Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Megkezdődött a volt koszovói kormányfő perújrafelvétele Hágában

A hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) csütörtökön megkezdődött Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnöknek, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezetőjének perújrafelvételi tárgyalása, amelyen emberiesség elleni bűncselekményekkel, továbbá a hadviselés törvényeinek és a háborús szokásjognak a megszegésével vádolják.
Ezeket a bűncselekményeket a vádirat szerint 1998-ban követte el a koszovói háború idején. A csütörtöki tárgyaláson az ügyész ismertette a peranyagot és a vádlott védője is kifejti véleményét, majd pénteken kezdődik a főtárgyalás és a bizonyítási eljárás. Az elsőfokú eljárásban 2008. április 3-án Haradinajt és Idriz Baljajt (ugyancsak az UCK volt tagját) felmentették mind a 37 vádpont alól, míg a per harmadik vádlottját, Lahij Brahimajt, aki egykoron a dukadjini körzet katonai parancsnokának a helyettese volt, hat évi börtönre ítélték.

Az elsőfokú bírói tanács a felmentő ítélet indoklásában egyebek között arra hivatkozott, hogy komoly gondok merültek fel a tanúvallomások összegyűjtése során, mert sok tanú a bosszútól való félelmében nem jelent meg a bíróság előtt. Másrészt arra hivatkoztak a bíróság illetékesei, hogy Koszovóban bizonytalan a helyzet.

Az NT fellebbezési tanácsa tavaly júliusban megsemmisítette Haradinaj és Baljaj felmentő ítéletét, arra hivatkozva, hogy a tanúkat megfélemlítették. A fellebbezési tanács döntése szerint a pert Haradinaj és Baljaj esetében a vádirat hat pontja alapján újítják fel, Brahimajra vonatkozóan pedig négy vádpontban.

A szerb sajtó szerint az albán nemzetiségű, muszlim vallású Haradinaj 1968-ban született a koszovói Glodjane faluban. 1989-ben elhagyta Jugoszláviát és Svájcban kért politikai menedékjogot, ahol egy ideig éjszakai klubok kidobóembereként dolgozott. Ott csatlakozott a Koszovói Nemzeti Mozgalomhoz, amelyből később az UCK megalakult. Sajtóinformációk szerint 1996-ban Albániába került, ahol diverzánskiképzést kapott, majd - ugyancsak korabeli sajtóhírek szerint - Koszovóban megszervezte a fegyvercsempészetet. 1998-ban a metohijai operatív zóna parancsnoka lett és parancsnoksága alatt - becslések szerint - több mint 300 szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint 400 embert raboltak el. Áldozataik közül néhánynak a holttestét a koszovói háború után a Radonjic-tóban és a decani községbeli kutakba dobálva találták meg.

A belgrádi hatóságok 108 feljelentést tettek Haradinaj ellen, azzal vádolva őt, hogy terrorcselekményeket követett el, ellenséges tevékenységre szervezkedett, polgári személyeket gyilkolt meg.

A 2004-es koszovói választások eredményeként Haradinaj - 36 évesen - a fiatal köztársaság miniszterelnöke lett. Alig száz nappal kormányának megalakítása után - 2005. március 4-én - a hágai Nemzetközi Törvényszék vádat emelt ellene. Haradinaj ezt követően lemondott kormányfői posztjáról és öt nappal később önként feladta magát az NT-nek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Breivik kétszer hívta a rendőrséget a lövöldözés idején

A norvég rendőrség csütörtökön megerősítette, Anders Behring Breivik az utoyai ifjúsági táborból kétszer is felhívta a rendőrséget. Tovább olvasom