Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Hrepka, bomba, igazolás

Tel Aviv - Nyáron igazolt az izraeli Bnei Yehuda csapatához a szegedi származású válogatott labdarúgó, Hrepka Ádám. A 25 éves sportoló számára bőven tartogat nehézséget a légiós élet, elég csak az izraeli–palesztin konfliktus miatti bombázásokra, vagy gerincsérve okozta fájdalmaira gondolni.
– Nyugodtabb már a helyzet?
– Most csönd van. A november viszont nagyon kellemetlen volt, nem kívánom senkinek, hogy valaha is ilyen helyzetbe kerüljön. Többször megszólaltak a légvédelmi szirénák, ilyenkor bármit is csináltunk, akárhol voltunk, le kellett mennünk a mínusz kettedik szintre. Ez már legalább öt alkalommal előfordult.

– Hozzá lehet ehhez a helyzethez szokni?
– A csapattársak szerint igen, de nekik ez természetes állapot. Egy fegyverszünet miatt most már pár hete nyugalom van, de bármikor előfordulhatnak hasonló bombázások. Azt gondolom, hosszú távon ez tarthatatlan állapot.

Hrepka a Bnei Yehuda mezében.
Hrepka a Bnei Yehuda mezében.

– A nyáron pályafutása során másodszor állt légiósnak. Hogy került egyáltalán Izraelbe, a Bnei Yehudához?
– Gyorsan jött a lehetőség, hirtelen kellett döntenem, és belevágtam. Maradhattam volna az MTK-nál is, de úgy éreztem, váltásra van szükségem. Az izraeli a magyarnál egy hajszállal erősebb bajnokság, ahol a csapatoknak fanatikus szurkolótáboruk van. Vagy szeretnek vagy utálnak valamit, ez itt így természetes. Az új játékosokat barátságosan fogadják, próbálnak segíteni, angolul pedig megértetem magam a helyiekkel, bár az is igaz, nem én vagyok a hangadó az öltözőben.

– Tizennégy forduló telt el eddig az izraeli élvonalból, csapata a negyedik helyen áll. Támadóként viszont hét meccsen eddig nem szerzett gólt.
– Elég peches vagyok, hiszen a kintlétem alatt mindössze két hétig voltam egészséges. Többet vagyok az orvosi szobában, mint az öltözőben. 25 évesen gerincsérvvel küzdök, és bár a hátam jelenleg nem fáj, a lábaim igen. Idegenlégiósként viszont nem tehetem meg, hogy hónapokig csak feküdjek, ezért próbálok edzeni, bizonyítani, de így nem nagyon megy. Injekciókat már kaptam, de lehet, hogy az lenne a jó, ha hazamennék egy kivizsgálásra.

– Több internetes oldalon is megjelent, hogy a klubjánál szabadlistára került, és hogy télen hazatér. Ebből mi igaz?
– Nem sok, inkább pletykának mondanám. Nem tervezem, hogy hazaigazolnék, de az is igaz, hogy jelenleg nem vagyok teljes értékű játékos, és még nem tudom, hogy a klubomnak mik a tervei velem.

– Gondolom, a család nem bánná, ha eljönne Izraelből.
– Hát elképzelheti. A barátnőmmel élek kint, ő is nehezen viseli a történéseket. Szeptember közepén jöttem ki, és úgy tűnik, hogy májusig maradok, még karácsonykor sem tudok Szegedre hazautazni. Bár a szüleim drukkolnak, hogy sikerüljön megállnom a helyem, nem tagadom, ők lennének a legboldogabbak, ha elhagynám Izraelt.

Olvasóink írták

  • 1. Jozsoci 2012. december 22. 01:43
    „Nem volt kötelező Izraelbe menni. Valamit valamiért.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

NB III: Tóth Ákos lett a Tisza Volán edzője

Ma este jelentették be, hogy a labdarúgó NB III Alföld csoportjában szereplő Tisza Volán tavaszi felkészülését a Mórahalomtól az idény végén távozó Tóth Ákos edzővel kezdi el. Tovább olvasom