsi Magyar Intézetben

A 2012-2013-es egyetemi évben megvédett pályamunkákkal heten pályáztak, köztük két történelmi témájú munkát emelt ki a zsűri.
Két, történelmi kérdésekkel foglalkozó doktori disszertáció érdemelte ki megosztva az idei Prix Hungarica-díjat, amelyet péntek este adtak át ünnepélyesen a Párizsi Magyar Intézetben.

Tízedik alkalommal jutalmazták a Magyarországgal foglalkozó legjobb francia egyetemi disszertációk szerzőit. A rangos zsűri által odaítélt elismerést Francois Nicoullaud volt budapesti francia nagykövet, a Párizsi Magyar Intézet (PMI) Baráti Körének elnöke adta át a díjazottaknak.

A 2012-2013-es egyetemi évben megvédett pályamunkákkal heten pályáztak, köztük két történelmi témájú munkát emelt ki a zsűri.

Nicolas Bauquet-nak a párizsi politikatudományi egyetemen (Sciences Po) megvédett disszertációja a Hatalom, egyház és társadalom a kommunista Magyarországon, 1944-1964, egy dominancia belső története címet viseli. Benjamin Landais a párizsi, a strasbourgi és a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemeken írt munkájának címe pedig Nemzetek, privilégiumok, etnicitás a felvilágosodás korában: a bánáti társadalom integrációja a Habsburg-monarchiába a XVIII. században.

Egyik díjazott sem magyar származású, de a kutatási témájuk miatt mindketten megtanultak magyarul és többször is jártak Magyarországon.

Nicolas Bauquet, aki jelenleg a vatikáni francia nagykövetség kulturális tanácsosa, az MTI-nek elmondta: a kommunisták Európában mindenhol "kinyújtott kézzel" viszonyultak a katolikus egyházhoz. Magyarországon az 1951-ben létrehozott Állami Egyházügyi Hivatalnak eleinte nem is sikerült igazán maga alá vonnia az egyházat, a Kádár-rendszer idején viszont ellentmondásos helyzet alakult ki: miközben a rendszer kevésbé volt diktatórikus, mint a többi kelet-európai országban, a püspökkel kialakított nyílt együttműködésnek és a beépített ügynököknek köszönhetően az egyházat itt sikerült a leginkább a hatalom érdekeinek megfelelően működtetni. Kádár Jánost a kommunista vezetők közül liberálisnak és modellértékűnek tekintették Nyugaton, pedig számos területet, így az egyházat is nagyon sikeresen vonta hatalma alá. Kádárnak a társadalomhoz hasonlóan az egyházzal is sikerült kompromisszumot kötnie az 1956-os forradalom után, amelynek a következménye az volt, hogy megszűnt a szolidaritás és a bizalom az egyház mint intézmény és a hívek között.

A másik díjazott, Benjamin Landais, aki jelenleg egy Párizs-közeli gimnáziumban tanít történelmet, gyerekkorában egy családi utazás alkalmával fedezte fel Magyarországot, majd történészhallgatóként tért vissza és ismerte meg mélyebben az ország és a szomszédos államok történelmét. A trianoni békeszerződés óta Magyarországhoz, Romániához és Szerbiához tartozó etnikailag nagyon színes Bánság történelmében az a problematika érdekelte, hogy az "éledező nacionalizmusokra" a felvilágosodás idején az osztrák, majd a magyar adminisztráció hogyan reagált a birodalom perifériáján, telepített át lakosokat, és ezáltal hogyan alakította ki mesterségesen ezt a régiót. Munkájához osztrák és magyar katonai, jogi és pénzügyi forrásokat is felhasznált.

A Prix Hungaricát 2004-ben alapította a PMI Baráti Köre Magyarország európai uniós csatlakozásának alkalmából, hogy így keltse fel a francia hallgatók érdeklődését az ország iránt. A díjat olyan, a francia oktatási rendszerhez tartozó diákok érdemelhetik ki, akik Magyarországot választották kutatásuk témájául. A zsűri európai ügyekkel foglalkozó egyetemi oktatókból és újságírókból áll.

A két kutató között megosztott 6 ezer eurós értékű díjat az Electricité de France (EDF) francia energiavállalat támogatta.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leminősítette Ukrajnát a Moody´s

Az eddigi "Caa2"-ről egy fokozattal "Caa3"-ra rontotta, és az új besoroláson is további leminősítés… Tovább olvasom