Délmagyar logó

2017. 08. 16. szerda - Ábrahám 17°C | 31°C Még több cikk.

Újra megjelentek a hódok a Maroson

Magyarcsanád - Míg a körtvélyesi holtágba nemrég nagy csinnadrattával telepítették vissza őket, a Maroson maguktól jelentek meg a hódok, valószínűleg a román folyószakaszról. Egyikük tetemét horgász találta meg, értesítette a nemzeti parkot.
Elpusztult egy hód a Maroson, Magyarcsanád közelében. A tetemet a pitvarosi Májer György találta meg. – Többször is szóltam már a nemzeti parknak, hogy láttam hódokat, de szerintem mostanáig nem hittek nekem – mondta a horgász. – Ez a tetem már kétségtelen bizonyíték, egy gallyon volt fölakadva. Értesítettem Csáki Imrét, a Körös–Maros Nemzeti Park természetőrét, aki elvitte.

A történetben az az érdekes, hogyan kerülnek a Marosra hódok. Európa legnagyobb rágcsálóját, amely tudatosan alakítja környezetét, a 19. században olyannyira eredményesen vadászták Magyarországon, hogy 1850 körül eltűnt. A WWF Magyarország visszatelepítési akciója révén mára mintegy 500 példány él itthon, de a Dél-Alföldre csak 2006-ban ért el a program. Akkor a körtvélyesi holtágban engedtek szabadon először 8 példányt. Ezekről utóbb kiderült, hogy az elengedés helyétől odébb vándoroltak: nem tetszett nekik a környék. Egy példány eszmei értéke 50 ezer forint.

A Körtvélyesen elengedett példányok elvándoroltak, de biztosan nem ők bukkantak fel a Maroson. Fotó: Tésik Attila
A Körtvélyesen elengedett példányok elvándoroltak, de biztosan nem ők bukkantak fel a Maroson.
Fotó: Tésik Attila

A nemzeti park osztályvezetője, Bánfi Péter azt mondta, többen is értesítették már a parkot a hódok jelenlétéről a Maroson. Vadászok, horgászok szerint is pár éve lehet látni a termetes rágcsáló jelenlétének nyomait: a ceruzahegy formára lerágott fákat. De ezek a példányok biztosan nem körtvélyesiek. Inkább Romániából jöhettek. 8–10 évvel ezelőtt Lippánál 20 példányt engedtek szabadon, a magyar folyószakaszra érkezett példányok azok leszármazottai lehetnek.

– A Maros-parti házam közelében is lakik egy család: most kukoricát esznek. Elrágják a tövét, leviszik a partra, megeszik róla, amit lehet, aztán a szárat ott hagyják – avat be az óriásrágcsáló étkezési szokásaiba Májer György.

Olvasóink írták

  • 1. raptor01 2009. szeptember 07. 19:49
    „Aránylag sokat járok a maroson heti több alkalommal, igaz hódot még nem láttam de egy valamit biztosan állithatok a maros az elmúlt egy évben nagyon sokat tisztult ami igen jó hir úgy gondolom, remélem ez a folyamat nem fog visszafordulni se megállni, és eléri a maros a 40 évvel ezelőtti tisztaságát amikor még mamáimk onnan hordták a vizet és látni lehetett az alját. Bizva a maros erejében meg a Román testvérek felelőségtudatában üdvözlök minden folyami embert és állatot beleértve a hódcsaládot is.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Saját adatait tartalmazta a hamisított okmány

Kiszombor - Egy 22 éves román nőt állítottak elő a Kiszombori Határrendészeti Kirendeltség… Tovább olvasom