Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Napelemes áramtermelés: az erő lehetne velünk

Csongrád megye - Fotovoltaikus erőművet – napelemes áramtermelő rendszert – építenének Makó mellett. A tervet beleírták a megyei fejlesztési koncepcióba, uniós támogatást lehet kérni rá. A Hujber-féle ötlet meghiúsulása, a klárafalvi biogázüzem leállása jelzi: a térségnek eddig nem sok babér termett az erőműbizniszben.
A fotovoltaikus rendszer napfény segítségével állít elő elektromos áramot. Léteznek több hektáron működő erőművek, Németországban és Ausztriában több mint százezer kisebb-nagyobb rendszer csatlakozik az országos hálózathoz, a szolgáltató megveszi tőlük az áramot. A természeti adottságok nálunk kedvezőbbek mint a két említett országban.
A megyei önkormányzat által 2008-ban készíttetett tanulmány szerint a Dél-Alföldön egy négyzetcentiméterre akár 480 kilojoule „globálsugárzási összenergia" is jut évente, és „télen a nyári sugárzásjövedelem akár 66 százalékát is elérhetjük". A hátrány: kevés a hazai tapasztalat, és eddig a jogi háttér sem volt kedvező. Arra, hogy ez változni fog, régóta vár egy sor vállalkozás.

Napelemes park a portugáliai Brinchesben. A természeti adottságok a Dél-Alföldön is kedvezőek. Fotó: MTI/EPA/Nuno Veiga
Napelemes park a portugáliai Brinchesben. A természeti adottságok a Dél-Alföldön is kedvezőek. Fotó: MTI/EPA/Nuno Veiga

A makói fotovoltaikus erőmű tervét először a megyei fejlesztési koncepció decemberre elkészült első fejezete említi. Sarnyai Tibortól, a makói önkormányzat sajtóreferensétől tudjuk, hogy ez a város ötlete, a helyszín a régi szeméttelep környéke. Egy cég felmérése alapján határozták el, hogy ezt az elképzelést szerepeltetni kell a hivatalos tervekben, mert ez az első feltétele annak, hogy később esetleg uniós támogatást lehessen rá kérni. Utánajártak, a szolgáltató szívesen átvenné a megtermelt áramot.

Ilyen terveket nem csak Makón dédelgetnek.

– Többen megkerestek minket, nemrég szándéknyilatkozatot írt alá az önkormányzat, hogy ha indul a beruházás, a vállalkozó rendelkezésére bocsátunk egy telket – számolt be a fotovoltaikus ügyek csanádpalotai állásáról Kovács Sándor polgármester. Az élénk érdeklődés szerinte annak köszönhető, hogy az áramszolgáltatók hozzáállása ehhez a témához az uniós szabályok változása nyomán most módosul. A beruházók a pályázati kiírásra várnak.

A napenergiát Pitvaroson és Csanádpalotán is használják intézmények energiaellátására, az erőművekkel azonban eddig nem volt szerencséje a térségnek. Makón a szélerőműről évek óta lehet hallani, legutóbb június 6-án egyeztetett a beruházásban érdekelt Alerion Kft.-vel az önkormányzat, ám még ez is inkább csak papírtigris. Ahogyan annak idején Szerencsen és Medgyesegyházán, így Makón, Csanádpalotán és Pitvaroson is érdeklődött Hujber Ottó vállalkozó. Biomasszával, szalmával működő erőműveket épített volna. A makói képviselő-testület ülésén éles vita tárgya volt, mit mondjon a város a baloldalhoz kötődő vállalkozónak. Végül Hujber csak akkor akart komolyan tárgyalni, ha helyi népszavazás támogatja a beruházást. Makón azonban a választók fele sohasem ment el a népszavazásokra, egy eredménytelen próbálkozásra pedig sajnálták
a pénzt.

Ami az újabb típusú energiatermelést illeti, a legtovább egy magáncég, a Németh Toll Kft. jutott. Uniós támogatással  biogázüzemet épített Klárafalván 600 millióból. A beruházás 2007-re elkészült, és a próbaüzem alatt történt kisebb balesetet leszámítva működött is. A növényekből előállított metánt gázmotorok égették, a telep villanyáramot termelt, a meleget a tollüzem szárításra használta. Akkor lapunk azt írta, tizenöt év a megtérülési idő. Ám a tollfeldolgozó cég tulajdonosa ellen büntetőeljárás indult, és 2012. november 20-án nem jogerősen 4 év börtönbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék csalás, adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt. A Németh Toll Kft. felszámolás alatt áll, épületeit  próbálják eladni. A biogázüzem pedig októberben – amikor lejárt az uniós támogatással együtt járó ötéves működési kötelezettség határideje – leállt.

Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. radotibor 2013. január 08. 19:52
    „25. xenopus 2013.01.08. 19:07
    Semmi kivetnivalót nem látok abban, amit Ön írt, sőt...
    Azért ne felejtsük el, hogy a mi esetünkben Pitvaroson így is sok az áramszünet, mivel az elektromos ellátórendszer végén helyezkedünk el, és ha Szegeden ingadozik az ellátás, azt mi érezzük meg. Mivel az emberek átlagos elektromos áram felhasználása folyamatosan növekszik, ezért a sok évtizede tervezett és épített távvezeték hálózat a kritikus csúcsokat már nem tudja fedezni, ezért pont a legnagyobb napsütésben és legnagyobb melegben kell a légkondicionálók folyamatos elterjedése miatt a hálózati végpontok környékén arányos teljesítményű helyi hálózatokat létesíteni. A mi esetünkben ez még párosul egy olyan feltétellel is, hogy a fejleszteni kívánt épületünkben üzemel egy 6 települést ellátó kábeltv és internet fejállomás, melynek nagyon nem tesz jót egy áramszünet, de a kapacitáshoz rendelt szünetmentes tápegység ára több millió forint, ami mellékesen környezetszennyező az akkumulátorok miatt. Szerintem egy jól megtervezett és kellő részletességgel szétosztott hálózat csak segíteni tudja az országos hálózatot.
    Valóban nem szerencsés túltervezni, de jelenleg Magyarországon ettől még messze vagyunk.”
  • 25. xenopus 2013. január 08. 19:07
    „A nap- és szélenergia villamos áram termelésre való felhasználása nagyüzemben nagyon veszélyes dolog! A németek erre már rájöttek, mikor idén az energia rendszerük összeomlott! Ugyanis a napenergia (de a szél is) előre pontosan nem tervezhető, viszont az előállított villamos energiát fel kell használni, mert ugyebár tárolni nem lehet. Ez azzal jár, hogy komoly szisztémával a napos napokon az erőművek termelését vissza kell venni, hogy felesleges villanyáramot ne állítsanak elő, ne pumpáljanak a hálózatba, főleg ha nem fogy el!
    A németek azzal fürödtek be, hogy a verőfényes napsütésben a széntüzelésű- és atomerőművüket "takarékra" állították hiszen szikrázó napsütésben 2-3 ilyen nagy TELEP előállította a szükséges, elfogyasztott villanyáramot.
    Csak jött egy nagy zivatarfelhő, ami 2 perc alatt totál leárnyékolta a napelemeket, a telep termelése leállt viszont a takarékon járó erőművek ennyi idő alatt nem tudnak felpörögni és a hirtelen kieső energiát pótolni. A kritikus szint alá csökkent a feszültség és összeomlott az elosztó hálózat.
    Olcsó, környezetbarát ez az energiaforrás, de nem szabad úgy tekinteni rá, hogy ez a jövő! A hagyományos erőművek még nagyon sokáig fognak füstölni, pláne ha nálunk is lesz 1-2 rendszerleállás! Annál nagyobb baj és kár nem érheti az embereket, üzemeket mint pl napi 5 perc áramszünet egzakt időpontokban. Az meg ugye nem kifizetődő hogy párhuzamban feleslegesen csúcson járjanak az erőművek is.
    Tehát nem árt elgondolkodni!”
  • 24. dara 2013. január 06. 13:52
    „20. radotibor
    Szeretnék veled személyes kontaktot,én már csináltam házilag hulladékprést, vekstori@gmail.com”
  • 23. SP 2013. január 05. 19:58
    „20. radotibor 2013.01.05. 10:56
    Köszönöm.

    Ismét csak gratulálni tudok elismeréssel.”
  • 22. csonakos 2013. január 05. 13:38
    „20. radotibor 2013.01.05. 10:56
    Köszi a linkeket! Így már jobban értehtő annak aki ezzel foglakozott valaha!”
  • 21. 80sFan 2013. január 05. 12:03
    „Ilyen napelem-parkokat sokat láttam Belgiumban is, nálunk az ottanihoz képest sokkal több a napsütés.”
  • 20. radotibor 2013. január 05. 10:56
    „17-19:
    Akár személyesen is meg lehet tekinteni a rendszert, mert úgy érzem a környéken példaértékű.
    Volt már nálunk energetikai konferencia is:
    http://www.pitvaros.hu/?module=news&action=show&nid=77995#MIDDLE

    A magyar fejlesztésű hőszivattyú, amit használunk tud 60 fokos előremenő hőmérsékletet is előállítani, így nem kell padlófűtés, hanem megmaradt a radiátoros rendszer, persze van mellette néhány (14*30 cső) napkollektor és egy 2800 literes puffer.

    Az alábbi linkeken lehet nyomon követni a pályázatainkat (amikor van időnk frissíteni.)
    http://pitvaros.hu/?module=news&action=list&fname=HELYI_PALYAZATOK
    http://pitvaros.hu/?module=news&action=getfile&fid=79767

    Ezeken kívül van még "kazánprogramos" biomassza kazánunk 2 db más intézményeknél, és most akarunk biobrikettet gyártani a növényi hulladékokból (nád, szalma, kukoricaszár)”
  • 19. SP 2013. január 05. 08:31
    „14. radotibor

    Van-e,
    lesz-e esetleg elérhető honlapotok,
    amin követni lehetne folyamatosan a telepítési, üzemeltetési tapasztalatokat, érdekességeket.

    Úgy gondolom
    referencia, demo értékű is lehetne számunkra, a már hozzáértőknek is, még a nem hozzáértőknek is.”
  • 18. csonakos 2013. január 05. 07:55
    „16. SP 2013.01.04. 23:07
    A hőszivattyus rendszer, ha megfelelően tervezett fűtéssel van kapcsolatban, egyedül elláthatja egy egész intézmény fűtést is! 35-40 fokos melegvizet tud egy lépcsőben! Ez egy padló, vagy falfűtésnél, "kánikulát" tud csinálni egy csarnokban is! Ha az így előmelegített vizet kell továbbfűteni 60-80 fokra akkor is megéri mert a gáz jelenlegi ára magas az intézményeknek! Lekötött óra/köbméter arány csökkenthető és ez százezrekbe mérhető spórolást hoz.”
  • 17. csonakos 2013. január 05. 07:43
    „14. radotibor 2013.01.04. 21:43
    Elég bőséges a fölhasználás mert ez a rendszer 31 KW, megközelítőleg 40000 KW/h áramot termel egy évben! Jut abból még másra is! Gondolom tetőkön lesz felszerelve!
    Gratulálok az ötlethez és a nyeréshez különösen!”
  • 16. SP 2013. január 04. 23:07
    „14. radotibor
    Hőszivattyút a téli mínuszban hány C-ig tudjátok használni?
    Vagy ez is egy rásegítő fűtés rendszer. Van más is.”
  • 15. SP 2013. január 04. 22:58
    „Puffer rendszer nyári csúcsra.”
  • 14. radotibor 2013. január 04. 21:43
    „12. SP.
    Köszönjük szépen.
    A rendszer a Művelődési Ház és Sportcsarnok elektromos ellátása céljából épül. A pályázat is csak az éves felhasznált árammennyiség erejéig ad támogatást. Természetesen visszatermelő rendszerről beszélünk, de éves szinten nem lehet több a visszatermelt energia, mint a hálózatból vételezett mennyiség. Az említett intézményben működik az internet és kábeltv hálózatunk fejállomása is, és elektromosan üzemelő hőszivatyús fűtésünk van, ezért ekkora a fogyasztás.
    Igazából a régió lakosságának is van haszna a mi beruházásunkból, hiszen akkor termel vissza áramot a szolgáltató felé a rendszer, amikor a legnagyobb a fogyasztás a légkondik miatt. Ez által csökken a hálózat terheltsége és így elodázható a távvezeték hálózat fejlesztése.”
  • 13. SP 2013. január 04. 21:33
    „11. radotibor""....áramot fog termelni a 31 KW-os rendszer""

    Rádolgozik az országos hálózatra majd?
    Vagy a helyszínen hasznosítva lesz?”
  • 12. SP 2013. január 04. 21:24
    „11. radotibor
    gratulálok”
  • 11. radotibor 2013. január 04. 21:04
    „->SP
    2012-ben majd 2600 óra volt Szegeden a napsütötte órák száma. Új rekord.

    Pitvaroson december 17-én nyertünk egy újabb napenergiát hasznosító pályázatot. Éves szinten közel 2 millió Ft értékű áramot fog termelni a 31 KW-os rendszer. Reményeink szerint Áprilisban már üzemelni fog.”
  • 10. SP 2013. január 04. 19:00
    „Szegeden
    2012-ben a napsütéses órák száma 2016 óra volt.”
  • 9. NP1 2013. január 04. 11:35
    „A napelemmel és a szélerőművekkel azért nem kevés baj van. Pld. ki kell építeni a háttérkapacitásokat, drágán állítják elő az energiát stb. a tájromboló hatásuktól nem is beszélve.”
  • 8. SP 2013. január 04. 11:00
    „Napenergia
    hasznosításához az alföld feltételei jó.

    Napsütéses órák száma magas,
    a szikes talajba pedig csak bukfenc vethető, legfeljebb halastó telepíthető.

    Ha a napelemeket átneveznék
    térburkoló kőnek, akkor a szegedi önkori a telepítést kiemelten támogatná.

    Haszontalan dologból
    bevételt jelentő, végre hasznos beruházások történnének közpénzből,a csillagászati kölcsönökből.

    Távhő szolgáltatást is modernizálni összevonni lehetne.

    Új vezető
    kellene ehhez a város élére viszont.”
  • 7. lukrecia 2013. január 04. 10:22
    „Való igaz a napelemek nagy részét Kína gyártja igen olcsón. Mire ide ér már európai árakon értékesítik. Hozzá kell tenni csak laboratóriumi körülmények között tudnak 30 % nál nagyobb hatásfokkal működni. Addig kérdéses hogy 15% hatásfok mellett megéri e. Németben már nem rozst vetnek hanem napelemet. Ott ennyire támogatja az állam.
    De mi a helyzet nálunk. A magán áramtermelést továbbra sem támogatja az állam, annyi változás történt , hogy a közintézmények számára most kitaláltak végre valami támogatási rendszert.
    Makó tervei számomra mégis tiszteletre méltóak. Egy szeméttelepre tervezni ilyet , ráadásul jéééééééé "uniós támogatást lehet kérni rá." nem csak térkő van ebben a juniós rendszerben. Bravó
    Esetleg ha nem csak napelemben gondolkoznának hanem korszerű naperőműben (ahol a központba állított egységre sugározzák a körben felállított tükrök a napenergiát) az talán még rentábilisebb lenne.
    És azt hiszem 2-3 év múlva a "grafén " itt is forradalmasítani fogja ezt a területet is. Már csak az a kérdés, megéri e egy már korszerűtlen photovoltaikus rendszerbe tenni a forrásokat??”
26 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megjöttünk, 2013. január 3., Makó

Tovább olvasom