Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Afganisztán drogállammá válhat, ha nem kap elég segélyt

Afganisztánt teljesen eluralhatja a kábítószer-termelés, ha az ország nem kap elég nemzetközi segítséget ahhoz, hogy vidéki lakossága meg tudjon élni törvényes tevékenységből - figyelmeztetett ez Egyesült Nemzetek Szervezetének egy illetékes tisztségviselője.
Jurij Fedotov, a világszervezet Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának vezetője. Hivatala még e hónapban közzéteszi legfrissebb tanulmányát az afgán droghelyzetről, kimutatva, hogy tavalyhoz képest már az idén is nőtt a kábítószer-termelés az országban. Fedotov a Reuters brit hírügynökségnek kifejtette, hogy az afganisztáni drogproblémát tragikusan tovább súlyosbíthatja a NATO-erők jövő évre várható kivonása az ázsiai országból. A külföldi katonaság jelenlétének köszönhető a beruházások mintegy harmada és sok munkahely Afganisztánban. A kivonás után a gazdasági űrt nagy valószínűséggel a kábítószer-termelés tölti majd ki - így Fedotov.

Afganisztán a világ legnagyobb máktermesztője és ópiumtermelője - ebből készül a heroin. Utóbbi eladásából fedezik az afgán kormány ellen harcoló tálib erők a költségeiket.

Fedotov rámutatott, hogy ha a külföldi csapatok távoznak légierejükkel és pénzükkel együtt, az afgán kormánynak az eddiginél jóval nagyobb segítségre lesz szüksége a máktermesztés visszaszorításában. A kábítószer-termelés felfutása nem csupán a politikai helyzetet teszi még ingatagabbá a tálibok bevételeinek valószínűsíthető növekedése révén, hanem az afgán lakosság egészségét is súlyosan veszélyezteti, pedig a helyzet így is tragikus: Afganisztánban a legnagyobb a világon kábítószerfüggők aránya.

Már csaknem 12 éve vannak az országban külföldi haderők az Egyesült Államok vezetésével, de kiterjedt vidékeken még mindig a tálibok az urak, az afgán katonaságnak pedig nagyon nagy szüksége van a külföldi erők légi támogatására különösen az eldugott, kietlen részeken. A NATO azt tervezi, hogy kiképző és tanácsadó központot hagy Afganisztánban 2014-et követően, de hogy ez mekkora embertömeget jelent, arról vonakodnak adatokkal szolgálni az Egyesült Államok és szövetségesei - mondta Fedotov. Hozzátette, hogy Afganisztánban megvan ugyan a politikai akarat a kábítószergond megoldására, ám döntő eredményt mindezidáig nem sikerült elérni. Az afgán parasztságnak jobb infrastruktúrára és új piacokra lenne szüksége, hogy törvényes terményeket termesszen. Ahhoz, hogy az országban számottevően visszaszoruljon a drogtermelés, több agrár és ipari munkahelyre lenne szükség - mondta az ENSZ-tisztségviselő.

Olvasóink írták

  • 1. Pirát 2013. október 10. 14:39
    „nna...hát ez is szép ! eddig a katonásdi nyelte el a pénzünket, most hogy már kivonulgat minden baka... segélyekre akarják kicsikarni a lóvét ! inkább körbe kellene keríteni - jó magasan, és fejbe lőni minden drogcsempészt, aki kidugja az orrát a kerítésen , azután megkérgezni tőle hogy hova akart szállítani...
    nna...és 12-éve folyik ott a banzáj , eddig miért nem jutott senkinek eszébe hogy a mák helyett kitanítsák őket a bögyörő tenyésztésére....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyos hiányosságok az azeri elnökválasztáson

A nemzetközi megfigyelők szerint nem teljesültek a demokratikus választások megtartására vonatkozó… Tovább olvasom