Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Megyejáró: Maroslele már a szegedieket is érdekli

Maroslele - Egyformán közel van a megyeszékhelyhez, Hódmezővásárhelyhez és Makóhoz az egykori jobbágyfalu, Maroslele. A fokhagymatermesztéséről is híres községben nagyon kevés a munkanélküli, ugyanakkor sok a gyerek – úgy tűnik, az emberek bíznak a jövőben.
Három város, Szeged, Hódmezővásárhely és Makó térségének metszéspontjánál található a jelenleg kétezer-kétszáz lelkes falu, Maroslele. A vidék az ősidőktől lakott, első írásos emléke 1274-ből származik, abban az időben kis jobbágyfalu volt. Neve valószínűleg az ősmagyar Lehel, Lél személynévből ered. A törökvészt követően a területet jó kétszáz évig csak legelőként hasznosították, míg végül a tizennyolcadik század végén népesül be újra, dohánytermesztő zsellérek költöznek ide. 1873-ban vált jogilag elismert községgé, lakói pedig nem sokkal később megváltották addig bérelt földjeiket a Csanád megyei püspökségtől. A falu 1908-ban Püspöklelére változtatta a nevét, utalva Dessewffy Sándor püspökre, aki többek között támogatta a helyi iskola és a templom felépítését – 1950-ben, a tanács megalakulása után azonban a Maroslele nevet vette fel, és így hívják ma is.

Mi jellemzi napjainkban Maroslelét? A polgármester, Martonosi György mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a falu a szennyvízelvezetést leszámítva minden komforttal ellátott; van orvosi és fogorvosi rendelőjük, az új patika éppen most épül, van posta és az önkormányzat óvodát, általános iskolát és szociális ellátórendszert is működtet. Egyébként a munkanélküliség rendkívül alacsony, alig négyszázalékos. A többség vagy a mezőgazdaságból, mindenekelőtt a híres lelei fokhagyma termesztéséből él, vagy a három közeli városba jár át dolgozni – az út nagyjából negyedóra Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Makóra is. Fontos továbbá, hogy a község nincs elöregedőben: sok a fiatal, a gyerek. Ugyanakkor az önkormányzat mozgástere itt is meglehetősen szűk. Az évente 290 millió forintból gazdálkodó falu évtizede forráshiányos.

Maroslele legfőbb ékessége a Magyarok Nagyasszonyának szentelt templom

A polgármester büszkén mondja: azért van erejük beruházni, fejleszteni. Idén felújították a könyvtárudvart, kamaraestek, koncertek, közösségi rendezvények megrendezésére alkalmas teret alakítottak ki, rendbe hozták a buszvárót, most pedig utak felújítására és a hivatal akadálymentesítésére készülnek. Ami pedig a nagyobbakat illeti: az idei év a felkészülés éve volt, jövőre pedig igyekeznek minél több uniós forrást elérni. Készen vannak például a tervek az óvoda felújítására, amit bölcsődével is bővíteni fognak, illetve szeretnék megoldani azt, hogy egy épületbe kerüljön az általános iskola. Ezenkívül szeretnék széppé varázsolni a főteret és a munkahelyteremtésre is gondoltak: a régi bölcsőde épületéből turisztikai szálláshely lesz, a községháza udvarában pedig vállalkozói központ nyílik irodákkal, műhelyekkel, üzletekkel, ha sikerül hozzá támogatást szerezni.

A falu jövőjét hosszú távon az fogja meghatározni, hogy a hamarosan épülő M43-as nyomvonala Maroslelétől kevesebb mint egy kilométerre fut, és leágazás is készül a település felé. Martonosi György egy nyugodt, rendezett, kikapcsolódásra alkalmas Marosleléről álmodik, ahová akár a megyeszékhelyről is sokan költöznének át – az itteni porták iránt máris nagy az érdeklődés.

Martonosi György köszönti a fórum résztvevőit. Fotó: Segesvári Csaba

Látnivalók: a templom és a főtér

A falu történetét tekintve érthető, hogy Maroslelén kevés a múltból ránk maradt látnivaló, ám azért a falu nyugalmat sugárzó főterén van mit megnézni. Itt áll mindenekelőtt a Magyarok Nagyasszonya-templom, előtte pedig építtetőjének, Dessewffy Sándor püspöknek az emlékoszlopa. Ugyancsak a parkban található a Hősök Kútja. Ez ma már csak látványosság, de valaha a falu vízellátását biztosította. Érdemes bekukkantani a közeli helytörténeti gyűjteménybe is, a házat a könyvtárosok mutatják meg az érdeklődőknek.

A leleiek szerint is pártatlanok vagyunk

Megyejáró rendezvénysorozatunkon legutóbb Maroslelére látogattunk. A könyvtárban megtartott találkozó kifejezetten meghitt hangulatú volt. Miután Martonosi György polgármester házigazdaként köszöntötte az érdeklődőket, majd Őrfi Ferenc főszerkesztő-helyettes, Hocz Pál nyomdavezető és kiadónk marketingvezetője, Németh Ildikó elmondta mindazt, amit pillanatnyilag lapunkról, rendezvényeinkről és játékainkról tudni érdemes, azután az olvasóké volt a szó. Öröm volt hallani őket: kritikát szinte egyáltalán nem kaptunk, ugyanakkor dicsérték pártatlanságunkat, a helyi hírek iránti érzékenységünket, valamit mellékleteinket, különösen a Délmadárt. Természetesen ezúttal sem maradhatott el az ilyenkor szokásos sorsolás és a játék – jutott ajándék mindenkinek.

Olvasóink írták

  • 13. Ló Elemér 2007. november 30. 09:54
    „Persze, égy aranyembör! De 1 boozie!”
  • 12. peter rusz 2007. november 22. 16:52
    „dr Martonosi Győrggyel évekig dolgoztam eggyütt Makón egy nagyszerű embert ismertem meg benne, akkor még egypárt rendszer volt . Azóta eltelt egynéhány év és ő a politikai életben is sikeres embernek mondhatja magát. Sok dologban tud és segít a közösségben élő embereken ez nagyszerű dolog és vállalható a méltatlan támadói ellenére akik csak kritizálják de lehet. hogy nem tettek annyit a közösségért mint ő.”
  • 11. peter rusz 2007. november 22. 16:52
    „dr Martonosi Győrggyel évekig dolgoztam eggyütt Makón egy nagyszerű embert ismertem meg benne, akkor még egypárt rendszer volt . Azóta eltelt egynéhány év és ő a politikai életben is sikeres embernek mondhatja magát. Sok dologban tud és segít a közösségben élő embereken ez nagyszerű dolog és vállalható a méltatlan támadói ellenére akik csak kritizálják de lehet. hogy nem tettek annyit a közösségért mint ő.”
  • 10. zoller 2007. november 21. 23:16
    „én lelén nötem fel az ég világon semigondom nem ovlna ha a bünözés nem volna ilyen nagy mértékü”
  • 9. triatlonos 2007. november 21. 17:18
    „Ez legyen a leleiek dolga, de kétségtelen, hogy jó irányba indultak el a folyamatok. A sok pozitiv vélemény nem véletlen. Én azt szeretném, ha az amerikai nemesitésű Lelegold fokhagyma mellé mást is fel tudnának mutatni!”
  • 8. sith-u 2007. november 21. 10:26
    „Kőbanya, jó legyek primitív, ha ennyiből te ezt szűröd le. Legyenek boldogok a M.lelén élők, semmi bajom velük, de nem szeretnék az említett úr falujában polgár lenni. Egyszerűen nem szimpatikus.”
  • 7. Violaine 2007. november 20. 08:56
    „Szerintem is fellendülőben van Lele.”
  • 6. kobanyai 2007. november 19. 17:39
    „sith-u, nemcsak naiv vagy, hanem primitív is. Maroslele egy jó hely, és csak jobb lesz a jövőben.”
  • 5. sith-u 2007. november 17. 11:31
    „Isten őőőrizz, hogy én legyek a prolimester, főleg ott. De én naiv ember lévén mindog hiszek az emberek megjavulásában. Igaz ezt még nem nagyon tapasztalhattam.”
  • 4. triatlonos 2007. november 17. 10:24
    „Nagyon sok pozitiv véleményt hallok lelei fiataloktól Martonosival kapcsolatosan. Megtalálta a helyét, hagyni kellene dolgozni. Sikerüljenek az elképzelései, legyen minta falu, mert ráférne erre a térségre.”
  • 3. mappa 2007. november 17. 08:08
    „Sajnálom,hogy igy vélekedtek pedig már igen is sokan dicsérik !!! Nagyon sokat tanulhatnátok tőle!!!!!Gondolom,hogy te is indultál a választásokon de a faubeliek még is Martonosinak szavaztak bizalmat!!Hát ennyit a dolgokról!!!!!!!!!!!”
  • 2. ma-no 2007. november 15. 15:04
    „Mi a bajod a polgármesterrel? Leginkább az, hogy nem Te vagy!?”
  • 1. sith-u 2007. november 15. 09:36
    „Ha lesz autópálya is, akkor már jobb. CSAK épp ne legyen belvíz és ne Martonosi lenne a prolimájszter!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Télen sem maradnak el a romániai vendégek a makói fürdőben

Makó - Éves szinten legalább hatvan százalékkal nőtt a vendégforgalom és a bevétel a makói fürdőben tavaly óta. A növekedés zöme a Romániából érkező turistáknak köszönhető, akik a rossz idő beálltával sem lettek hűtlenek. Tovább olvasom