Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Iráni szankciók: hüvelykszorító vagy papírtigris?

Az atomprogramja körül dúló vitában az iráni kormány megpróbálja kijátszani a Biztonsági Tanács új (nem állandó tag) hatalmait a régi (állandó tag, így vétójogú) nagyhatalmak ellen.
A május közepén Teheránban tető alá hozott egyezmény, amelyet a brazil és az iráni államfő, valamint a török miniszterelnök írt alá, iráni értelmezés szerint azt jelzi, hogy a "közepes" nagyságú államok képesek nemzetközi vitákat önerőből, diplomáciai eszközökkel megoldani - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Ez szakítás a korábbi évtizedek bevált módszerével, amikor az érintettek a nukleáris nagyhatalmak járszalagjához voltak kötözve. Ráadásul Teherán úgy értékeli a május 17-én aláírt megállapodást mint a globális Dél felkelését Észak hegemóniája ellen.

Hogy lesz-e valami az egyezményből, az hamarosan elválik. Irán hétfőn tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) az urándúsítást külföldre áthelyező megállapodásról. Ennek értelmében 1200 kilogramm gyengén dúsított uránért cserébe fűtőelemeket kapna, amelyeket kutatóreaktorában használhatna fel. Az iszlám köztársaság közismerten ragaszkodik ahhoz, hogy saját területén dúsíthasson uránt. Ráadásul újabban azzal fenyegetőzik, hogy semmisnek nyilvánítja a Brazíliával és Törökországgal kötött megállapodást, amennyiben a Biztonsági Tanács újabb szankciókat hoz ellene.

A német konzervatív újság szerint ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, mivel sem a BT nyugati tagállamai, sem Oroszország és Kína nem hajlandók arra, hogy a testület napirendjének meghatározását átengedjék két nem állandó tagnak (jelen esetben Brazíliának és Törökországnak). A múlt héten beterjesztett határozati javaslat elfogadásához kilenc támogató szavazatra van szükség a 15 tagú BT-ben. Vétó (azaz az öt állandó tag bármelyikének elutasító szavazata vagy tartózkodása) kizárt, hiszen az állandó tagok hónapokon át tartó tárgyalásokon egyeztek meg a határozati javaslat szövegében.

Brazília és Törökország mellett Libanon és Gabon ellenzi az Irán elleni újabb szankciókat. Nigéria és Uganda a végén alighanem az állandó tagok mögött sorakozik fel. Úgyszintén biztosnak tűnik Bosznia-Hercegovina, Japán, Ausztria és Mexikó igenje. Mindazonáltal négy ellenszavazat (vagy tartózkodás) is gyengítené a határozatot. A korábbi három, Irán elleni szankciócsomagot ugyanis rendre egyhangúlag hagyta jóvá a Biztonsági Tanács.

Pedig a vétójoggal bíró három nyugati BT-tag, valamint Németország már jelentős engedményeket tett Pekingnek és Moszkvának az új határozat kapcsán. Peking nyomására a majdani szankciók nem érintik sem az iráni olajexportot, sem a benzinimportot. Moszkva arra kapott biztosítékot, hogy nem csorbulnak Teheránnal fennálló fegyverüzletei. Ennek a következménye, hogy Washington a múlt héten feladta ellenkezését orosz Sz-300 rakéták Teheránnak történő szállításával szemben. Moszkvának tett további engedményként Washington feloldotta a szankciókat ama négy orosz vállalattal szemben, amelyek Iránnal kötött (és amerikai nézet szerint illegális) fegyverüzletek miatt kerültek büntetőlistára.

Az egyelőre vitatott, hogy a Washington, London, Párizs és Berlin által szorgalmazott és Moszkva meg Peking által felkarolt új szankciók csakugyan húsbavágóak lesznek-e, azaz a kívánt "bénító hatást" fogják-e gyakorolni a teheráni rezsimre. Ez részben azzal függ össze, hogy a tízoldalas határozatot négy függelékkel kell kiegészíteni; ezekben kell részletezni, pontosan mely "egyének és egységek" (például az iráni Forradalmi Gárda) ellen kell büntetőintézkedéseket foganatosítani.

A Biztonsági Tanács nyugati államai súlyt helyeznek arra, hogy szigorodjon az Irán ellen hatályban lévő fegyverszállítási embargó. A jövőben szerintük ennek harckocsikra, nagy kaliberű tüzérségi fegyverekre, harci repülőgépekre és helikopterekre, hadihajókra és rakétarendszerekre is ki kell terjednie. Átfogó embargóról azonban, amely például könnyűfegyverekre és lőszerre is vonatkozna, nincs szó. Az is cél, hogy megakadályozzák a Forradalmi Gárda és iráni bankok bizonyos pénzügyi műveleteit külföldön, valamint iráni beruházásokat a világ bármely pontján zajló uránbányászatba. Mindenre kiterjedő pénzügyi szankciókról és beruházási blokádról azonban nincs szó.

Tengeri szállítmányok ellenőrzése akkor válna szükségessé, ha fölmerülne a gyanúja nukleáris és rakétatechnológia illegális importjának vagy exportjának. Az efféle ellenőrzések azonban nem kötelezőek az ENSZ tagállamaira nézve; ráadásul végrehajtásukhoz szükség van annak az államnak a beleegyezésére, amelynek zászlaja alatt a szóban forgó teherhajó közlekedik.

A fenti megszorítások és az Oroszországnak meg Kínának tett engedmények dacára a Teheránt fenyegető büntetőintézkedések erőteljes csavart jelentenek a hüvelykszorítón - állítják az ENSZ székhelyén dolgozó nyugati diplomaták. A korábbi három, szintén rendre jelentősnek minősített szankciósorozattal szerzett tapasztalatok azonban nem valami jók - jegyezte meg a FAZ.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kettős állampolgárság: mitől félnek a szlovákok?

Koszovói forgatókönyvtől tartva címmel ír a magyar állampolgársági törvény módosításának szlovákiai… Tovább olvasom