– Felejtsük már el, hogy éles helyzetekben magyar betegséget emlegetünk! A sportpszichológiai technikákat ugyanúgy tanulni kell, mint például a kapura dobást vagy lövést – fogalmazott dr. Lénárt Ágota sportpszichológus azok után, hogy a magyar férfi kézilabda- és a futsalválogatott is ki-ki mérkőzésen bukott el az Európa-bajnokságon. Ha nem is nevezzük magyar betegségnek, a futsalcsapat betlije valószínűleg mindenkiben feltépett egy-két régi „sebet", eszünkbe jutottak nagy előnyről elbukott sorsdöntő összecsapások. A legemlékezetesebb bukásokat, valamint néhány üdítő kivételt szedtünk össze.
Magyarország–NSZK 2:3Labdarúgó világbajnokság, döntő. 1954. július 4., Bern (Svájc), Wankdorf Stadion, 65 ezer néző. Vezette: Ling (angol).
Góllövő: Puskás (7. perc), Czibor (9. perc), illetve Morlock (11. perc), Rahn (19. perc), Rahn (84. perc).
Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik II, Zakariás, Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Ezzel a tizeneggyel kezdte meg második labdarúgó vb-döntőjét a magyar válogatott a svájci Bernben. A Puskás Ferenc szereplése körüli hercehurca miatt is emlékezetes találkozón Öcsi bácsi már az elején bevette Turek kapuját, majd Czibor duplázta meg az előnyt a csoportmeccseken agyonvert (8:3 ide) NSZK ellen. Talán már minden rádió előtt izguló magyar szurkoló azon gondolkozott, hogyan ünnepli a vb-címet, ám ezt a németek másként gondolták. Az általuk berni csoda, számunkra inkább berni rémálom jelzővel illetett meccsen hamar egyenlítettek, majd miután az angol Ling játékvezető tévesen nem adta meg Puskás második, szabályos gólját, végül Rahn a győztes gólt is megszerezte. Azóta is keserű emlék ez a meccs minden magyar futballszurkolónak.
Dánia–Magyarország 31–27 (14–16)Sydney-i olimpia, női kézilabda, döntő. 2000. október 1. Sydney, 6000 néző.
Magyarország: Farkas A. – Balogh 7, Siti 3, Zsemberyné, Kökény, Farkas Á. 3/1, Pigniczki 1. Cserék: Pálinger (kapus), Radulovics 9/3, Pádár 1, Deli 1, Lőwy 2. Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos.
Egy újabb elátkozott döntő. Pedig Mocsai Tamás tanítványai fantasztikusan játszottak a dánok elleni fináléban, és bár a szünetben még kétgólos hátrányban voltak, a 42. percre 23–17 állt az eredményjelzőn – a mi javunkra. Innen sikerült kilenc perc alatt egy 0–6-os szériát produkálnunk, és a 23–23-as állás után a címvédő dán együttest már nem lehetett megállítani. Nem hittünk a szemünknek. A Sydney-ben ezüstérmes csapat névsora: Balogh Beatrix, Deli Rita, Farkas Ágnes, Farkas Andrea, Kántor Anikó, Kökény Beatrix, Kulcsár Anita, Lőwy Dóra, Nagy Anikó, Pádár Ildikó, Pálinger Katalin, Pigniczki Krisztina, Radulovics Bojana, Siti Beáta, Zsemberyné Simics Judit. Az év végén egyébként kicsit kozmetikázott „szezonján" a Mocsai-csapat, az Ukrajna elleni Eb-döntőben – a rendes játékidőben szintén nagy előnyt leadva – hosszabbítás után 32–30-ra nyertek.
Franciaország–Magyarország 32–29 (8–11, 28–28) – hosszabbítás utánNői kézilabda vb, döntő. 2003. december 13. Zágráb, 9000 néző.
Magyarország: Pálinger – Lovász 2, Pigniczki 2, Bohus, Görbicz 4, Ferling 3, Kirsner 1. Csere: Radulovics 13 (6), Kulcsár 3, Siti, Farkas 1. Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos.
Megint a lányok. Az egész vb-n fantasztikusan játszó együttes a döntőben is hengerelt, elsősorban Radulovics bombáinak köszönhetően folyamatosan növelte előnyét, és az 53. percben 25–18-ra, az 55. minutumban pedig 26–20-ra vezettek. Mialatt a tévénézők kiszaladtak a hűtőbe a pezsgőkért, a franciák összekapták magukat, és az izlandi játékvezetők hathatós közreműködésével elkezdték ledolgozni a hátrányt – mindezt kilencezer, főként magyar drukker előtt. Öt perc alatt, ha van öt passzív támadásunk, gyakorlatilag a franciáknak lehetőségük sincs egyenlíteni időhiány miatt, ám a rohanó magyar csapat hamar eladta labdáit, amiből gyors gólokat kapott. Tíz másodperccel a vége előtt is vezettünk még egy találattal, mégpedig úgy, hogy 28–27-nél nem adták meg Görbicz szabályos gólját. Görbe azonban a vége előtt néhány másodperccel labdát vesztett, a franciák hetes kaptak, amit Lejeune belőtt. Jöhetett a hosszabbítás, ahol már esélyünk sem volt...
Azért hogy ne csak szomorkodjunk, néhány ellenpéldát is kerestünk a közelmúltból.
Magyarország–Szerbia-Montenegró 8–7 (2–3, 3–2, 0–2, 3–0)Athéni olimpia, férfi vízilabda, döntő. 2004. augusztus 29. Athén.
A gólszerzők: Kiss G. 4, Kásás 2, Benedek, Varga T. 1-1, illetve Sapics, Gojkovics 2-2, Csirics, Ikodinovics, Udovicsics 1-1.
Ahogy magyar betegségről, a vízilabdásoknál szerbfóbiáról is beszélünk, ám a legfontosabb találkozón a magyar legények legyőzték a Szerbia-Montenegró néven szereplő szlávokat. Nem is akárhogyan. Hiába vezettek ugyanis Ikodinovicsék már az első negyedben 3–0-ra, Kiss Gergely két találatával még a játékrész végére visszajöttünk a meccsbe. Az utolsó hét percet kétgólos hátrányban kezdte meg Kemény Dénes címvédő együttese, és a mester által felspannolt Kásás Tamás (Kemény az utolsó negyed előtt a „Mi van, Kása, fáradt vagy?" kérdést tette fel az addig gyengélkedő Kásásnak) két góljával egyenlítettünk, majd Kiss Gergely a győztes gólt is megszerezte. Csodálatos pillanat volt.
Magyarország-Costa Rica 1–1, tizenegyesekkel 3–1
U20-as labdarúgó világbajnokság, bronzmérkőzés. 2009. október 16. Kairó
Gólszerzők: Koman (91. perc, 11-esből), illetve Urena (81.).
A magyar U20-as válogatott a korosztályos világbajnokságon megnyert bronzérmével hőssé vált a drukkerek szemében. A csapat cseppet sem magyar módi szerint érte el a sikert: miután a bronzmeccsen – ne felejtsük: a negyeddöntőben már többször is talpra állt a csapat az olaszok ellen – kihagyta a legnagyobb helyzeteit, a 81. percben hátrányba került Urena gólja után. A fiatalok azonban a magyar móditól eltérően a hátrány ellenére sem törtek össze, és az egyik legnagyobb tehetségnek tartott Németh Krisztián összehozott egy tizenegyest, amit Koman Vladimir értékesített. Jöhettek a büntetők, amelyek Gulácsi Péter parádéját hozták: a magyar kapus négy Costa Rica-i kísérletből hármat megfogott, egyet pedig szemmel tolt a kapu mellé, így Egervári Sándor csapata mehetett ünnepelni.
-19°C
Hozzászólok! 
