Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Hajdu Aranysípja

A játékvezetésnek közelmúltban búcsút intő Hajdu Béla sportmúltja tulajdonképpen egybeesik a szegedi férfi röplabda elindulásával, felemelkedésével és dicsőségével.
A röplabdás sípmester 25 évvel ezelőtt tette le a bírói vizsgát. Az egykori játékvezető Hóbor Bélától – két olimpiai döntőn is tevékenykedett – vehette át munkájáért az Aranysípot.

– Mivel a szegedi Kőrösy József közgazdasági technikum padjait koptatta, így szinte kézenfekvő volt a röplabda felé való orientáltsága. Vagy nem jól gondolom?
– De nagyon is jól! A testnevelő tanárom, dr. Palásthy Pál részese volt a szegedi jó és eredményes röplabdás életnek. Olyan értékes útravalóval bocsátott el, amely több évtizedig elkísért röplabdás munkámban.

– Régi ismeretségünk alapján tudom, hogy megalakítója volt a Szegedi Építők SC röplabdacsapatának. Milyen feladatot vállalt?
– A sors szervezőhajlammal áldott meg, így tevékenyen részt vállaltam abban, hogy a Délép akkori vezetőit – Sipos Mihályt, Major Gyul't, Thúrzó Gábort – meggyőzzük a röplabda sportág szépségéről. Ribizsár Gyula pedig kiváló szakmai munkát végzett. Aktív részese voltam annak, hogy egy sportiskolai rendszerű röplabdás képzés induljon Szegeden. Jómagam is edzői képesítést szereztem. Elvállaltam azt is, hogy ide csábítsam a magyar bajnokcsapatot is megjárt szolnoki Nyári Sándort, aki az amatőr együttesből rövid idő alatt NB I-es gárdát formált.

Hajdu Béla az Aranysíppal. Fotó: Schmidt Andrea
Hajdu Béla az Aranysíppal.
Fotó: Schmidt Andrea

– Szegeden a röplabdában akkor a női csapat volt az eredményes. Nem nézték ferde szemmel azt, hogy egy újabb klub alakul?
– Tulajdonképpen keresztbe senki sem tett. De a megyei szövetség akkori elnöke, amikor vázoltuk az elképzelésünket, csak legyintett. Szerencsére nagyon sokan segítették a haladásunkat. Szívesen emlékszem Endreffy Lóránt támogatására.

– Mikor lett játékvezető?
– Az alapfokú vizsgát 1973-ban tettem le, mégpedig a későbbi bírói páromnak, Ribizsár Gyulának a tanfolyama után. A nyolcvanas évek elejétől a legmagasabb osztályban tevékenykedtem. Egyébként a híres nemzetközi játékvezetővel hat éven át dirigáltuk a hazai első osztályú mérkőzéseket. Tőle nagyon sokat tanultam, vele különösen szép élményekben volt részem. Aztán később egyedül jártam Szegedről az országot.

– Miért fejeződött be sípmesteri ténykedése?
– Súlyos autóbalesetet szenvedtem. A megromlott egészségi állapotom és a cégemnél tornyosuló munkák miatt rá kellett jönnöm, hogy hiába imádom a röplabdát, a továbbiakban csak a lelátóról lehetek vele kapcsolatban.

– Van-e valami, ami miatt hiányérzete van?
– A nagy álmom, hogy nemzetközi játékvezető legyek, sajnos nem teljesült. Szerintem sokkal hamarabb kellett volna játékvezetői vizsgát tennem. Az a sok rendkívül szép év azonban, amit a csapatnál mint vezető, szervező és edző, valamint a bírói székben eltöltöttem, ezt a hiányérzetet is feledteti. A megkapott aranysíp pedig a munkám megkoronázását jelentette.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az év meccse Újszegeden

A férfi teke szuperliga kilencedik fordulójában szombaton 14 órától az újszegedi teke- és… Tovább olvasom